Trump ugyan nem orosz ügynök – de rajong Putyinért

McCabe, a korábbi rendőrségi csúcsvezető egy amerikai vitában, amelyet a brit hírszerzés, az MI6 volt főnöke vezetett, és Trumpról volt szó, kijelentette: nem állítja, hogy az orosz hírszerzés kifejezetten használná Trumpot, de úgy gondolja: a volt elnök sok okot adott arra, hogy kétségbe vonják, miként közelíti meg az orosz problémát. Számos alkalommal érintkezett Vlagyimir Putyinnal telefonon, szemtől szemben is találkoztak. Ha hozzávesszük kijelentéseit az orosz elnökről a nyilvánosság előtt – mindez jelentős kérdéseket vet fel. 

Emlékezetes, hogy Trump az elnökjelöltek tévévitáján ismét nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, támogatja-e Ukrajna győzelmét és azt állította: Oroszország nem támadta volna meg a szomszédos országot, ha ő lett volna az elnök. Most annyit mondott: „az Egyesült Államok elsőrendű érdeke, hogy befejeződjék ez a háború, megoldásról kell tárgyalni”. 

McCabe az FBI vezetésének fontos tagja volt a 2016-os (Trump megválasztásával végződött) kampány idején, amikor az elnököt azzal vádolták, hogy kapcsolatot tart az oroszokkal és azok támogatják is kampányát. Az akkori orosz nagykövet többször találkozott Jared Kushnerrel, az elnök vejével és az akkori, majd további vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogyan támogatták orosz propaganda-médiák Trump győzelmét. 

A brit Guardian szerint komoly kérdés, vajon miért rajong Donald Trump Vlagyimir Putyinért, miért viselkedik úgy, mint előtte egyetlen amerikai elnök sem, akár republikánus, akár demokrata – fejtette ki McCabe. Valami mindenesetre van mögötte, lehet valamilyen fajta viszony, kapcsolat, vagy legalábbis a vágy ilyesmire, akár gazdasági jellegűre. Egyikre sem volt még bizonyság, de mint hírszerzőnek ilyen lehetőségekre is gondolnia kell, mondta. Ő vezette a vizsgálatot nem csak az orosz választási beavatkozásokról, hanem abban az ügyben is, amelyben Hillary Clinton levelezésének nyilvánosságra hozását vizsgálták. Az ügy mögött ugyancsak Moszkvát gyanítják, a katonai felderítés ismert hekkerei törhették fel a demokrata elnökjelölt levelezését, hogy ezzel is segítsék Trump győzelmét. A volt FBI-vezető hangoztatta: nagyon komolyan aggasztja a lehetőség, hogy Trump ismét a Fehér Házba kerülhet, hiszen Moszkvában hosszú évtizedek óta törekednek arra, hogy kárt okozzanak az amerikai politikai rendszernek, meggyengítsék azt. 

Egyébként McCabe korábban „Hogyan védi az FBI Amerikát a terror és Trump korában?” címmel írta meg emlékiratait. Abban többek között megállapítja, „Az FBI mindig a bűnözők réme volt, most azonban az FBI-t az Egyesült Államok elnöke támadja”. A biztonsági hatóság vezetője egész életében ott dolgozott, mindeközben republikánus volt, ám felesége demokrata párti és indult Virginia állam törvényhozási választásain – amit Trump nem bocsátott meg férjének... 

Trump és Moszkva viszonyába érdekes bepillantást engedett emlékiratában HR McMaster, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója is. Arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint Putyinnak egyfajta bűvös hatása volt Trumpra, aki nem volt hajlandó foglalkozni bármilyen üggyel, amelyben szóba került az orosz önkényuralmi vezető negatív megítélése. „Harcban önmagunkkal” címmel nemrég megjelent könyvében feleleveníti, hogy amikor a nyugati vezetők erős választ készítettek elő a Szergej Szkripal volt orosz ügynök és lánya elleni 2018 márciusi angliai gyilkos mérgezési merényletre, Trump a New York Post lapkivágását böngészve ült íróasztalánál. „Putyin magasztalja Trumpot” – hirdette a lap. Trump helyeslő megjegyzést írt az újságcikk alá és megkérte nemzetbiztonsági tanácsadóját, juttassa el a sajtókivágást Putyinhoz...

„Biztos voltam abban, hogy Putyin fel fogja majd használni ellene Trumpnak ezeket a dedikált sajtókivágásait, hogy zavarba hozza és elterelje a figyelmet a nagy-britanniai merényletről”. Amikor azután növekedett a bizonyosság, hogy minden valószínűség szerint Putyin rendelte el az ideggáz-támadást Szkripal ellen, a tanácsadó önhatalmúan leállította a sajtószemle megküldését Putyinnak. McMaster szerint Putyin nyilvánvaló célja az volt, hogy az elnököt – dicsérve, fehér házi tanácsadói ellen hangolja, hiszen azok rendre sürgették, hogy képviseljen keményebb vonalat a Kremllel szemben. „Putyin, egy korábbi könyörtelen KGB-tiszt, Trump hiúságát, bizonytalanságát célozta meg hízelgésével”. Arról beszélt, hogy az amerikai elnök kiváló, tehetséges személy, így azt a látszatot keltette benne, hogy jó viszonyt ápolhat Putyinnal. Az elnök, hasonlóan elődeihez, az idősebb George Bushhoz és Barack Obamához, is bízott képességében, hogy megjavíthatja a kapcsolatot a moszkvai diktátorral. Az, hogy tanácsadói éppen ellenkező útra akarták irányítani, csak erősítette, hogy a maga feje után menjen. Amikor megjelent a jelentés a 2016-os választásba való orosz beavatkozási kísérletekről, Trumppal nehéz volt egyáltalán beszélni Oroszországról és elnökéről.

Trump 2018-ban, helsinki találkozójuk után kijelentette, hogy Putyin „szavát adta neki”, miszerint országa nem avatkozott be a 2016-os választásokba – és ő ezt elfogadja... Annak ellenére, hogy az amerikai hírszerzés, a törvényhozás kétpárti vizsgálata és egy különleges államügyész nyomozása ennek az ellenkezőjét bizonyította. Az utóbbi vizsgálat ugyan nem talált bizonyítékot arra, hogy bűnszövetkezet állt volna az orosz kampány mögött, de feltárta, hogy az oroszok beavatkozása a választásokba „átfogó és rendszeres” volt. Trump kampányának tagjai próbálták eltitkolni, hogy orosz hírszerzőkkel találkoztak, Trump pedig megpróbált beavatkozni a vizsgálatba, és azt leállítani. 

McMaster felidézte, hogy Trump és Putyin hamburgi találkozója előtt emlékeztette főnökét, hogyan csapta be elődeit, Busht és Obamát az orosz elnök, aki remekül tud hazudni. „Figyelmeztettem, hogy Putyin bízik sikerében Trump esetében is, hogy megkapja, amit akar: enyhítsék az ország elleni szankciókat, vonuljanak ki az amerikaiak Szíriából és Afganisztánból". Mindezt csak azzal az általános ígérettel viszonozná, hogy „jobb lesz a viszony”, és feltehetően felajánlaná az együttműködést a terrorelhárításban, a belbiztonságban és a fegyverkorlátozásban. 

Trump emlékezetesen „zseniálisnak” és igen okosnak minősítette Putyint, amikor az 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, és azóta állítja: ő „egy nap alatt” megállítaná a háborút. Ami egyértelműen arra utal, hogy leállítaná az Ukrajnának nyújtott segítséget és Moszkva számára előnyös békét teremtene. Emlékezetes Trump elnöksége idején tett kijelentése arról, hogy ha a NATO tagjai nem fizetnek eleget a szövetség céljaira, akkor nem védi meg őket, „tehetnek, amit akarnak”. Ezt az ígéretét most kampányában is megismételte.

Fiona Hill, aki Trump első két évében az Oroszországért felelős tanácsadó volt a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsában, a Kongresszus előtt arra figyelmeztetett: „Trump igen erős embernek tartja Putyint és ezzel ugyanúgy gyengíti az Egyesült Államokat, mint az orosz államfő”. Hill szerint, aki közelről ismerte, „Trump elképesztően tájékozatlan” külpolitikai kérdésekben. Csak ritkán olvassa el az információkat, amelyek célja, hogy felkészítsék a tárgyalásokra. Trump nem Oroszországra jelent veszélyt, hanem az Egyesült Államokra azzal, ahogyan a kormányzást megközelíti.

Emlékezetes az a bizarr jelenet is, amikor Trump, már hivatalában, az Ovális Irodában fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és a washingtoni orosz nagykövetet, és azoknak titkosnak minősített információkat adott át. Putyin korábban – Trumppal összhangban – azt mondta, hogy Biden politikai okokból üldözi ellenfelét, majd – ravaszul – arról beszélt, hogy Biden elnökségét szeretné, hiszen az elnök „tapasztaltabb és előrelátóbb”, mint Trump. Trump erre azzal reagált, hogy Putyin nyilatkozatával persze neki tett nagy szolgálatot...

Amikor a közelmúltban Alekszej Navalnij, a bebörtönzött orosz vezető máig tisztázatlan körülmények között meghalt egy sarkvidéki börtönben, Trump nem nyilvánított részvétet, ehelyett összehasonlította magát Navalnijjal. Arról beszélt, hogy ő is üldözött, akit immár négy különböző perben fenyegetnek...

Sheldon Whitehouse demokrata párti szenátor kijelentette, „Szó szerint semmi jele nincs annak, hogy Trump az ország érdekeit állítaná előtérbe, a sajátja helyett. Amikor ilyen hosszú, szoros, szinte szervilis viszony alakult ki egy külföldi ellenséggel, aki egyidejűleg többszörös milliárdos oligarcha, magától értetődik a katasztrófa lehetősége.”

Amerikai nemzetbiztonsági szakértők figyelmeztetnek: az Egyesült Államok külföldi partnerei, köztük elsősorban a britek és a franciák, egy újabb Trump-elnökség idején nem fogják megosztani értesüléseiket Washingtonnal. Korábbi katonai és hírszerzési vezetők és más szakemberek is attól tartanak: Trump újabb elnöksége nagy károkat okozna az amerikai demokráciának és az ország nemzetközi érdekeinek, kapcsolatainak. Trumppal a Fehér Házba bekerülhetnek olyanok, mint Michael Flynn vezérőrnagy. Ő 2017-ben rövid ideig Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, és később bevallotta: hazudott, amikor a vizsgálatnál nem árulta el titkos kapcsolatait a washingtoni orosz nagykövettel.