Trump, Netanjahu, Orbán – nagyon egy tőről fakadtak

Egy második Trump-kormányzat sokkal rosszabb lenne, mint az első, Trump, ha győz, még veszélyesebb lesz, mint legutóbb volt – figyelmeztetett. Mindezt a szerző nem utolsó sorban abból vonta le, amiket Trump a CNN műsorában mondott. A szerdai stúdióbeszélgetésben Trump egész sor olyan nézetet hangoztatott, amelyet sokan még a republikánusok jelenlegi normáihoz képest is szélsőségesnek érzékeltek. „Donald J. Trump alig egy óra alatt javasolta, hogy az Egyesült Államok ne fizesse ki adósságait, kételyeket keltett azzal kapcsolatban, hogy az ország mennyire elkötelezett Ukrajna Oroszországgal szembeni támogatása mellett, kegyelmet lebegtetett meg a Capitolium elítélt megtámadóinak, és nem volt hajlandó kimondani, hogy elfogadja a következő elnökválasztás eredményeit” – idézte a Vox.com portálon megjelent írás szerzője a The New York Times értékelését.

A Make America Great Again (MAGA) világában, a kulisszák mögött komoly erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy ha Trump győz, sokkal kevesebb akadállyal szembesülhessen az elképzeléseinek megvalósításában, mint az előző terminusa idején. Példaként hozza fel a The New York Times, hogy a szövetségi bürokráciában pártoktól független alkalmazott helyére trumpistákat ültettek.

Emellett Trump 2016-ben egyáltalán nem készült fel arra, hogy a választások után kormányoznia kell, ezért a Republikánus Párt elitje által nagyrészt meghatározott csapattal lépett hivatalba, és ebből a csapatból sokan igyekeztek megfékezni Trump legrombolóbb impulzusait. Ezúttal azonban ilyenre nem lehet számítani, és ez azt jelenti, hogy Trump az első naptól elszabadul majd. Akkor nem volt felkészülve, most már felkészült, mi több, a Trumphoz hasonló külföldi politikusokkal szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervei legalább annyira radikálisak lesznek, amint azt a CNN-műsorból kiolvasható: arra fog összpontosítani, hogy leépítse a hatalmát korlátozó intézményeket és aláássa a politikai rendszer tisztességét.

Magyarországon és Izraelben a választási vereség radikalizálta Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu jelenlegi miniszterelnököket. A hatalomba visszatérve, az országaik demokráciáját veszélyeztető politikát követtek, és Orbán sikeresen le is rombolta azt.

A szerző szerint a Trumphoz hűséges csapat keresése nem csupán a hagyományosan politikai kinevezettek körére terjed ki, Trump 2020-ban rendeletet adott ki, amely lehetővé tette volna a számára több ezer közalkalmazotti állás átállítását politikai kinevezésekre. Ezt nem sikerült végrehajtania, a rendeletet pedig Joe Biden elnök visszavonta. Ám Trumpék tervezik az azonnali újbóli bevezetését, amint visszatér a Fehér Házba. Ez pedig lehetővé tenné a számára, hogy az úgynevezett „mély állam” helyére „Trump államot” építsen ki. Röviden: Trump az esetleges győzelme esetén sokkal jobb helyzetben lesz a korábbinál abban, hogy a „saját embereit” helyezze hatalmi pozíciókba, és a kormány egészére rákényszerítse az akaratát.

Persze az, hogy Trump a kormány teljes átvételét tervezi, nem jelenti egyben azt is, hogy meg is teszi. Nagyon nehéz megjósolni a jövőt. E téren azonban segítenek a nemzetközi összehasonlítások. Miközben ugyanis Trump az amerikai politikában egyedi esetnek tűnik, a típus valójában meglehetősen gyakori a globális politikában: a karizmatikus tekintélyelvű, aki vonzó a lakosság azon része számára, amely „az igazi népnek” tekinti magát, amely igazi népet ostromolja a korrupt elit mellett a külső és belső ellenség is.

A sok ilyen vezető közül kettő emelkedik ki hasznos párhuzamként: Orbán és Netanjahu. „Mindkét ország viszonylag gazdag demokrácia, amelynek jobboldali vezetői jó viszonyban voltak Trumppal, és népszerűek az amerikai jobboldalon. Emellett Orbán és Netanjahu első győzelme után egyaránt töltött időt a hatalmon kívül, ezért náluk látható, hogy mi történik a Trump-típusú vezetőkkel, ha egyszer vereséget szenvednek, majd azután visszatérnek a hatalomba” – írja a Vox.com szerzője. Ez pedig mindkét esetben a radikalizálódás. Első hatalmi periódusában sem Orbán, sem Netanjahu nem fenyegette országa demokratikus rendszerét. Ám Orbán soha nem fogadta el 2002-es vereségét. Pártja szóvivői az ellenzéket hamisítással vádolták, Orbán pedig a a Fidesz-barát sajtó hiányával magyarázta. A 2010-es győzelme után azonnal hozzálátott, hogy megváltoztassa a rendszert a saját javára, újraírta az alkotmányt, és átalakította a választókerületeket, hogy biztosítsa a Fidesz tartós dominanciáját. Azóta csak fokozta a szorítását a rendszeren, ellenőrzése alá vonta a sajtó 90 százalékát, és egyre kevésbé tisztességes feltételek mellett egyhuzamban háromszor nyert választást – írta a szerző, aki hasonlónak minősítette Netanjahu színeváltozását is.  

Mindkét esetben nyilvánvalóak a Trumppal való párhuzamok. Mindhárom esetben olyan vezetőkkel állunk szemben, akik soha nem fogadták el vereségük legitim voltát, és akik önmagukban a nemzet jogos vezetőit látják, akiket az ellenséges establishment és az elfogult liberális média buktatott meg. Egy ilyen vezető, ha újra hatalomra jut, miért ne tenne lépéseket annak érdekében, hogy ez soha többet ne történhessen meg? Természetesen vannak fontos különbségek is egyfelől Trump, másfelől a két említett vezető, valamint persze az Egyesült Államok és a két szóban forgó ország között is.

Fontos, hogy mind Orbán, mind Netanjahu hozzáértőbb, intelligensebb politikai gondolkodó, mint Trump, jobban tudja azonosítani országa demokráciájának sebezhető pontjait, és hatékonyan kihasználni azokat. Ebben azonban Amerikában nagy jelentősége lesz Trump korábbinál erősebb csapatának. Nem ő maga fogja intézni a nehezebb dolgokat, de most a korábbinál sokkal több igaz hívője lesz, aki kész mindezt megtenni. És minden esély megvan arra, hogy arra biztatja majd csapatát, hogy minden lehetséges utat használjanak fel, hogy megelőzzék annak megismétlődését, ami Trump számára a végső megaláztatás: egy újabb vereséget.