Trump győzelme után búcsút inthetünk a „fontos beosztású férfiak” növekedési álmának
Szerda reggel 23 havi mélypontra gyengült a forint: egy euróért 412, egy dollárért mintegy 383 forintot kellett adni. A dollár erősödött, a nyersolaj ára csökkent, a piac általában véve is láthatóan kedvezően fogadta Donald Trump győzelmét. Azt ugyan tudjuk, hogy a forint gyengélkedésének eleve vannak fundamentális alapjai, de még ennek tudatában is felmerül a kérdés: miért ez a komoly gyengülés az amerikai elnökválasztási fejlemények hatására. Trump győzelme várhatóan eleve magasabb kamatszintet is eredményez Amerikában és a világban, beleértve Magyarországot is – szögezte le Bod Péter Ákos. A közgazdászprofesszor szerint a forint mostani gyengülése is azt jelzi, hogy az egyébként is sérülékeny valutánkat csak kellően magas kamattal lehet stabilizálni, ami azonban pofont ad annak a növekedési álomnak, amelyet különböző „fontos beosztású férfiak” vázoltak fel.
„Meglehetősen logikus az, ami történt” – válaszolta a Hírklikknek a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Emlékeztetett rá, a két jelölt, a demokrata párti Kamala Harris és a republikánus Donald Trump gazdasági kérdésekben elfoglalt álláspontja markáns különbséget jelzett. Az egyik ilyen nagy eltérés az adók kérdésében van. Trump csökkenteni akarja a nagyvállalatok adóját, miközben Harris felemelte volna. Trump az adókiesést vámbevételekkel akarja ellensúlyozni („ami amúgy nem fog menni”), vele szemben Harris nem a büntető, hanem a kiegyensúlyozó, szelídebb vámpolitika híve. Trump az olajnagyvállalatoknak azt üzeni, hogy „drill baby, drill”, azaz fúrjatok csak, bővítsétek a termelést, én megadom az engedélyt, nem törődve a környezetvédelemmel, a demokraták ugyanakkor a környezetvédelem szempontjait szeme előtt tartva, nem ilyen engedékenyek. „A költségvetés-politikában is óriási a különbség a demokrata és a republikánus vonal között: az előbbi ’csak’ megnöveli a deficitet, az utóbbi azonban nagyon” – fogalmazott nem kis iróniával Bod Péter Ákos.
Mindezek alapján lehetett tudni, hogy milyen piaci folyamatok indulnak el Trump győzelmének a hírére – magyarázta. Logikus például az, hogy mérséklődik a nyersolaj ára, ha nyakló nélkül adják majd ki az olajfúrási engedélyeket. Miként az is logikus következmény, hogy ha megemelik majd a vámokat, akkor azzal lefojtják a kereskedelmet, ami egyben zavart okoz (mellékesen az Egyesült Államokban még inflációt is, „de az legyen az ő bajuk”). A vámemelést ugyan elsősorban Kínára vonatkoztatta Trump, de közben azért megfenyegette Európát is, amelynek jelentős külkereskedelmi többlete van az USA- val szemben. Egy ilyen vámemelés azonban nem jön jól az európai gazdaságnak, amelynek része a magyar is, „ez pedig roppant kellemetlen fordulat a számunkra is” – húzta alá. Úgy látja: mindez már benne van – benne is volt – a pakliban, nem véletlen, hogy romlik az általános gazdasági hangulat Európában; szemben az amerikaival, ahol éppen a nagyvállalati kör támogatta nagyon Trumpot.
Mi lehet – ha lesz ilyen – a magyar gazdaság számára a legkeservesebb következménye annak, hogy januártól Donald Trump az Egyesült Államok elnöke? – kérdeztük. A professzor szerint a legkínosabb számunkra az eladósodás megnöveléséből következik: merthogy azt finanszírozni kell, ami azt jelenti, hogy az USA-nak a jelenleginél is jobban el kell adósodnia, ami pedig megdrágítja a kamatszintet. Ami egyébiránt már ma is magas, dollárban 4,75 százalék. Ennek következményeként felmerül a kérdés: milyen legyen a kamata forintban, hiszen nem lehet ugyanaz a 4-5 százalék? Hogyan fog ezzel megbirkózni a Magyar Nemzeti Bank? – sorolta a kérdéseket, majd megállapította: „a forint gyengülése jelzi, hogy az egyébként is sérülékeny valutánkat csak kellően magas kamattal lehet stabilizálni, ez pedig pofont ad annak a növekedési álomnak, amelyet felvázoltak különböző fontos beosztású férfiak”.
Ez akkor azt jelenti, hogy készüljünk fel a forint további gyengülésére? – kérdeztük. Bod Péter Ákos úgy véli: a mai első sokk után jön majd egy korrekció (ami szerdán napközben enyhén, de azért meg is történt), amire majd megírja az újság, hogy a forint visszaerősödött 412-ről 409-re... – mondta. „De azt, hogy mi lesz majd januártól, amikor Donald Trump hivatalba lép, majd csak akkor tudjuk meg, amikor már a Fehér Házban ül” – szögezte le. Mint megjegyezte: ez a nyolcvan éves férfi aligha fog kormányozni a szónak annak az értelmében, ahogy mi elképzelünk egy szorgos adminisztrációt. Az ugyanis nagy kérdés, hogy ki lesz az ember, aki majd irányítja a külgazdaságot, a pénzügyeket. Az meg egy további kérdés, hogy mi lesz a törvényhozásban. Hiszen – ez nem annyira köztudott idehaza – az amerikai elnök ugyan rendkívül befolyásos tud lenni különböző területeken – például háborút tud indítani –, de adót csak a Kongresszussal együtt tud emelni, a kassza kulcsa ugyanis ott van. „Egyszóval, nyugtával dicsérjük a napot”.
Bod Péter Ákos szerint most az első sokkfázisban vagyunk, de tudvalevő, hogy két verzió volt a két jelöltre, s ugyan mind a kettőt beárazta a piac, de miután az egyik bekövetkezett, a várakozásokat most ahhoz igazították. De ne felejtsük el! Januárig még Joe Biden az Egyesült Államok elnöke, ha lesz változás az amerikai gazdaságpolitikában, az majd csak utána, a következő év elején indulhat el – mondta. „Ebből pedig az következik, hogy a saját ügyeinket nekünk magunknak kell rendbe tennünk, nem pedig arra várni, hogy ki nyer Amerikában” – figyelmeztetett. Már csak azért is, mert bárki is nyert volna az USA-ban, az adósságállományt finanszírozniuk kell. Ebben a kimenetelben pedig drágább hitelekkel, mintha Kamala Harris győzött volna – magyarázta, hozzátéve: már ha Trump valóban végigviszi, amit mondott, ami tehát – ismételte meg – magasabb hazai és nemzetközi kamatszintet eredményez, „s ez roppant kellemetlen Magyarország számára is”.
