A NATO és az Európai Unió hatalmas biztonságot nyújt

Tóth Bertalan a konferencia megnyitóján a kettős évforduló kapcsán úgy fogalmazott, érdemes volt csatlakozni a szövetségekhez, a térség integrációs folyamata sikertörténet. Kiemelte, a kivívott demokrácia, a jogállamiság nem fejlődhet vissza, Magyarország térsége pedig nem válhat bizonytalanná. Hozzátette, sok munkával járt az átalakulási, csatlakozási folyamat, azonban nagy öröm, hogy sikerült mindezt elérni, és mindennek motorjai voltak az MSZP politikusai.

Az MSZP politikusa kiemelte, a szélsőséges, jobboldali, nacionalista és populista politika egyre nagyobb teret nyer, azonban bizonyos nemzeti alapvetéseket nem szabad megkérdőjelezni. Ilyen a NATO és EU tagság, ezekkel nem élhetünk vissza, a szövetségeseinket pedig nem árulhatjuk el – fogalmazott, és hozzátette, ezek a szövetségek értékközösségek is, mégpedig a jogállamiságé és a demokráciáé. Így fejlődhetnek békében, egymást segítve Európa országai. Az olyan politikát, ami nyíltan zsarolja szövetségeseinket, visszaél a tagságunkkal, felelőtlen és kalandorpolitikát folytat, azt a baloldal sosem fogja támogatni. Tóth Bertalan emlékeztetett, 25 és 20 évvel ezelőtt senki nem gondolta azt, hogy mára ide jut az ország, hogy hazánk kimarad abból a körből, amely a fejlett országok előrehaladásáról szól.

A szocialista politikus zárásként elmondta, a Fidesz-kormány politikájának ellenére, hazánk továbbra is a NATO és az EU tagja, az ellenzék előtt pedig rengeteg feladat áll a következő években. A legfontosabb a bizalom újjáépítése és megerősítése, mind a NATO-ban, mind az EU-ban.

Simonyi András, korábbi NATO- és amerikai nagykövet, a washingtoni George Washington Egyetem professzora „A NATO-tagság: a csillagok állása kedvező volt” – című előadással csatlakozott online a konferenciához. Elmondta, a 25 évvel ezelőtti NATO-csatlakozást mindenki úgy élte meg, Magyarország kikötött, megérkezett. A csatlakozási folyamat közel sem volt egyszerű, ma pedig ismét nehéz helyzetbe sodorta hazánkat a kormány – fogalmazott. Simonyi András szerint nem szabad elfelejteni, mekkora érték, hogy hazánk ezen szövetségek része.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet egyetemi docense a NATO-csatlakozás jelentőségéről beszélt. Kiemelte Magyarország biztonsági környezetének átalakulását, 25 évvel ezelőtt ugyanis jelentősen eltért a térség helyzete. A NATO és az EU-tagságnak kijózanító hatása is volt, a belépés ugyanis nem cél volt, hanem egy lehetőség a fejlődésre – mutatott rá. Az ezt követő folyamatok csak a társadalmon, de még inkább a politikán múlnak. Tálas Péter szerint „erős közepesre” lehetne osztályozni hazánk teljesítményét, nem használtak ki minden lehetőséget a kormányok, de végzetesen sem rontottak el semmit.

Szenes Zoltán egyetemi tanár, volt vezérkari főnök a konferencián a NATO-tagságról és a haderő átalakításáról beszélt. Mint mondta, a csatlakozáskor számos új feladattal kellett hazánknak szembenéznie a honvédség területén, a szövetségbe való belépés azonban jó döntés volt, hazánk biztonsága garantálva van.

Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója felszólalásában azt emelte ki, Magyarország célja a 25, illetve 20 évvel ezelőtti csatlakozáskor az volt, hogy beilleszkedjen az európai országok sorába és becsatlakozzon az uniós vérkeringésbe. Kérdés, mennyire sikerült mára végrehajtani ezeket a folyamatokat.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár „Az Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió: átok vagy áldás?” – címmel mondott beszédet. Előadásában arra világított rá, az uniót ugyan sok kritika érte az elmúlt években, azonban továbbra is tény, hogy több előnnyel jár uniós tagnak lenni, mint sem.

Medgyessy Péter, Magyarország volt miniszterelnöke szerint hazánknak azért kell uniós tagnak maradni, mert azonos értékeket képviselünk a többi országgal és fejlődni kívánunk. Hasonlóan fontos, hogy a NATO-tagjai is legyünk. Emlékeztetett, a magyarok számtalanszor kifejezték hovatartozási szándékukat, 1956-ban, 1982-ben, 1989-ben, 1999-ben a NATO csatlakozáskor és 2004-ben, az EU-csatlakozáskor is. A magyar nemzet bölcs, ezért választotta mindig az európai értékrendet, emelte ki Medgyessy Péter. Magyarország korábban éveken keresztül „csodagyerek” volt a többi ország szemében, ma azonban már külföldön nem lehet dicsekedni a magyarsággal – fogalmazott. A kormány ezt elvette a magyaroktól, állapította meg a korábbi kormányfő.

A jelenlegi közéleti helyzettel kapcsolatban problémaként kiemelte, ma már nincsenek érdemben viták a politikai felek között. A felek közti árkokat nem sikerült betemetni, sőt, azok csak tovább mélyültek.

A konferenciát Szekeres Imre, korábbi honvédelmi miniszter, a Politikatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke zárta. Elmondta, örül annak, hogy olyan szakértők és tapasztalt politikusok tartottak előadásokat, akik különböző nézőpontokból tudják értékelni Magyarország NATO, valamint EU-tagságát. Szekeres Imre rámutatott, a szocialista kormányok a két integrációs folyamattal olyan biztos alapot teremtettek, amit ma már gyakorlatilag nem lehet megingatni. A NATO és az unió hatalmas biztonságot nyújt. Szerinte Brüsszelnek nem kell üzengetni, értik, mit akar a magyar kormány, csak nem támogatják.

A Magyar Szocialista Párt álláspontja világos, szükségünk van a NATO-ra és az unióra, valamint a két szövetségi rendszernek is Magyarországra. Szekeres Imre bejelentette, a megkezdett konferenciasorozat, amelynek első állomása korábban Kecskeméten volt, ősszel folytatódik.