Kuncze Gábor: Matolcsyék elvitték a Magyar Nemzeti Bank nyereségét, de ki adott rá engedélyt?

Nem a politikusok fizetésén múlik a közélet színvonala

A miniszterelnök, az állami vezetők és az országgyűlési képviselők fizetésének csökkentéséről szóló törvénycsomag kapcsán Kuncze Gábor úgy vélte, önmagában ez nem jelent különösebb eredményt. Szerinte a politikusok jövedelmének mérséklése ugyan népszerű intézkedés, de nem feltétlenül szolgálja a közélet színvonalának javítását. Mint fogalmazott, „az embereket nem szabad irritálni”, ugyanakkor egy vezetőnek a nagyobb felelősségével és tudásával arányos jövedelemre van szüksége, hogy ne lehessen könnyen befolyásolható.

Kuncze felidézte, hogy korábban a képviselőként is dolgozó kormánytagok a képviselői alapdíj mellett kapták meg miniszteri fizetésüket, a képviselői jövedelmek pedig azóta jelentősen megemelkedtek. Szerinte a politikusok fizetésének csökkentése inkább demagóg, népszerű intézkedés, mint valódi megoldás. Azt is hangsúlyozta, hogy a miniszteri és képviselői jövedelmeket a magyarországi kereseti viszonyokhoz kellene igazítani, de nem várható el egy minisztertől, hogy éjjel-nappal dolgozzon egy főosztályvezetői fizetésért.

A beszélgetés ezután a parlamentben tapasztalható egyre élesebb szóváltásokra terelődött. A vendégek a Toroczkai László által használt, a miniszterelnököt sértő kifejezésről is beszéltek. Magyar György elfogadhatatlannak nevezte a Mi Hazánk politikusának megnyilvánulását, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányoldal sem mentes a sértő, megalázó kommunikációtól. Szerinte Magyar Péter provokatív parlamenti stílusa és az ellenzéki politikusok nyilvános megszólítása is hozzájárul a feszültség növekedéséhez.

A parlament tekintélyét együtt rombolják

Magyar György szerint a parlament tekintélyének lerombolásában a kormány és az ellenzék is szerepet játszik. Úgy látja, a politikai vitákban nem lehet kizárólag az egyik felet felelőssé tenni, ha a másik fél is sértő, elfogadhatatlan hangnemet használ. A jogász egy büntetőjogi példával érzékeltette álláspontját: ahogyan egy garázdaság esetében sem feltétlenül csak az egyik résztvevő felelős, úgy a parlamenti konfliktusokban is vizsgálni kell mindkét oldal magatartását.

Kuncze Gábor szerint Magyar Péter kétségtelenül felkorbácsolta az érdeklődést az Országgyűlés iránt. A parlamentben valóban történnek olyan dolgok, amelyek korábban kevésbé érdekelték a közvéleményt, ám ez még nem jelenti azt, hogy a viták szakmai színvonala is megfelelő. Magyar Péter politikai fellépésében Kuncze szerint egyszerre van jelen az igazságérzet és a bosszúvágy. A politikus sokak társadalmi igazságérzetére épít, és ezt a parlamenti szerepléseiben is hatékonyan használja ki.

A volt miniszter úgy vélte, Magyar Péter jó vitázó, felkészült és képes erős mondatokkal megszólítani a közönséget, ugyanakkor időnként visszaél ezzel a képességével. A műsorban az is elhangzott, hogy a parlamenti provokációk könnyen elterelhetik a figyelmet az érdemi ügyekről. Toroczkai László egy korábbi felszólalásában például olyan kijelentést tett, amely Kuncze szerint teljesen háttérbe szorította a felszólalásának korábbi, politikailag esetleg fontosabb részeit.

A vendégek a vármegye- és főispánelnevezések eltörlését is értékelték. Magyar György szerint ezek a megnevezések idegenül hatottak a modern magyar közigazgatás rendszerében, és visszatérést jelentettek egy történelmi, feudális szemlélethez. Kuncze hozzátette: a változtatásoknak nem volt valódi közigazgatási értelmük, miközben politikai szempontból jól illeszkedtek a Fidesz szavazótáborának egy részét megszólító nemzeti és történelmi retorikába.

Ki engedte, hogy a jegybank pénze eltűnjön?

A műsorban az idei pótköltségvetés és a következő évi büdzsé előkészítése is napirendre került. Kuncze Gábor szerint a korábbi kormányok rendre már a megelőző év nyarán meghatározták a következő esztendő költségvetését, ám a tervek gyakran nem bizonyultak reálisnak. A hiány miatt később újabb és újabb módosításokra volt szükség, miközben a kormány különféle tartalékokra hivatkozva, a parlament érdemi ellenőrzése nélkül is jelentős összegeket csoportosított át.

Magyar György ezt a korábbi gyakorlatot „borzalmasan rossz és a tételes lopást elősegítő költségvetési gyakorlatnak” nevezte. Kuncze szerint a mostani kormányzat által követett, ősszel benyújtandó költségvetés-előkészítés azért lehet kedvezőbb, mert októberre és novemberre több tényleges gazdasági adat áll majd rendelkezésre. A beszélgetésben elhangzott, hogy a korábbi költségvetési tervekben szereplő tartalékokat vészhelyzetre hivatkozva, parlamenti jóváhagyás nélkül is felhasználták, ami súlyos átláthatósági problémákat vetett fel.

A vendégek ezt követően a Magyar Nemzeti Bank korábbi működését és az alapítványokba irányított közpénzek ügyét vitatták meg. Kuncze Gábor felidézte, hogy korábban a jegybank nyeresége teljes egészében a költségvetésbe került, veszteség esetén pedig az állam biztosította a szükséges fedezetet. Szerinte a Matolcsy György vezette jegybank idején ettől eltérő gyakorlat alakult ki, és jelentős összegek kerültek különböző alapítványokhoz.

A beszélgetésben Kuncze azt állította, hogy a devizahitelesek tartozásainak forintra váltásából jelentős nyereség keletkezett, amely szerinte a Matolcsy családhoz került. „Amit utána a Matolcsi család ellopott” – fogalmazott a jegybanki nyereségről beszélve. A műsorban elhangzott állítás szerint a nyereség abból is származott, hogy a korábban, mintegy 275 forintos árfolyamon felhalmozott devizát később, magasabb árfolyamon váltották át.

Magyar György szerint nem csupán azt kell feltárni, hogy hová tűntek a pénzek, hanem azt is, hogy ki engedélyezte az átutalásokat, és kik hozták meg a döntéseket. A jogász úgy vélte, a pénzek útjának felderítése rendes nyomozati feladat, de ezzel párhuzamosan a felelősség kérdését sem lehet megkerülni. Mint mondta, az alapvető kérdés az, hogy „ki engedte meg, hogy ez a pénz elszálljon és elrepüljön” a Magyar Nemzeti Bankból.