Tóth Zoltán 4 százalékra csökkentené a parlamenti bejutási küszöböt és megszüntetné az egyéni választókerületeket

Húsz fontos szabályt is átírna

Tóth Zoltán szerint egy választási törvény szakmai szempontból nagyjából 100–130 fogalomból és az ezekhez kapcsolódó szabályokból épül fel, ezek közül pedig körülbelül húsz olyan súlyosabb rendelkezés van, amelynek megváltoztatása nélkül nem lehet valódi arányosságot teremteni. A szakértő úgy látja, a jelenlegi rendszer alapvetően aránytalan, ennek egyik legfontosabb oka pedig az ötszázalékos parlamenti küszöb. A be nem jutó pártokra leadott szavazatok ugyanis elvesznek, miközben a rendszer további előnyt biztosít a legtöbb mandátumot megszerző pártnak.

Tóth szerint ezt tetézi, hogy az egyéni választókerületekben a győztes és a második helyezett közötti szavazatkülönbség is bekerül az országos listás mandátumelosztásba. Vagyis olyan szavazatok is újra szerepet kapnak a mandátumszerzésben, amelyekkel már megszületett az egyéni választókerületi győzelem. A szakértő felidézte: megítélése szerint ez a megoldás 2022-ben hat plusz mandátumot eredményezett a Fidesznek, a 2026-os választáson pedig ugyanez a mechanizmus a Tiszának kedvezett.

Küszöb, mandátumok és az egyéni körzetek

Az arányosság növelésének egyik lehetséges eszközét Tóth az ötszázalékos küszöb négyszázalékosra csökkentésében látja. Szerinte ezzel kevesebb szavazat veszne el, és a választók nagyobb része érezhetné úgy, hogy a voksával ténylegesen mandátumhoz juttatta az általa támogatott pártot.

Másik lehetőségként a mandátumokat elosztó matematikai képlet megváltoztatását említette. A jelenlegi rendszerben alkalmazott D’Hondt-módszer helyett szerinte igazságosabb lenne egy olyan megoldás, amely meghatározott számú szavazathoz köt egy mandátumot. Példaként a 12 500 szavazatonként járó mandátum rendszerét hozta fel, amelyet Magyarországon korábban már alkalmaztak. A parlament létszámát pedig a szükséges szavazatszám megváltoztatásával lehetne szabályozni.

Tóth ennél radikálisabb változtatást is javasol: megszüntetné az országgyűlési egyéni választókerületeket, és országos listás rendszerre térne át. Szerinte az önkormányzati választásokon éppen ellenkezőleg, az egyéni képviseletnek lenne nagyobb jelentősége, hiszen ott a választó közvetlenül szeretné tudni, ki képviseli az utcája vagy településrésze érdekeit. Országos szinten viszont szerinte a listákon a jelöltek neve mellé azt is fel lehetne tüntetni, hogy melyik térség képviseletéért vállalnak felelősséget.

A kampánypénzek és a választási bizottságok is változnának

A szakértő szerint nemcsak a szavazatok súlyát, hanem a kampány finanszírozását is arányosabbá kellene tenni. Úgy vélte, az államtól minden induló pártnak egyenlő mértékű támogatást kellene kapnia, vagy felső korlátot kellene szabni annak, hogy egy párt mennyit költhet kampányra. A magánadományokat ugyanakkor nem korlátozná azonos módon, mert szerinte természetes, hogy a pártok társadalmi és anyagi támogatottsága eltérő.

Tóth a médiafelhasználás szabályain is változtatna. Állítása szerint jelenleg az utolsó hónapra vonatkoznak olyan szabályok, amelyek valamiféle egyenlőséget teremtenek a pártok között, ám szerinte ezeket az állami pénzből folytatott kormányzati kommunikáció felülírhatja. Ezért olyan szabályozást tartana szükségesnek, amely csökkenti a pártok kampánysúlya közötti különbséget.

A választási bizottságok összetételét szintén újragondolná. Tóth szerint nem helyes, ha ezekbe egyetlen párt által kijelölt személyek kerülnek, hanem minden politikai erőnek és érdeknek megfelelő képviseletet kellene biztosítani, különösen a szavazatszámlálás során. Emellett azt is felvetette, hogy a pártlistás választáson civil szervezetek önállóan indulhassanak. Mint mondta, reformjavaslatait szakértőkből, politikusokból és pártokhoz nem kötődő közéleti szereplőkből álló kisebb támogató körrel egyezteti, mert szerinte „nincs rosszabb, mint a hallgató szakértő”.