Szijjártó portré a falon, Pócs János rajongó elnök - így lett a NER kiszolgálója a Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) működésének átalakulását mutatta be a G7 több tucat jelenlegi és korábbi munkatárssal, valamint a hivatal működésére rálátó forrásokkal készített interjúk alapján. A lap szerint a Fidesz 16 éves kormányzása alatt fokozatosan erősödött a politikai befolyás a hatóság működésében: kezdetben elsősorban a kormányközeli vállalkozásokat érintő ügyekben, később már a hivatal vezetésében, belső működésében és kommunikációjában is megjelent.

A G7 belső információkra épülő cikke szerint 2010 és 2026 között fokozatosan szűkült a GVH önálló mozgástere. A lap egy 2018-as ügyet is felidéz ennek érzékeltetésére.

Mészáros Lőrincnél még vizsgáltak, a KESMA-nál már nem volt mit

Amikor Mészáros Lőrinc megszerezte a Konzum Befektetési Alapkezelőn keresztül az Opus feletti közvetlen irányítást, a GVH versenyjogi aggályokat látott a helyi médiapiacokon kialakuló koncentráció miatt. A Mészáros-csoporthoz tartozó helyi rádiók és az Opus helyi lapjai egy vállalatcsoportba kerültek volna, ezért a hivatal két rádió értékesítését írta elő. A rádiókat végül Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa szerezte meg.

Egy évvel később azonban már egészen más helyzet állt elő. A fideszes sajtó jelentős részét összefogó Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásakor a NER-hez kötődő üzletemberek több mint 500 médiacímet adtak át az alapítványnak. A GVH-nak versenyjogi szempontból ezt az ügyletet is vizsgálnia kellett volna, a kormány azonban nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakciót, így a versenyhatóságnak nem kellett lefolytatnia a szokásos versenyfelügyeleti vizsgálatot.

A G7 szerint később is rendszeresen alkalmazták ezt a megoldást. A kormány csaknem két tucat alkalommal minősített nemzetstratégiai jelentőségűvé olyan vállalati tranzakciókat, amelyek egyébként versenyjogi vizsgálat alá kerülhettek volna. Ide tartozott a Bankholding létrehozása, az MVM több ügylete, a 4iG és az állam Vodafone-felvásárlása, valamint a 4iG terjeszkedésének több lépése is.

A G7 ezzel párhuzamosan olyan ügyeket is bemutat, amelyekben a versenyhatóság piaci szereplőkkel szemben jóval keményebben lépett fel. Példaként említik a B+N egyik ügyét. Berezvai Zombor, a GVH korábbi vezető közgazdásza a Partizánnak arról beszélt, hogy a NER-közeli takarítócég egyik repülőtéri felvásárlásával kapcsolatos elemzést felső vezetői utasításra leállították, majd néhány nappal később jóváhagyták a tranzakciót.

A lap a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek ügyét is felidézi. A céget 11 milliárd forintra bírságolták kartellezés miatt. A bíróság a legsúlyosabb jogsértéseket is megerősítette, ugyanakkor a GVH-t megismételt eljárásra kötelezte.

Szintén jelentős bírságot kapott a korábban Mészáros Lőrinc családjához házasság révén kötődő Homlok Zsolt két építőipari cége. A vállalkozásokat vasúti közbeszerzésekkel kapcsolatos kartellezés miatt 1,2 milliárd forintra büntették. A G7 forrásai szerint a NER-hez kötődő építőipari cégek közbeszerzéseivel kapcsolatban felmerülő kartellgyanúk, illetve az ezekről szóló sajtóhírek nyomán érkező bejelentések gyakran már az ügyindítás előtt elakadtak.

Tóth és Rigó szerepe a hivatalban

A GVH-n belül az eljárások megindításában az általános elnökhelyettesnek komoly jogosítványai vannak. A G7 forrásai szerint Bak László azonban inkább végrehajtó szerepet töltött be, és csak formálisan hozta meg a döntéseket. A tényleges döntéshozók között a források Tóth András elnökhelyettest, illetve 2020-tól Rigó Csaba elnököt említették.

Tóth Andrást 2010-ben nevezték ki a GVH elnökhelyettesévé. A lap szerint Szijjártó Péterrel egy gimnáziumi osztályba járt, és 2010 előtt egy olyan ügyvédi irodában dolgozott, amely Szijjártó édesapjának korábbi cégét képviselte egy jelentős kartellügyben. Az ügy végül a GVH-val való együttműködés miatt nem járt következményekkel az érintett vállalkozás számára. Tóth néhány hónappal az ügy lezárása után került a versenyhivatalhoz. A G7 forrásai ugyanakkor szakmai, versenyjogi tapasztalatát is elismerték.

Tóth később is hangsúlyozta jó kapcsolatát Szijjártóval, akinek portréja az irodájában is ott volt.

Rigó Csaba korábban a Fidesz zalaegerszegi politikusa és önkormányzati képviselője, majd kormánymegbízott volt, később pedig a Közbeszerzési Hatóságot vezette. Innen került a GVH élére.

A kinevezésével a G7 szerint megváltozott a hivatalon belüli munkamegosztás. Rigó átvette a külső kommunikáció irányítását, miközben a szakmai ügyek jelentős része Tóthnál maradt. A lap forrásai szerint Rigónak fontos volt, hogy a Fidesz vezető politikusai elégedettek legyenek a GVH munkájával, és érkezésével vált igazán átpolitizálttá a hivatal.

A G7 több forrása szerint a 2022-es országgyűlési választás kampányának hajrájában Rigó körülbelül hat közvetlen beosztottját hívatta magához, és arra kérte őket, hogy telefonos kampánymunkát végezzenek Fürjes Balázs mellett a budapesti 3-as választókerületben. Az érintett alkalmazottak a lapnak azt mondták, úgy érezték, a kérésnek nem lehet ellentmondani.

Politikai üzenetek a hivatal kommunikációjában

2026-ban, a Tisza Párt erősödésével párhuzamosan a G7 szerint a GVH-n belül is fokozódott a politikai feszültség. Tóth András több olyan munkatársat is azzal vádolt, hogy közelednek a Tiszához, akik a lap szerint valójában szakmai kritikákat fogalmaztak meg.

A hivatal integritási tanácsadója január végén körlevélben figyelmeztette a dolgozókat a politikai szereplőkhöz kapcsolódó közösségimédia-aktivitás kockázataira, és önmérsékletre szólította fel őket. Eközben Tóth és Rigó rendszeresen lájkolt fideszes politikusok bejegyzéseit. Rigó például Pócs János Facebook-oldalán rajongói minősítést is kapott.

Rigó Csaba arról is beszélt, hogy belépne valamelyik Digitális Polgári Körbe, és azt is közölte, hogy a Fideszre fog szavazni.

A G7 szerint Rigó elnöksége alatt a GVH kommunikációjában egyre nagyobb szerepet kaptak a kormány aktuális politikai üzenetei. A hivatal a 2026-os választási kampány előtt például „Szuverenitás a versenyjogban” címmel rendezett nemzetközi konferenciát. A lap szerint ezt még a hivatal több dolgozója is rendkívül szervilis lépésnek tartotta.

A G7 által megszólaltatott források szerint a politikai befolyás a hivatal szakmai működésére is hatással volt. Nőtt a fluktuáció, miközben a GVH szakmai munkájába vetett bizalom a fellebbviteli szerveknél is romlott.