Tovább szenved a kiskereskedelem, az unióban az egyik legnagyobb esést sikerült ismét produkálni

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából a részletek is kiderülnek. Megtudhatjuk például azt, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene „csak” 2,3 százalékkal lett kisebb. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 7,5 százalékkal csökkent. Az eladások volumene három termékcsoport esetében (gyógyszer-, gyógyászati  termék-, illatszerüzletekben) nőtt, ugyanakkor minden további üzlettípusban csökkent, van, amelyekben a zsugorodás két számjegyű volt, a legnagyobb a ruházati és lábbeliüzletekben (-19 százalék).

Már a fentiek is azt jelzik, hogy az emberek, ahol tudnak, spórolnak: az élelmiszeren kevésbé tudnak, de a ruházkodásukon igen. Hát még a mai árak mellett már tényleg luxusnak számító autózáson! Az üzemanyag-fogyasztás bezuhanása ugyanis egyértelmű jele annak, hogy a lakosság padlóra került: mint a gyorsjelentésből megtudhattuk, az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 19,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjától, amikor még 480 forint/literes államilag maximált áron lehetett benzinhez, gázolajhoz jutni napjaink hatszáz forint feletti átlagárához képest.

Az első tíz hónapban – az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva – a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,3 százalékkal csökkent. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékos volt a volumen visszaesése.

Ezzel egyébként – mint az alábbi grafikon is mutatja – tizedik hónapja tart a hazai kiskereskedelmi forgalom zsugorodása, igaz, az idén március óta annak üteme lassult. Ezen belül azonban az élelmiszer-kiskereskedelem másfél éve folyamatosan a negatív tartományban mozog. Az emberek az üzemanyagár-stop tavaly novemberi felszámolása után még egy kicsit kivártak (addig tartott ki még a pénzük vagy addig voltak optimisták a következő időszakot illetően?), az értékesítés volumene csak az idén januárban került a negatív tartományba.

Forrás: KSH

Hiába mutogatnak ujjal a rossz magyar adatokat magyarázandó a magyar kormányzati politikusok és háttérembereik a háborúra és a szankciókra (lásd még szankciós infláció), ha a háború és a szankciók által elvben éppen annyira sújtott uniós tagtársaink zöme valamiért valahogyan mégis csak jobban teljesít.

Mindez a szintén szerdán megjelent uniós kiskereskedelmi jelentés adataiból is látható. Az Eurostat jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon a harmadik legjelentősebb forgalom-visszaesést szenvedte el a kiskereskedelem októberben: nálunk nagyobbat csak Szlovéniában (-17 százalék) és Belgiumban (-8,4 százalék) regisztráltak. Az is igaz, hogy a tagállamok többségében, 19-ben mérséklődés volt, bár a dobogós helyezetteknél lassúbb ütemű, s csak hat ország ért el növekedést, közülük a leggyorsabbat Spanyolország (7,5 százalék), Ciprus (4,1 százalék) és Luxemburg (2,6 százalék). Egy ország nullás eredményt produkált, kettőnek meg még nem jött meg a vonatkozó adata.

S hogy mennyire nem háborús és szankciós hatások miatt annyira gyengék a magyar adatok: az Európai Unió egészében októberben az üzemanyagok kiskereskedelmi forgalma ugyan szintén mérséklődött, ám csak mintegy harmadannyival (6,9 százalékkal), mint Magyarországon (19,9 százalék). Igaz, azt is tudjuk, hogy a forint/euró, illetve forint/dollár árfolyam sincs a topon (és akkor még finomak voltunk), s persze az is hat az uniós tagországok között toronymagasan nálunk mért legmagasabb inflációra...ám azért a legnagyobb felelős mégiscsak nem más, mint a magyar kormány és az annak elhibázott gazdaságpolitikája.