Seszták 11 milliárdja és Hankó támogatási ügye egyszerre lett fontos az ügyészségnek
Három parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az ügyészség, a döntés azonban komoly vitát váltott ki arról, miért éppen egyszerre hozták nyilvánosságra az egymástól teljesen eltérő ügyeket. A KlikkTV Hideg fejjel című műsorában Laczó Adrienn, Vicsek Ferenc és Magyar György azt is elemezte, hogy milyen szerepe lehetett ebben a legfőbb ügyész hiányának, és miért lenne veszélyes a mentelmi jog szabályainak hirtelen megváltoztatása.
Egy közleményben három külön ügy
Az ügyészség Seszták Miklós és Hankó Balázs volt miniszterek, valamint Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte. A három ügy súlya és háttere jelentősen eltér egymástól, ezért a műsorban az egyik első kérdés az volt, indokolt volt-e azokat egy időben kommunikálni.
Laczó Adrienn szerint már önmagában szokatlan, hogy az ügyészség egyszerre jelentette be a három kezdeményezést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyar Péter esetében korábban az Európai Parlament már nem függesztette fel a mentelmi jogot, az ügyészség azonban most ismét kezdeményezte annak felfüggesztését, immár a magyar Országgyűlésnél. Mint mondta, ez eltér attól a korábbi gyakorlattól, amely szerint egy elutasított mentelmi jogi kérelem után megvárták volna, amíg a mentelmi jog más okból megszűnik.
Vicsek Ferenc szerint az ügyészség döntése kommunikációs szempontból könnyen azt eredményezhette, hogy a három ügy egymásra vetül. Szerinte ha a cél az volt, hogy a különböző ügyek együttesen kerüljenek a nyilvánosság elé, akkor azzal éppen azt érték el, hogy Magyar Péter ügye került a figyelem középpontjába, miközben a másik két eljárás kérdései is háttérbe szorulhatnak.
A legfőbb ügyész hiánya is szerepet játszhatott
Magyar György ugyanakkor óvatosabban közelített a kérdéshez. Szerinte az sem zárható ki, hogy a három kérelem egyszerre történő előterjesztésének egyszerű technikai oka volt. Mint elmondta, a kérelmek hosszabb ideje az ügyészségen lehettek, és a legfőbb ügyész hiányában a helyettesítési jogkörben eljáró vezető dönthetett úgy, hogy valamennyit egyszerre terjeszti elő.
A műsorban szóba került az is, hogy az ügyészség korábban több lépést tett a Volánbusz korrupciós ügyében. A nyomozás során letartóztatásokra és házkutatásokra is sor került, így a beszélgetés résztvevői szerint nem volt teljesen váratlan, hogy Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését is kezdeményezték. Hankó Balázs ügyében viszont azt tartották kérdésesnek, miért csak most jutott el idáig az eljárás.
Magyar György hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásban nem elegendő az, amit a közvélemény gondol egy ügyről. A bizonyítékokat össze kell gyűjteni és meg kell alapozni a gyanút, mielőtt valakivel szemben gyanúsítást közölnek. „Megalapozatlan gyanúsítás pedig ne történjen” – fogalmazott, hozzátéve, hogy attól még, hogy társadalmi szinten sokan biztosnak gondolnak egy történetet, a büntetőeljárásban ennél jóval többre van szükség.
Magyar György szerint nem szabad indulatból jogot alkotni
A beszélgetés másik fontos kérdése a mentelmi jog jövője volt. Magyar Péter a mentelmi jog megszüntetését vetette fel a közvádas ügyekben, amire Magyar György határozottan reagált. Szerinte nem szabad egy aktuális ügy miatt alapvető jogintézményeket átalakítani.
Úgy vélte, a mentelmi jog egyik fontos funkciója éppen az, hogy megakadályozza a választott képviselők indokolatlan hatósági vegzálását. A parlamenti többség ugyanis változhat, ezért a szabályokat nem kizárólag az aktuális politikai helyzethez kell igazítani. „Nem szabad dühből jogot alkotni” – mondta, arra figyelmeztetve, hogy a jogszabályok egymással összefüggő rendszert alkotnak.
Laczó Adrienn ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a mentelmi jog megítélése a közvéleményben sokat romlott, az intézmény eredeti célja azonban ettől még nem változott. Magyar György szerint éppen a korábbi évek tapasztalatai miatt fontos, hogy a jogállami garanciákat ne egy-egy aktuális konfliktus alapján bontsák le. „Higgadtság, türelem, nyugalom, fegyelem, szakszerűség” – foglalta össze, milyen hozzáállást tartana szükségesnek a mentelmi jogról és az ügyészségi eljárásokról szóló vitákban.
