Magyar Péter követi Orbán példáját, belpolitikai szempontok vezérlik az Ukrajnához való viszonyát
A magyar–ukrán kapcsolatok újabb feszültségeiről közölt lapszemlét a HVG a Deutsche Welle cikke alapján. Keno Verseck, a térség szakértője szerint Magyar Péter kormánya javítani akarta a kétoldalú viszonyt, de az ukrán regionális együttműködési kezdeményezés és egy Magyarországra tervezett ukrán olajtároló ügye új konfliktusokat hozott.
A Deutsche Welle szerzője arra emlékeztetett, hogy a Fidesz időszakában az államközi együttműködés szerinte gyakorlatilag a nullára esett vissza. A választás után ugyan fordulat következett, de a cikk szerint hamar kiderült, hogy az enyhülésnek vannak határai.
Keno Verseck úgy értékelte, hogy Magyar Péter egyeztetés nélkül közölte, milyen feltételekkel találkozna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A szerző szerint Magyar Beregszászra hívta Zelenszkijt, „mintha a város magyar földön lenne”. A HVG lapszemléje szerint Kijev egy ideig udvariasan túllépett az általa részben arcátlannak nevezett kijelentéseken.
A feszültség akkor erősödött, amikor Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter reagált. A forrás szerint Szibiha azt írta, mintha Budapesten ismét divatba jött volna az orbáni blokádpolitika és az elzárkózás.
A keményebb ukrán megszólalás egyik kiváltó oka az volt, hogy a magyar fél csak a kijevi nagykövetség ügyvivőjét küldte el a Kárpáti Nyolcak alakuló ülésére. A másik vitapont az lett, hogy Magyar Péter az Országgyűlésben kijelentette: Magyarországon nem épül olajdepó az ukránoknak.
A HVG beszámolója szerint Magyar azt is mondta, hogy kormánya jó okból nem vett részt a Zelenszkijék által összehívott új fórumon. A Deutsche Welle cikke ugyanakkor megjegyezte: nem világos, miként minősíthető a magyar diplomata jelenléte, és Szibiha kirohanása ebben a formában nem feltétlenül volt jogos.
A cikkben megszólaltatott Hegedűs Dániel, a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese úgy vélte, Magyar Péter külpolitikai kérdésekben akkor „robbant bombát” a közösségi médiában, amikor az személyes céljait vagy belpolitikai kommunikációs érdekeit szolgálja. Hegedűs szerint ez nem konstruktív diplomáciai hozzáállás.
Hegedűs Dániel értékelése szerint a kezdeti békülékeny nyilatkozatok után a magyar ukrán-politika kuszának, megfontolatlannak és céltalannak tűnik. Példaként azt hozta fel, hogy Magyar a közelmúltban nem tudta vagy nem akarta megindokolni, mit vár Kijevtől a nemzetiségi jogok területén.
A szakértő egyik lehetséges magyarázatként azt említette, hogy Magyar Péter tarthat attól: a téma miatt veszíthet hazai népszerűségéből. Hegedűs szerint Orbán Viktor olyan szintre vitte az ukránellenes hisztériát, hogy aki akár csekély mértékben is építő hangot üt meg, súlyos vádaskodásnak teszi ki magát.
A lapszemle szerint közvélemény-kutatási adatok ugyanakkor azt támasztják alá, hogy a lakosság többsége túlzottnak tartotta az ukránokkal szembeni hangulatkeltést. Hegedűs úgy véli, a Fidesz-tábor támadásai, amelyek szerint az új vezetés túlságosan ukránpárti, nem veszélyeztetik a Tisza pozícióit.
A Deutsche Welle által idézett értékelés szerint mindezek mellett fennállhat annak lehetősége, hogy meginog az európai partnerek bizalma a Magyar-kormány iránt, ha úgy érzik, hogy szomszédságpolitikájában továbbra is az orbáni rendszer destruktív elemei dominálnak.
