Fodor Gábor: a Fidesznek nincs receptje a talpra álláshoz
A magyar politika akkor lehet ismét sikeres, ha visszatér a rendszerváltás idején kialakult konszenzuális demokrácia modelljéhez – mondta Fodor Gábor a KlikkTV Centerpálya című műsorában. A korábbi politikus szerint a Tiszának és a Fidesznek is meg kellene tanulnia együttműködni az ellenzékkel, miközben a Fidesz jelenleg még nem mutat világos stratégiát arra, hogyan állhat talpra.
Közös célok nélkül indult lefelé az ország
Fodor Gábor szerint Magyarország a rendszerváltást követő időszakban azért tudott a térség élmezőnyébe kerülni, mert olyan alapvető kérdésekben alakult ki politikai konszenzus, amelyek hosszú távon meghatározták az ország irányát. A demokrácia, a piacgazdaság, a szuverenitás visszaszerzése, a NATO- és az uniós tagság olyan közös célok voltak, amelyekben a pártok széles köre egyetértett.
A politikus szerint az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozással ez a közös célrendszer megszűnt, és azóta Magyarország lefelé tartó pályára került. Fodor úgy látja, ennek egyik fő oka a konszenzusos politika feladása. Mint mondta, a demokrácia természetesen vitát jelent, de önmagában a vita nem elegendő: bizonyos alapvető kérdésekben egyetértésre is szükség van.
Példaként Spanyolországot és Írországot említette, ahol az uniós csatlakozás után szélesebb politikai és társadalmi együttműködésre építettek. Szerinte Magyarországon is olyan hosszú távú ügyekben kellene közös célokat kijelölni, amelyek nem férnek bele egyetlen kormányzati ciklusba.
„A konszolidáció épít”
Fodor szerint a választások után nem a politikai leszámolásnak, hanem a konszolidációnak kellene következnie. Úgy látja, a korábbi kormányzati időszak hibáinak feltárása jogállami keretek között szükséges, de a forradalmi hevület nem vezethet tartós eredményhez. „A forradalmi hevület soha nem tud építő lenni. Mindig a konszolidáció épít” – fogalmazott.
Szerinte a társadalmi béke megteremtéséhez az új kormánynak is kezet kellene nyújtania az ellenzéknek. Az együttműködésnek konkrét területeken is lehetne helye: például az uniós források felhasználásának stratégiai céljait vagy a családpolitika hosszabb távú irányait közösen lehetne meghatározni. Fodor szerint ez nem jelentené azt, hogy a kormány lemondana saját felelősségéről, hanem azt, hogy a négyéves ciklusokon átívelő ügyekben szélesebb politikai együttműködés jönne létre.
A politikus vitatta a „rendszerváltás” kifejezés használatát a jelenlegi politikai helyzetre. Szerinte az 1988–90-es időszak volt valódi rendszerváltás, azóta kormányváltásokról, illetve korszakváltásokról lehet beszélni. A túlzó politikai fogalmak szerinte túlzó társadalmi elvárásokat is teremtenek. A normális működés inkább az lenne, hogy egy új kormány megtartja, ami működött, elveti, ami nem, és erre építve alakítja ki saját politikáját.
Fodor szerint a Fidesz továbbra is útkeresésben van
A Fidesz jövőjéről Fodor Gábor azt mondta, jelenleg még nem lehet megmondani, milyen politikai pálya áll a párt előtt. Szerinte a Fidesz „továbbra is útkeresésben van”, és nem látszik olyan stratégia, amely egyértelmű receptet adna arra, miként tudna talpra állni. A párt táborát jelenleg amorfnak, nehezen körülírhatónak látja.
Úgy vélte, ha ez az állapot hónapokon keresztül fennmarad, akár új politikai formációk megjelenése is következhet. Ha azonban a Fidesz képes lesz irányt mutatni és világossá tenni, hogy különböző törekvéseknek is helyük van a párton belül, elkerülhető lehet a szétesés.
Orbán Viktor vezetési stílusáról Fodor azt mondta, a konszenzuskeresés mindig is a politikus gyenge pontja volt, gesztusokat is ritkán tett. Ugyanakkor szerinte Orbán egyik jelentős politikai képessége a változtatás és a tanulás: a Fidesz liberális pártból a jobboldal meghatározó erejévé vált, és ebben Orbánnak meghatározó szerepe volt.
Fodor szerint azonban a hitelességhez most őszinte szembenézésre lenne szükség. „Világossá kellene tenni, hogy mi az, amit elrontott, és ha egyszer még helyzetbe kerül, mi az, amit másként csinálna” – mondta, hozzátéve, hogy ez jelenleg hiányzik.
