Totyik Tamás: a politikai hangulatkeltéstől a gyerekek még nem lesznek okosabbak
Ha a rendszer egyik eleme megbicsaklik, akkor az hatással van a többire is. Ha kevés a pedagógus, akkor nehezebb a feladatok ellátása, ez pedig a minőségre is kihat – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Mint mondta, ennek köszönhető, hogy az országos kompetenciamérésben soha nem látott mélységbe süllyedt a teljesítmény, a tanulók 40 százaléka funkcionális analfabéta, alulteljesített a nyolcadik és tizedik évfolyamban.
A funkcionális analfabéta a szöveget el tudja olvasni, de nem tudja értelmezni az ott leírtakat, nem tudja az utasításokat követni – magyarázta Totyik Tamás. „A Pisa-mérésekben voltunk már 13-14 százaléknál, legutóbb 25 százalékon voltunk és most ez lett 40 százalék. Kipcsak földön ezért már a minisztert menesztették volna, nálunk egyetlen szó sem hangzott el, mondván, hogy elvtársak, ez így nem kóser, itt valamit csinálni kell, változtatni a tantervi szabályozáson, a pedagógusok túlterheltségén vagy a pedagógusképzésen. De semmi, mély hallgatás van.”
Visszaesett teljesen a tanulók teljesítménye, nagy kérdés, hogy ez mitől alakult ki
A digitális mérés eredménye vagy a Covid-hatás most csattant a kormányon, amiért elhibázott oktatáspolitikát folytatott – tette hozzá az elnök. „Az rendben volt, hogy elrendelték az online oktatást, de amikor látták, hogy nem működik jól, akkor sikertörténetként állították be. Akkor fel kellett volna függeszteni a tantervi szabályozást és azt mondani, hogy amíg a gyerekek a hiányosságokat nem pótolják, addig álljanak meg az intézmények.”
A szakember szerint problémát jelentett az online oktatás felületessége, és nem is ért el mindenkit, ugyanakkor a pedagógusok sem voltak felkészülve erre a módszertanra és még most sincs erre kidolgozva módszer. Hozzátette, az is lehet, hogy az a tantervi szabályozás, amit 2019-2020-ban vezettek be és nem a készségek alkalmazását helyezte előtérbe, hanem a még több ismeret felhalmozását, a lexikális tudást, ennek a hatása jelent meg a felmérésekben.
A státusztörvény nem oldotta meg a köznevelés rendszerének alapvető problémáját
Totyik Tamás szerint a pedagógushiányról próbálja a kormány elterelni a figyelmet azzal, hogy még több munkaterhet rak a pedagógusokra, fennen hirdeti, hogy 24-ről levitte a kötelező órák számát, de, ha versenyképes tudást akarunk, akkor 20 körül jó ez a szám. „Nem más számot mond a tanárhiányról a kormány, mint a szakszervezetek, csak másképp kommunikálja. Egy részüket nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásával eltakarja, ez mintegy 8000 hely, a másik részét pedig azzal, hogy a törvény által előírt feladatfinanszírozásokat lecsökkentette, csoportbontásokat megszüntette, a napközis csoportokat összevonták, az iskolaotthonos rendszereket átalakították napközivé.”
A diplomás bérek 59 százalékánál áll most a magyar pedagógusok jövedelme, 260 ezer forint egy pályakezdő nettó fizetése – beszélt a bérezés problémájáról is az érdekvédelmi vezető, aki rámutatott, Budapesten magas a pályaelhagyók száma, de minél kisebb településre megyünk, annál kevesebben lépnek, mert a röghöz kötés a meghatározó. „A magyar társadalom mobilitása teljesen befagyott az utolsó 13 évben az országon belül.”
A magyar kormány az Európai Bizottsággal megállapodott abban, hogy az uniós forrásokat mire fogja felhasználni, ezek között kiemelkedő szerepet játszott a pedagógusok bérfejlesztése, a pedagóguspálya vonzóbbá tétele, és a Bizottság is javasolta, hogy ezen a helyzeten változtatni kell – mondta Totyik Tamás az uniótól várt pénzekről. „A gazdaság célkitűzései nincsenek szinkronban az oktatás teljesítményével, nem véletlen, hogy 400 ezer vendégmunkást akar a kormány behozni, mert az oktatás színvonala olyan alacsony lett, hogy az ideérkező külföldi befektetőknek ez már nem megfelelő, nem talál képzett dolgozót a munkaerőpiacon.”
A funkcionális analfabéták háromnegyede nem fog megjelenni a munkaerőpiacon, ennyi közmunkát nem tudnak adni, de közben életben kell tartani őket, ahhoz azonban a munkaadók hozzájárulását drasztikusan meg kell emelni – vázolta fel, mi lesz ennek a folyamatnak a vége. A kormány az olasz fasiszta állam mintájára egy korporatív rendszert próbál kialakítani, ahonnan a szakszervezeteket mindenáron ki akarja zárni és a saját maga által létrehozott szervezetekkel próbálja megoldani az egyeztetési folyamatokat – fogalmazott. „Ez szembemegy az uniós normákkal, nem véletlen, hogy befagyasztották az uniós pénzeket, mert a szociális párbeszéddel, a szociális chartával teljesen ellentétes az, amit a kormány csinál a közoktatás-politikában, a munkavállalókkal általában és nem csak oktatásban, hanem egy szélesebb körben is.”
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
