Totyik Tamás: ha a pedagógusok nem lennének közalkalmazottak, az állam járna jól

Attól tartanak a pedagógusok, hogy megszűnik a közalkalmazotti státuszuk. Mire alapozzák ezt a feltevést?

Pósán László fideszes országgyűlési képviselőnek, az Országgyűlés kulturális bizottsága elnökének a Debrecen TV-ben tett nyilatkozatára. Ő azt mondta, végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatók foglalkoztatása már a Munka törvénykönyve alapján történik. Megkérdőjelezte, hogy szükség van-e a két jogviszony fenntartására. Pósán azt is mondta, nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni, de a szakképzésben, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni.

A pedagógusoknak miért volna az rossz, ha nem lennének közalkalmazottak? 

A közalkalmazotti törvény sokkal nagyobb biztonságot nyújt például a felmentési időre, a felmentési okokra, a munkavállalók végkielégítésére, mint a Munka törvénykönyve. Az egyéni bérezés nem biztosít folyamatos béremelkedést (bár a kormány az utóbbi időben tudatosan befagyasztotta a béreket), és az egyéni béralku teljesen kiszolgáltatottakká teszi a munkavállalókat. Az sem igaz, hogy a jelenlegi formában nem lehet a minőségi munkát értékelni. Ha mégis így gondolják, akkor az EMMI és a kormány elismeri, hogy teljesen rossz, amit 2010 óta csináltak. Hiszen ezek szerint felesleges dolog volt a belső értékelés, a pedagógus életpályamodell, a minősítési rendszer, a tanfelügyelet, a belső önellenőrzési rendszer bevezetése. És felesleges volt a több lépcsőben történt 50 százalékos béremelés utolsó elemét a minőségi béremelésre szánni, ahogy azt 2016-ban tette az oktatási kormányzat.

Ha teljesen felesleges dolgokra milliárdokat dobtak ki, akkor ki ennek a felelőse? Ha rossz valami, akkor embereket kellene ezért felelősségre vonni.  Miért akarnak ezek után a tanfelügyelet fejlesztésére, a minőségi ellenőrzésre 1 milliárd forintot fordítani? Most még ezt az 1 milliárd forintot is kidobjuk? Egy normális demokráciában ennek személyi következményei lennének az oktatásirányításban, márpedig a Fidesz oktatásirányítóit súlyos felelősség terheli ebben az ügyben.

A szakképzésben oktatók már másfél éve kikerültek a közalkalmazotti státusz alól. Mik ennek a tapasztalatai?

A szakoktatásban dolgozó kollégák rájöttek arra, hogy az egyéni béralku miatt teljesen kiszolgáltatottak a munkaadónak. Ráadásul az oktatási intézményekben befagyasztották a bérkereteket. Nincs valódi béralku, a pedagógus vagy elfogadja azt, amit ígérnek neki, vagy elmegy a pályáról. A kollégák most szembesülnek azzal is, hogy bár voltak nagy ígéretek az osztályfőnöki pótlékokra, a túlmunkák kifizetésére, de ebből alig-alig valósult meg valami.  Ez a kormány fokozatosan szétszakította a közoktatás rendszerét. Az óvodákat az önkormányzatoknál, az általános iskolákat és a gimnáziumokat az EMMI-nél hagyta, a szakképzést az ITM irányítása alá helyezte. Lejátszódott egyfajta szétválasztás az egyházi és állami oktatás között is, amikor az állami iskolák feladatfinanszírozásúak lettek, az egyházi intézmények pedig létszámalapúak. Mintha a kormány tudatosan törekedett volna arra, hogy a közoktatás szerepelőit megossza és szembeállítsa egymással.

A szakképzésben dolgozók egyébként megkapták a beígért 30 százalékos béremelést?

Átlagban 22,5 százalékos volt az emelés, a 30 százalékot biztos nem kapták meg. A szakoktatók ugyan többet kaptak a korábbi közalkalmazotti bérüknél, de annyival nem tudtak többet adni nekik, hogy a versenyszférából átcsábítsák őket. Ott egy jó szakember felsőfokú végzettséggel 6-700 ezer forintot is kereshet, annyit pedig a szakoktatásban egy oktatónak nem tudnak fizetni.

Az sem elég csábító a közalkalmazottként dolgozó pedagógusoknak, hogy a bérük nem közalkalmazottként közelíthetne a szakképzésben, az alapítványi vagy az egyházi intézményben dolgozókéhoz?

Az alapítványiakét nem tudom, de az egyházi intézményekben dolgozóknak is ugyanolyan nyomorúságos bérük van. Nekik nem az az előnyük, hogy magasabb a fizetésük, és egy-két helyen – nem általánosan – esetleg még cafeteriát is adnak nekik. Az egyházi intézményekben az az abszolút előny, hogy a tankönyvválasztástól a tanítási módszerig nagy fokú tanszabadság van. A költségvetésből a működési költségeikre is sokkal többet biztosítanak. De az egyházi intézmények költségvetése nem összehasonlítható az államiakkal a már említett okok miatt. Az egyháziakat fejkvóta szerint finanszírozzák, az államiakban feladatfinanszírozás van. Ez utóbbiakban egyébként a működési költséget 2016-ban befagyasztották az egyes tankerületek. Az egyházi intézmények európai uniós forrásokból is sokkal többet kapnak, mint az államiak – arányukhoz viszonyítva.

A közalkalmazottakat bértábla alapján fizetik. A szakszervezetek elég régóta követelik a bértábla vetítési alapjának megváltoztatását. Mióta, és mit ígér az állam?

2018 óta – amióta szakszervezeti vezető vagyok – három bérajánlatot is tettek. Számomra a legemlékezetesebb Bódis Józsefé, aki még köznevelési államtitkárként 2019-ben 30 százalékos béremelést ígért, amit a rádióban be is jelentett. Azóta sem kaptuk meg. Bódis József azóta már abban a minisztériumban államtitkár, ahol a szakképzést irányítják. Az ősszel Orbán Viktor által „belengetett” tíz százalékos béremelési javaslat pedig egyszerűen nevetséges és megalázó. Feltehetően azért ennyire alacsony, hogy amikor majd 2023-ban átkerülnek a Munka törvénykönyvének hatálya alá a köznevelési intézmények dolgozói, akkor alacsony bérszintről lehessen kezdeni a béralkut, és végül nagyobbnak tűnjön a fizetés. A kollégák akkor majd ugyanúgy szembesülnek a valósággal, mint most a szakképző intézményekben oktatók.

A pedagógusok fizetését továbbra is érvényes bértáblák szabják meg?

Addig, amíg a köznevelési törvény 7. számú melléklete érvényben van, addig az általános iskolákban, az óvodákban és a gimnáziumokban igen. A szakszervezeteknek a sztrájktárgyalásokon az a legfontosabb céljuk, hogy ezt a 7. számú mellékletet és az erre vonatkozó vetítési alapot jelentős mértékben változtassák meg. Érdekvédelmi szervezetekként azt követeljük, hogy a vetítési alapot a mindenkori minimálbérhez kössék. El kell érnünk az elmozdulást, mert azt nem teheti meg az oktatási kormányzat, hogy egy tíz éve a pályán levő kolléganőnk ugyanannyit keressen, mint egy 17 éves, frissen végzett szobafestő szakmunkás. Ez olyan fokú megalázása a pedagógus szakmának, ami a már meglévő tanárhiányt még inkább növeli.

Az állam jobban járna, ha a pedagógusok nem lennének közalkalmazottak, mert kevesebb pénzből is meg tudná oldani a bérezésüket?

Így van. Sőt, azokat a pluszjuttatásokat, mint például a jubileumi jutalmat, amit az kap, aki 25, 30 és 40 évig azonos munkáltatónál dolgozik, nem kell kifizetnie. A közalkalmazotti törvénynél sokkal alacsonyabb védelmet nyújtó Munka törvénykönyve az állam számára jóval több pénz elvonására ad lehetőséget. Jelenleg az állami oktatásban dolgozók átlagkeresete 360 ezer forint, a diplomás átlagkereset 700 ezer forint fölött van.

A pedagógusok átlagkeresetét legalább 650 ezer forintra föl kellene emelni ahhoz, hogy a diplomás átlagkeresetekkel versenyképes legyen. A mi kollégáink a garantált bérminimummal, 260 ezer forinttal kezdenek, a pályakezdő diplomások átlagbére pedig 370 ezer forint. Vagyis csak a pályakezdőknél már 100 ezer forinttal vagyunk elmaradva. Ezt a különbséget kellene megszüntetni, hogy a friss diplomás pedagógusok újra a pályára jöjjenek, és ne lépjen fel működési gond. A pedagóguspályát eddig a kiszámítható béremelés tette vonzóvá. A közalkalmazotti státusz megszüntetésével ezt a kiszámíthatóságot is elvennék.

Egyébként bármilyen béremelést egy tollvonással ugyanúgy elvehetnek, mint ahogy elvették a mindenkori minimálbérhez kötött bérezést is, 2015-ben. A szakszervezetek azt követelik: adja vissza az Orbán-kormány azt, amit egyszer már megadott, kösse a béreket a mindenkori minimálbérhez, és ezzel teremtse meg az értékálló bérezés alapját. Ne bújjon ki ez alól úgy, hogy megszünteti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát.