Kémkedés, hazaárulás, hűtlen kezelés: ezek miatt kerülhet bajba Szijjártó Péter?

Iparszerűvé vált a különgépes utazás

Suha György szerint önmagában nem rendkívüli, ha egy miniszter sürgős vagy logisztikailag nehezen megoldható esetben különgépet vesz igénybe. A probléma szerinte az, hogy Szijjártó Péter esetében ez a gyakorlat rendszerszerűvé vált. Mint fogalmazott, olyan európai városokba is rendszeresen különgéppel utazott, ahová akár autóval is gyorsabban el lehetett volna jutni, Bécs és Pozsony esetében pedig különösen nehéz megindokolni ezt a megoldást.

A volt diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy a külügyminisztérium belső szabályzata szerint a költségtakarékos megoldásokat kell előnyben részesíteni. Szerinte ezt a szempontot a gyakorlatban félretették. Úgy véli, Szijjártó Péter esetében idővel „a kényelmet, a gyorsaságot helyezte a döntések középpontjába”, miközben a miniszter és munkatársai között is kialakult egy privilegizált utazási gyakorlat.

Suha szerint ennek politikai jelentősége is van, mert nem pusztán logisztikai kérdésről beszélünk. Azt állította, hogy a miniszter maga is elvárta ezt a fajta kivételezett bánásmódot, amely az adófizetőknek súlyos tízmilliókba kerülhetett.

BYD, Budai Gyula és a felmerülő morális kérdések

A beszélgetésben szóba került Budai Gyula is, aki korábban elszámoltatási kormánybiztosként dolgozott, majd Szijjártó Péter minisztériumában miniszteri biztosi pozíciót kapott. Suha György szerint Budainak nem volt klasszikus diplomáciai feladata, és a tárgyalásokon sem vett részt érdemben, miközben jelentős apparátus tartozott hozzá. A volt diplomata szerint a külügyben fontos lenne a szakmai felkészültség, és szerinte ez Budai esetében hiányzott.

Szijjártó Péter BYD-nál betöltött szerepével kapcsolatban Suha elválasztotta egymástól a jogi és a morális kérdéseket. Szerinte önmagában nem szokatlan, hogy egy korábbi diplomata vagy kormányzati szereplő később olyan vállalatnál dolgozik, amelynek működési területét korábban jól ismerte. Ugyanakkor szerinte más megítélés alá esik, ha egy volt miniszter röviddel azután kerül egy olyan vállalathoz, amely korábban jelentős állami támogatások kedvezményezettje volt.

Suha szerint a BYD számára Szijjártó korábbi kapcsolatrendszere és uniós tapasztalata jelenthet értéket, de az ilyen információk idővel veszítenek értékükből. Mint mondta, egy volt miniszter kapcsolatai és telefonszámai már nem feltétlenül ugyanazt jelentik, amikor az illető már nem a magyar külügyminiszter. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a vállalat számára a korábbi kormányzati és uniós kapcsolatok önmagukban is hasznosak lehetnek.

Az uniós dokumentum és a diplomataútlevél ügye

A volt diplomata a Szijjártó Péterrel kapcsolatban tett feljelentésekről is beszélt. Ezek között kémkedés és hazaárulás gyanúját felvető ügyeket is említett, hozzátéve, hogy több esetben nem ismert, pontosan milyen döntést hozott az ügyészség.

Különösen fontosnak tartotta azt a beszélgetést, amelyben Szijjártó Péter állítólag egy uniós álláspontról szóló dokumentum Oroszországba történő eljuttatásáról beszélt. Suha értelmezése szerint amennyiben egy minősített uniós dokumentumot egy, az EU-val nem szövetséges ország illetékesének adnak át, az felvetheti a kémkedés tényállását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jogi minősítés az illetékes szervek feladata.

A műsor végén a diplomataútlevél ügye is előkerült. Suha szerint az eset azért beszédes, mert nemcsak az a kérdés, hogy milyen hangnemben kérte valaki az okmányt, hanem az is, hogy a minisztérium apparátusában miért nem akadt senki, aki jelezte volna: egy ilyen ügyet szabályosan kell intézni. Szerinte ez jól illeszkedik abba a működési mintába, amelyben a személyes kapcsolatok és a miniszteri igények fokozatosan felülírták a korábbi külügyi normákat. Úgy fogalmazott: a magyar külügy korábban „nagyon fegyelmezett üzem” volt, a szabálykövetés és a szakma iránti tisztelet azonban szerinte elveszett, és „jöttek a tesókák”.