Tóth Zoltán: indokolt lenne a nemzetközi választási megfigyelők behívása - 2. rész

Ön azt mondta, hogy a Fidesz mindig készen áll a választási törvény módosítására, ha a közvélemény-kutatási adatok kedvezőtlenül alakulnak. Most a fővárosban kifejezetten kedvezőtlenek számára, sőt, vannak, akik szerint minden kerületben ellenzéki győzelem várható.

Igen. Ez azt jelentené, hogy a megválasztott ellenzéki polgármesterek – akiknek a száma 23 –, automatikusan tagjai lesznek a közgyűlésnek, és a töredékszavazat visszaszámláló rendszer révén csak kilenc helyről lehet bekerülni. Ha minden kerületben ellenzéki polgármestert választanak, akkor kétharmados többsége lenne az ellenzéknek a Fővárosi Közgyűlésben. Most ezt akarják megakadályozni.

Hogyan?

Ha visszatérnek az arányos választási rendszerre, akkor nincs összefüggés a polgármester választás eredménye, és a Fővárosi Közgyűlés tagjainak a létszáma között. Az arányos rendszernek ugyanis az a lényege, hogy aki eléri a szavazatok 30 százalékát – márpedig a Fidesz biztosan eléri a fővárosi szavazásnál is a listás szavazáson a szavazatok 30 százalékát –, az biztosan megkapja a képviselői helyek egyharmadát. Ezzel a közgyűlésben képes létrehozni egy olyan blokkoló kisebbségi képviseletet, amivel jelentősen akadályozni tudja a főpolgármesternek, illetve a többségnek a fővárosi önkormányzati döntéseit. De itt egy nagyon fontos dologra kell felhívni a figyelmet, arra, hogy a választási törvények nem önmagukban működnek, hanem annak az állami szervnek, amelyet a választási törvény alapján megválasztanak, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a feladatát és a hatáskörét. A fővárosi szinthez nagyon sok feladat és hatáskör tartozik. Tehát ez nem egy olyan kiüresedett állami, vagy önkormányzati szerv, mint a vármegyék közgyűlése. Azoknak ugyanis nincs feladatuk, hatáskörük, a politikai demonstráció színhelyei. Ezzel szemben a fővárosban nagyon is van a közgyűlésnek feladata és hatásköre. A Fidesz célja tehát az, hogy egy blokkoló kisebbséget hozzon létre a fővárosban, mert így a fővárost érintő legfontosabb kérdésekben meg tudja akadályozni a főpolgármester, illetve a közgyűlés érdemi döntéseit. Ilyen például a közlekedés… 

Az arányos szavazásra visszatérés javaslata mégsem a Fidesztől, hanem a Mi Hazánktól származik. Miért?

Azért, mert a Fidesz nem akarja vállalni annak az ódiumát, hogy ország-világ tudja, négy év után újra ismét ő módosítja az önkormányzati választási törvényt. Ezért rábízza a „fiókszervezetére”, a Mi Hazánk pártra, és úgy tesz, mintha ő ezt megfontolná. Ezt meg is erősítette azzal, hogy az Országgyűlés bizottságában akadály és hozzászólás nélkül a plenáris ülés elé bocsátották a választási törvény módosítását, majd nem mentek el a plenáris ülésre. Úgyhogy most nem tudni, hogy amikor végszavazás lesz, a Fidesz részt vesz-e rajta, vagy sem. Igyekszik lemosni magáról a politikai és erkölcsi felelősséget: nem is ő játszik itt a választási törvényekkel, hanem egy másik párt. 

A Fidesz eddig 3000 helyen módosította a választási törvényt. Az Európai Unió ugyan nem szólhat bele a magyar választásokba, de ezek a folyamatos választási törvénymódosítások mégis csak szemet szúrhatnak. Az említett 3000 módosítás mennyire mutat a szabad választás irányába? 

Az ENSZ Alapokmányába, és az Európai Unió Alapszerződésébe – a két legnagyobb, átfogó választási szabályzatba – ütközik az, ha valahol nem szabadok a választások. A szabadság fogalmába beletartozik, hogy a sajtó szabad legyen. Magyarországon a sajtó 80 százaléka, vagyis a döntő többség a kormánypárt, és a hozzá csatlakozó szervezetek tulajdonában van. Ezáltal pedig az emberek nem ismerhetik meg azonos feltételek mellett a pártok programjait. Ez igenis beleütközik olyan nemzetközi szerződésekbe, amelyeknek Magyarország is részese. Ugyanakkor a kormány a szabad választásokon nem kampányolhat adófizetői pénzből a kormánypárt érdekében. Magyarországon ez megint nem teljesül, mert köztudott, hogy a kormány az adófizetők pénzéből finanszírozza a Fidesz pártkampányát. Tehát két olyan döntő dolog is van, amelyik beleütközik az ENSZ, illetve az Európai Unió alapszerződésébe. Ezért indokolt nemzetközi választási megfigyelők hívása az ENSZ-ből is és az az EU-ból is. Az elmúlt 20 évben az Európai Parlamenti választáson nem vettek részt az unió és az ENSZ megfigyelői. 

Kinek kellene behívnia őket?

A legcélszerűbb az volna, hogyha az ellenzéki európai parlamenti képviselők tennék. 

Már az egy napon tartott június 9-i EP-választásokra és az önkormányzati választásokra is? 

Igen.

Mit tudnak csinálni, legfeljebb megállapítják, hogy a választások nem voltak szabadok…

Azért ez sem egy utolsó dolog, mert akkor ország-világ előtt demonstrálva lenne, hogy Magyarországon milyen keretek között folyik a választás. De senki nem hitte el, hogy Magyarország ellen el fogják indítani a 7 cikkely első bekezdése szerinti eljárást, és lám, mégis elindították. Ezért nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen nemzetközi megfigyelés eredményeképpen újabb felszólítás érkezik. Mint ahogy az Európai Parlament 2023 júniusában határozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy a magyar választási törvényeket feleltesse meg az ENSZ alapító okiratában, és az EU Alapszerződésében rögzített elveknek. Ugyanakkor az Európai Parlament szintén határozatban megállapította, hogy az elmúlt időszakban a 36 választási megfigyelői jelentésben leírtak közül Magyarország egyetlen egynek sem tett eleget. Nem gondolom, hogy ilyen értelemben megváltoztatnák a magyar választások eredményét június 9-e után, azt viszont igen határozottan leszögezhetjük, hogy egyre keményebbek a szankciók Magyarország ellen. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Parlament előtt van már javaslat egy átfogó, médiaszabadságot védő törvény kialakítására. Ebben aktívan részt kell, hogy vegyenek az ellenzéki képviselők, hogy tisztességes szabályok, párhuzamos eljárások szülessenek.

Az első rész ide kattintva olvasható el.