Milliárdok és állami pályázatok: itt már nem lehet magánéletről beszélni
Várkonyi Andrea interjúja, Mészáros Lőrinc vagyona, a közpénzek és a december 24-i munkaszüneti nap is szóba került a KlikkTV Hölgyválasz című műsorában, ahol Marjai Judit, Muhari Judit és Lendvai Ildikó beszélgetett a legfrissebb közéleti témákról. A műsorban külön figyelmet kapott Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea nyilvános szereplése, valamint az, hogy a vendégek szerint milyen társadalmi hatása lehet a milliárdos házaspár megszólalásainak.
„Nem magánélet” – Mészárosék nyilvánossága
A beszélgetés Várkonyi Andrea friss interjújával indult, amelyben a műsor vendégei szerint olyan állítások és részletek is elhangzottak, amelyek túlmutatnak a magánéleten. Lendvai Ildikó úgy fogalmazott, hogy Várkonyi Andrea és férje életét már azért sem lehet egyszerűen magánügyként kezelni, mert „az, ahová ők eljutottak”, közéleti jelentőséggel is bír. Az interjúban Várkonyi arról beszélt, hogy egy normális életben az ember előbb olcsóbb, majd egyre drágább autót vesz, a műsor résztvevői azonban megjegyezték: náluk a hétköznapi példánál mintha megállna a történet, miközben Mészáros Lőrinc vagyonának nagysága és üzleti sikerei jóval ezen túlmutatnak.
Szóba került az is, hogy Várkonyi Andrea szerint férje és ő maga is sok embernek ad munkát. Lendvai Ildikó ezzel kapcsolatban azt vetette fel, hogy a közvélemény számára az a kérdés is fontos, hány olyan vállalkozó van Magyarországon, aki hasonló pályát futott be. A beszélgetésben elhangzott: Mészáros Lőrinc vagyonát mintegy 1300 milliárd forintra teszik, vállalatcsoportja pedig több tízezer embernek ad munkát. A vendégek ugyanakkor azt firtatták, hogy a sikerhez köthető-e olyan, mindenki számára egyértelmű innováció vagy termék, mint például a Rubik-kocka esetében.
Marjai Judit közben a bulvár világából hozott példát, és arról beszélt, hogy szerinte létezik egyfajta „Sztori-átok”: aki a magazin címlapjára kerül, az előbb-utóbb megszenvedheti a túlzott nyilvánosságot. A résztvevők szerint Várkonyi Andrea esetében a feltűnő luxus, például egy több tízmillió forintos táska, tovább erősítheti a társadalmi ellenérzéseket. Lendvai Ildikó úgy fogalmazott, hogy nehéz megérteni, miként nem számol valaki azzal, hogy az ilyen látványos vagyontárgyak sokakban szomorúságot, ellenérzést vagy akár irigységet kelthetnek.
Jótékonyság, közpénz és a vagyon kérdése
A műsorban külön szóba került az is, ahogyan Várkonyi Andrea a jótékonykodásukról beszélt. A vendégek kifogásolták azt a megközelítést, amely szerint azok, akik kevesebbet adományoznak, nehezen minősíthetnék a tehetősebbek jótékonysági tevékenységét. Lendvai Ildikó ezt a társadalmi újraelosztás kérdésével kapcsolta össze, felidézve Ferge Zsuzsa szociológus „perverz újraelosztás” fogalmát. Szerinte ez arra a helyzetre utal, amikor a társadalom erőforrásai nem a szegényebbekhez jutnak vissza, hanem a módosabb rétegek kapnak kedvezményeket vagy támogatásokat.
A beszélgetés Mészáros Lőrinc üzleti sikereinek eredetére és az állami megrendelések szerepére is kitért. Lendvai Ildikó szerint ha egy vagyon politikai kapcsolatokhoz és állami pályázatokhoz köthető, akkor annak eredetét és megszerzésének körülményeit vizsgálni kell. Úgy fogalmazott: nem feltétlenül börtönt szeretne látni, de ha jogsértés történt, annak legyen következménye, és „az ebül szerzett jószág vesszen el ebül”. A műsorban az autópálya-koncesszió is szóba került, valamint az, hogy a háttérben milyen üzleti és személyi hálózat működhet.
Lendvai szerint a vagyonvisszaszerzésnek akkor lehet szerepe, ha kimutatható, hogy valaki jogsértő módon jutott előnyökhöz. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha egy személy nem tudott a jogsértésről, akkor ennek megfelelően kell megítélni a felelősségét. A beszélgetésben felmerült a vagyonvisszaszerzési hivatal és az ügyészség felelőssége is, valamint az a kérdés, hogy a nagy közéleti ügyeknek lesznek-e tényleges jogi következményei. Lendvai szerint éppen az rázná meg a magyar társadalmat, ha ezek az ügyek következmények nélkül maradnának.
December 24.: régi ígéretből munkaszüneti nap
A beszélgetés második fontos témája a december 24-i munkaszüneti nap lett. A vendégek szerint a családok számára jelentős változást hozhat, hogy a karácsony előtti nap munkaszüneti nappá válik, különösen a készülődés miatt. Lendvai Ildikó saját tapasztalatáról beszélve azt mondta, hogy amikor december 24-én még dolgozni kellett, az „az az egy robotnap lett”, és mire az ember leült a karácsonyi asztalhoz, már nagyon fáradt volt.
A beszélgetésben ugyanakkor felvetették, hogy a munkaszüneti nap nem minden munkakörben jelent majd tényleges pihenést. A vendéglátásban, a kereskedelemben vagy például a karácsonyfát árusítók esetében továbbra is szükség lehet munkára. Lendvai Ildikó arra is emlékeztetett, hogy a december 24-i munkaszüneti nap gondolata korábban is felmerült, a Fidesz–KDNP-kormány azonban gazdasági és munkaszüneti napokra vonatkozó korlátokra hivatkozva nem támogatta.
A műsorban elhangzott, hogy a december 24-i munkaszüneti nap a szakszervezeteknek is régi követelése volt. A vendégek szerint családi szempontból különösen fontos lehet az elvált szülők számára, akiknek az ünnep megszervezése egyébként is több alkalmazkodást igényel. A beszélgetés végén Magyar Péter pápai látogatása is szóba került. Lendvai Ildikó szerint a pápával való találkozó egyszerre lehet diplomáciai esemény és vallási alkalom, hiszen a pápa a világ diplomáciájának is fontos szereplője.
