Tóth Zoltán: új alkotmány nélkül nem lehet igazságos választási törvényt hozni

A mögöttünk hagyott 16 évben a Fidesz a saját igényeire szabta a választási játékszabályokat, ami háromszor bejött neki, egyszer azonban már nem. Egy igazságos, nem részrehajló és teljesen új választási rendszer kialakításához az első és leglényegesebb lépés egy civil kezdeményezés elindítása. Nem lehet arra várni, hogy a kormány mikor tartja időszerűnek a törvény előkészítését. A kampányidőszakban rengeteg civil szólalt fel a reformok mellett, és bár a következő választásokig még van idő, a három év egyáltalán nem számít hosszú időtartamnak egy ilyen léptékű átalakításhoz.

A kormányzati és civil oldal között nincs közvetlen feszültség, ám a miniszterelnök korábbi nyilatkozatai szerint a témakör nem fér be a legfontosabb 50 kérdés közé, miközben a civil társadalom számára az egyik legégetőbb ügyről van szó. Tóth Zoltán rámutatott: mindaddig nem születhet új választási törvény, amíg nincs új alkotmány. Az alkotmánynak kell először tisztáznia az olyan alapvető kérdéseket, mint a képviseleti és a részvételi demokrácia aránya. Míg az előbbi a brit polgári forradalom hagyományaira építve a parlament megválasztására fókuszál, az utóbbi skandináv és svájci mintára a népre bízza a javaslattételt és a törvényalkotási folyamatok megvitatását.

A kétharmados csábítás és a kispártok szerepe a hatalomgyakorlásban

A Fidesz által alkotott választási rendszertől nem könnyű megszabadulni, hiszen az új győztesek számára is rendkívül vonzó lehet, hogy akár 52 százalékos szavazati aránnyal is megszeryezhető a 67 százalékos parlamenti többség. A társadalom többsége ugyanakkor nem egypárti kormányra, hanem kiegyensúlyozottabb hatalomgyakorlást biztosító koalíciós rendszerekre törekszik. Ennek eléréséhez a társadalmi vitát követően pártközi egyeztetésre van szükség, amelyből a parlamentbe be nem jutott formációkat sem szabad kizárni. Tóth Zoltán kifejtette, hogy a rendszerváltás óta a korábbi kormánypártok – mint az MDF, az SZDSZ vagy az MSZP – mind kikerültek a hatalomból, és a Fidesz is ezen az úton jár. Mivel a parlamentben jelenleg sincs valódi képviselete a baloldalnak és a liberálisoknak, a kispártok bevonása a társadalmi vitába elengedhetetlen a kiegyensúlyozott törvényalkotáshoz.

Baka András megválasztott köztársasági elnök beiktatási beszédében szintén hangsúlyozta a más politikai erők bevonásának fontosságát, ami megnyugtató elmozdulást jelent a korábbi bizonytalanságokhoz képest. A kormánynak emellett világos jogi kereteket kell biztosítania a társadalmi egyeztetésekhez, tisztázva a 60 ezer bejegyzett civil szervezet és a Tiszaszigetek formális szerepvállalását.

Uniós jog, egyenlő szavazat és a székek tologatása a parlamentben

Az új jogi kereteknek igazodniuk kell az európai uniós joghoz is, amelynek érvényesülését a korábbi vezetés igyekezett korlátozni. Az EU alapító okirataiban rögzített elvek megelőzik a hazai szabályozást, így a választójog egyenlőségét is maradéktalanul biztosítani kell. A korábbi gyakorlatban ez sérült: jelenleg a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgároknak két szavazatuk van, míg a külhoni magyaroknak csak egy, ráadásul az egyes választókerületekben eltérő szavazatszám szükséges egy mandátum megszerzéséhez. Az egyenlőség elve megköveteli, hogy az egy ember által leadott szavazatok száma és súlya azonos legyen.

A szakértő emlékeztetett, hogy a magyar történelemben volt már példa erre: 1945-ben és 1947-ben minden jelölt bejutott a parlamentbe, aki elérte a 12 500 szavazatot. Ez a megközelítés rugalmas képviselői létszámot eredményezne, de technikai szempontból a parlamenti székek száma tetszőlegesen változtatható, hiszen a lényeg a demokrácia tartalmában rejlik. Ugyancsak hibás megközelítés a kodifikációt megelőzve olyan részkérdéseket beemelni az alkotmányba, mint a választójogi korhatár 16 évre csökkentése vagy a képviselőség 12 éves időtartambeli korlátozása.

Felkészülési idő nélkül működésképtelen az új választási rendszer

A civil kezdeményezés és a társadalmi vita után a kodifikáció már kormányzati feladat, a társadalmi egyeztetések elindítására pedig idén szeptemberben nyílhat lehetőség. A teljes folyamatot legkésőbb 2029 márciusáig le kell zárnia az Országgyűlésnek, hogy a 2030-as választásokra már az új szabályok szerint kerülhessen sor. Erre a legalább egyéves átmeneti időszakra azért van égető szükség, mert mind a választópolgároknak, mind a politikai pártoknak meg kell tanulniuk az új szavazási és jelölési mechanizmusokat.

Várhatóan megszűnik a kizárólagos egy X-es szavazási elv, amely eddig jelentősen korlátozta a pluralizmust. Amennyiben a kormány valóban 16 évre szállítja le a választójogosultság korhatárát, a középiskolák végzős osztályaiban be kell vezetni a demokrácia, az alkotmány és az új választási rendszer oktatását. A felkészületlen állampolgárok bedobása a folyamatokba szakmailag hibás döntés lenne; a választási jogtudatosság fejlesztését a hivatalos közoktatás részévé kell tenni.