Elszámoltatás: egyelőre több a kérdés, mint a konkrét eredmény

Az MNB ügyeitől az állami megrendelésekig

Murányi András arról beszélt, hogy a korábbi jegybanki vezetéshez kapcsolódó ügyekben már másfél évvel ezelőtt is rendelkezésre álltak olyan információk, amelyek alapján el lehetett volna kezdeni a vizsgálatokat. Szerinte ezért nehéz megmagyarázni, miért nem történt gyorsabb előrelépés az MNB alapítványi pénzeinek ügyében. Kuncze úgy vélte, az elszámoltatásnak nem szabad egyetlen vezetésre korlátozódnia: „Minden közpénzt, így az MNB alapítványában lévő pénzt is alapos vizsgálat alá kell venni.”

Kuncze szerint ugyanakkor az MNB korábbi működésének más kérdéseit is érdemes lenne áttekinteni, így például a jegybanki ingatlanok felújításának költségeit és azt, hogy miként keletkeztek, illetve hogyan kerültek felhasználásra a jegybank jelentős nyereségei. A műsorban felidézte: korábban az MNB nyeresége a költségvetést gyarapította, később azonban megváltozott ez a gyakorlat. Szerinte annak is utána kellene járni, hogy az egyes döntéseket milyen szabályok alapján hozták meg, és kik hagyták azokat jóvá.

Törvényes lehetett, de közpénzügyi szempontból rendben volt?

A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy elegendő-e azzal védekezni, hogy egy kifogásolt ügy valamennyi jogszabályi előírásnak megfelelt. Kuncze szerint nem. Úgy fogalmazott: ha a szabályokat úgy alakítják át, hogy azok megfeleljenek a kívánt döntéseknek, attól még felmerülhetnek olyan közpénzügyi és jogállamisági kérdések, amelyekre választ kell adni.

Murányi András szerint éppen ezért nemcsak az egyes személyek esetleges felelősségét kell vizsgálni, hanem azt is, hogyan működött az a rendszer, amelyben az állami megrendelések és a közpénzek útja kialakult. Kuncze példaként az állami beszerzéseket említette, amelyeknél szerinte közvetítőkön keresztül jelentősen megemelkedhetett az ár. A lélegeztetőgépek beszerzését is azok közé az ügyek közé sorolta, amelyeket szerinte érdemes lenne részletesen megvizsgálni.

Szóba került Mészáros Lőrinc egyik erőművásárlása is. Kuncze szerint az ügy azt példázza, hogy egy tranzakció akkor is komoly közérdekű kérdéseket vethet fel, ha formálisan megfelelt a szabályoknak. A műsorban arról is beszélt, hogy az építőiparban megszokott nyereségszinteknél jóval magasabb profitok is megjelentek egyes, állami megrendelésekhez kötődő vállalkozásoknál.

Autópályák, koncessziók és a kormányzás első fél éve

Murányi András az autópálya-koncessziókat emelte ki. Szerinte ezeknél különösen fontos lenne megvizsgálni, hogy a hosszú időre átadott használati és üzemeltetési jogok milyen feltételekkel kerültek magánkézbe, és mindez mekkora terhet jelenthet az államnak és az adófizetőknek. Az M1-es autópálya fejlesztése körüli konfliktust is szóba hozta, amely szerinte azért különösen nehéz helyzet, mert egy esetleges kivitelezőváltásnak komoly gyakorlati akadályai lehetnek.

Kuncze szerint a kormányváltás után az elszámoltatás mellett a működőképes intézményi háttér megteremtése is kulcskérdés. Úgy vélte, a korábbi ügyészségi vezetés személyi összetételének megváltoztatásával hamarabb megkezdődhetett volna a munka, miközben a most létrehozott vagyonvédelmi hivatalnak már rendszerszinten is vizsgálnia kellene a korábbi időszak működését.

A beszélgetés végén Kuncze a kormányzás első fél évéről azt mondta: ennyi idő alatt nem könnyű egy tizenhat éves időszak minden ügyét feltárni, ugyanakkor a Tisza által korábban zászlóshajóként kezelt elszámoltatásnak már érzékelhetőbb eredményeket kellene felmutatnia. „Fél év alatt azért nem olyan könnyű 16 évnek úgy nekimenni, hogy akkor most mindenki nyomozati szakaszban legyen meg börtönben” – fogalmazott.