Hankó Balázs ügye elérhet Orbánig
Három országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség: Hankó Balázsét az NKA pénzosztása, Seszták Miklósét a Volánbusz ügye, Magyar Péterét pedig a Dunába dobott telefon miatt. A KlikkTV Új világ című műsorában Gerő Tamás és Lattmann Tamás arról beszélt, mi következhet a parlamenti döntések után, és meddig juthatnak el a büntetőeljárások. A jogászok szerint különösen az NKA-ügy esetében lehet fontos kérdés, hogy a döntések mögött meddig vezetnek a felelősségi láncok.
Magyar Péter ügye: lopás vagy garázdaság?
Gerő Tamás szerint Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztése várhatóan nem ütközik majd parlamenti akadályba, Magyar Péter esetében azonban más lehet a helyzet. A miniszterelnök ügyében a Dunába dobott telefon miatt lopás gyanúja miatt kérte ki az ügyészség a mentelmi jogot.
A műsorban ugyanakkor arról beszéltek, hogy a cselekmény jogi minősítése korántsem egyértelmű. Gerő Tamás szerint a tényállástól függően akár garázdaság is felmerülhet, és az önvédelem kérdése sem hagyható figyelmen kívül. Lattmann Tamás hozzátette: a bíróság a vádtól eltérően is minősítheti a cselekményt. Szerinte azonban a konkrét iratok ismerete nélkül nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Magyar Péter ráadásul korábban azt közölte, hogy maga kéri mentelmi jogának felfüggesztését.
Milliárdok, letartóztatások és hosszú büntetőeljárások
A két volt miniszter ügye lényegesen súlyosabb pénzügyi tételeket érint. Az ügyészség szerint Hankó Balázs esetében az NKA működésével kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel, míg Seszták Miklósnál a Volánbusz-ügyben hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt indult nyomozás.
Lattmann Tamás szerint a büntetőeljárások természetükből fakadóan lassúak lehetnek, különösen akkor, ha az ügyben bíróváltás történik. Saját korábbi tapasztalatát idézve elmondta, hogy egy általa ismert, 2000-ben indult eljárás jogerős lezárása tíz évig tartott. A műsorban az is felmerült, hogy a milliárdos nagyságrendű ügyekben szóba kerülhet a letartóztatás vagy a bűnügyi felügyelet. Lattmann szerint ilyen összegnél már vizsgálni kell a szökés, elrejtőzés veszélyét is.
A Volánbusz-ügyben az ügyészség közlése szerint több mint 11 milliárd forint jogtalan előny átvételét vizsgálják, miközben a nyomozás más szereplőit már letartóztatták.
Ha felfelé mutatnak a szálak
Hankó Balázs esetében a műsorban az is szóba került, milyen védekezési lehetősége lehet a volt miniszternek. Gerő Tamás szerint kézenfekvő jogi érv lehet, ha bizonyítható, hogy kormányzati döntést hajtott végre. Az NKA-ügyben ugyanis a döntési felelősség egyik kulcskérdése az lehet, hogy pontosan milyen utasítások és kormányhatározatok alapján történt a pénzek elosztása. Az ügyészség ezzel szemben azt állítja, hogy az NKA rendelkezésére álló vagyont a jogszabályban és az alapító határozatban rögzített céloktól eltérően használták fel.
A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, hogy meddig vezethetnek a felelősségi láncok. Gerő Tamás szerint ha egy alacsonyabb szinten nem található bizonyítható személyes haszon, akkor a vizsgálatnak szükségszerűen felfelé kell haladnia. Lattmann Tamás úgy vélte, ebben az esetben akár Orbán Viktor is szóba kerülhet tanúként. Szerinte azonban annak bizonyítása már nehéz lenne, hogy a volt miniszterelnök személyesen döntött volna az egyes támogatásokról.
A jogászok szerint ugyanakkor az ilyen ügyekben jelentősége lehet azoknak a belső dokumentumoknak, feljegyzéseknek is, amelyeket a döntési hierarchia alacsonyabb szintjein készíthettek. Gerő Tamás szerint teljesen életszerű, hogy egy rendszerben dolgozók előre dokumentálják saját szerepüket és az általuk kapott utasításokat. Ahogy fogalmazott, „minden rezsim romlik”, a belső kohézió pedig idővel fellazulhat. Ilyenkor pedig egyre többen kezdhetik védeni a saját felelősségüket dokumentumokkal és feljegyzésekkel.
