Tusványosi anziksz: komolyan is gondolják…

A miniszterelnök egy ásónyommal lejjebb

„Hogy halad elnök úr a beszéddel?” – kérdezték még pénteken Tusnádfürdőn Orbán Viktortól, aki egy felvétel alapján, éppen a beszédét írta.  „Hát azt nem tudom. Én jól szórakozom közben, itt üldögélve (…) intellektuálisan jól szórakozom, de hogy beszéd lesz-e belőle, az egy másik dolog.” Lett. 

A szombaton a „román hadakon átvágva kerültünk ide” felvezetővel indított miniszterelnöki beszédet sokan és sokféle szempontból fogják értékelni. Én most csak egy dolgot emelnék ki a szokásos Fidesz-mantrából, azt a gondolatot, ami szerintem a legnagyobb bűn az emberiség ellen, és ami végképp páriává teszi országunkat mindenki más szemében: 

A miniszterelnök szerint: „A szellemi alapokat szem előtt tartva, még egy ásónyommal mélyebbre ásva, azt is érdemes elmondanunk, hogy a magyar Alkotmánynak és az új korszak szellemi alapjainak a mélyén egy antropológiai felismerés is rejlik. Ugyanis kétszázegynéhány évvel ezelőtt, a felvilágosodás idején, a baloldali, internacionalista és liberális szellemi értelmiségek és politikai vezetők azt gondolták, hogy a vallás és a kereszténység elutasítása után létrejön egy ideális, felvilágosult közösség, ami a jó és a közjó belátásán alapul, felismert szociológiai társadalmi igazságok szerint él egy szabad és magasabb rendű életet. Ezt remélték a kereszténység és a vallás elutasításától. Ez akkor, kétszáz éve, még nem volt kizárható. Akár így is lehetett volna. De közben eltelt kétszáz év, és ma már látható, hogy ez merő illúzió. Azzal, hogy elutasítottuk a kereszténységet, valójában hedonista pogányokká váltunk. Ez a realitás. Ezért elrendelésszerű az én szememben, hogy a 2011-es Alkotmányunkat húsvétkor hirdettük ki, és Húsvéti Alkotmány a becsületes neve. Ez fekszik az Európai Unió és Magyarország közötti konfliktusok között is. Az Európai Unió elutasítja a keresztény közösséget, lakosságcserét vezényel a migráción keresztül, LMBTQ hadjáratot folytat a családbarát európai nemzetekkel szemben.”

Mindehhez én csak azt tenném hozzá, a felvilágosodás tudomásom szerint a XVII. század nagy szellemi mozgalma, évszázadokon át tartó fejlődési folyamat eredménye. Ez a humanizmusból és a reneszánszból kiinduló és azokon túllépő eszmei irányzat nem volt zárt filozófiai rendszer, mégis olyan ideológiává vált, ami egy táborba gyűjtötte azt az európai értelmiségi elitet, amely szeretett volna túllépni „az ember önhibájából eredő kiskorúságán” (Immánuel Kant). A felvilágosodás a XVII. század végén született Németalföldön (Grotius, Spinoza) és Nagy-Britanniában (Locke, Hume, Newton), és innen került Franciaországba a XVIII. század közepén. (Diderot, Voltaire, Montesquieu). A felvilágosult gondolkodókat általában az ész mindenhatóságába vetett hit vezette, és úgy vélték, a társadalmi jelenségeket is a természeti törvényekhez hasonló, racionálisan megmagyarázható törvényszerűségek irányítják. A társadalom problémáira igyekeztek racionális válaszokat adni. Politikai gondolkodásuk alapját a társadalmi szerződés elmélete és az ehhez kapcsolódó természetjog koncepciója adta. A társadalmi szerződés elmélete tulajdonképpen a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázza az állam kialakulását. Az Isten által rendelt megváltoztathatatlan rend elképzelésével szemben, ez a racionális alapokra helyezett világkép ideológiai támaszt nyújtott a feudális állam átalakítására törekvők számára. A társadalmi szerződés ugyanis felbontható, illetve új szerződéssel helyettesíthető. Magyar képviselői közül legtöbben Bessenyei György, Batsányi János és Kármán József nevét említik meg.

De nézzük tovább, a Fidesz elitje, a „hümmögő kórus” mivel és hogyan simult bele a miniszterelnöki szellem elfogadásába, ők miféle „szellemi örökséget” hoztak a tudomásunkra. A megnyilatkozásokat szó szerint közöljük. Hozzátesszük azt is, azért a miniszterelnök emberei nem jöttek ki a magyarországi gyakorlatból, A Tusványoson jelen lévő magyar honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf fél órán át beszélgetett a magyar újságírókkal, de a román újságírókkal nem volt hajlandó szóba állni – írja a Digi 24 hírtelevízió nyomán a Transtelex. A Digi 24 riportere arra kérte a tárcavezetőt, hogy néhány mondatban foglalja össze Magyarország álláspontját az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, mire Szalay-Bobrovniczky Kristóf megkérdezte tanácsadójától, hogy „kellene-e?”, a válasz „nem” volt, így a magyar honvédelmi miniszter távozott. Egyébként Romániában teljesen szokatlan, hogy egy kormánytag ne válaszoljon, akár röviden is, bármelyik lap, rádió vagy tévé kérdésére. Csák János, a Fudan alapítványát vezető miniszter is elvonult, amikor az RTL Híradója arról kérdezte, milyen tevékenységet végez a kínai Fudan Egyetem alapítványa Magyarországon.

Külpolitika

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes: „virtuális nemzeti tér jön létre, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér. Ez a nemzetegyesítés virtuális része, melynek révén alapvetően megoldódnak a sport és kulturális, illetve közéleti műsorok közvetítésével kapcsolatos problémák. Ennek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és a teljes magyar államrezonhoz hozzáfér egy egyszerű regisztrációval, egy IP-címmel, egy digitális állampolgársággal, ami a nemzetegyesítésnek valóban a 21. századi formája.”

Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke: „az oroszok, mint háborús fél, soha az életbem nem mondták azt, hogy ők el akarják foglalni Ukrajnát teljes egészében.”

Svéd NATO-csatlakozás

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke: „saját diplomáciai sikerünknek tekinthetjük, hogy létrejött egy megállapodás, abba a magyar diplomácia beletette a helyét. Beletettük svéd vonalon is, és beletettük török vonalon is. Én büszke vagyok erre, hogy túl vagyunk a svéd NATO-csatlakozásnak a nehezén.” 

Szíjjártó Péter külügyminiszter viszont korábban azt mondta: „a magyar diplomácia nagy sikere, hogy a törökök rábólintottak a svéd csatlakozás ratifikációjára, és csak technikai kérdés, hogy a magyar országgyűlés mikor dönt az ügyben."

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője: „Nem tartom jónak, hogy a külügyminiszter úr technikai kérdésnek minősítette a magyar Országgyűlés döntését” „Szerintem elég goromba dolog egy kormánytagtól technikai kérdésnek minősíteni egy parlamenti döntést” „Ne vegye nagyképűségnek, de én vezetem a Fidesz parlamenti frakcióját. A parlamenti frakciónak soha nem volt szempont, hogy éppen a törökök mit gondolnak a svédekről. Az, hogy a Zsoltnak van ilyen szempontja, az a magánügye. Mi akkor is szuverén országnak gondoljuk magunkat, amikor a törökökről van szó.”

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter: „én azt szeretném, ha a svédek nem úgy viselkednének, mint az ellenségeink, hanem mint a szövetségeseink, hiszen elvileg azok volnánk”. 

Belpolitika

Tuzson Bence igazságügyi miniszter: „Nem tudom elképzelni, hogy létezne magyar igazságügyi maffia.”

LMBTQ-kérdés

Pesty László, filmrendező, producer: nem szexuális kérdés az LMBTQ-kérdés, hanem hatalmi. Mert mögöttük „borzalmas méretű pénz, politikai hatalom van, ami fegyverrendszert ad a kezükbe, és jönnek, mint a gőzhenger. A túlhatalmat kérem ki magamnak, ezért teszek meg a szerény eszközeimmel mindent az LMBTQ-val szemben. Ja, a melegeket mai napig megvédem, ha rossz szó éri őket. Ha bárki elkezdene buzizni, keményen rászólnék”.

Bayer Zsolt, Hír Tv-s műsorvezető, fideszes publicista: „Mi a szart akar egy rakat buzi a gyerekeinktől, miért üvöltik azt, a kurva anyjukat, hogy a gyerekeitekért jöttünk?”

Kultúra

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója: „az MCC-nek politikai nincs, kulturális célja van azzal, hogy megszerezte a Libri Kiadót. Az, hogy a magyar könyvpiac – most a kiadásra és a terjesztésre is gondolok – milyen állapotban van, hogyan kapcsolódik be a globális hálózatokba, mennyire tőkeerős – minket ugye bezár a magyar nyelv, ez egy növekedési korlát is a magyar irodalomnak, meg a magyar könyvpiacnak meg a terjesztőknek is, de egyben védelem a globális, ha esetlegesen vannak negatív folyamatok ezen a téren, akkor azokkal szemben is. De egészen eddig az, hogy a magyar nyelvű könyvkiadás, a magyar nyelvű olvasásra fókuszáló könyvterjesztő hálózat legyen a következő évtizedekben, ez nem volt garantálva. Azáltal, hogy egy nagy alapítvány, ami magánalapítvány, és alapvetően nem a profit-termelés a feladata, de hogy ez az alapítvány lett a tulajdonosa az egyébként kiválóan működő vállalkozásnak, ami eddig egész egyszerűen egy üzleti vállalkozás volt, ami nyilván nem meghatározott trendeket, hanem úszik az árral, ez szerintem óriási változás, mert azt tudjuk mondani, hogy hosszú évtizedekre tudtuk biztosítani azt, hogy a magyar könyvkiadóknak lesz munkájuk, lesz lehetőségük dolgozni, és lesz egy olyan magyar könyvterjesztő hálózat mind az online, mind az offline területen, amelyik a magyar nyelven való olvasást, és a magyar könyvek népszerűsítését feladatának tartja. (…) „Ha egy könyvterjesztő hálózat olyan könyveket terjeszt, amelyek nem kellenek senkinek, az nem fog jól működni” (…) Mi, mint tulajdonosok azt kértük a Libritől, hogy ne vegyenek részt politikai csatározásokban, és a törvényeket tartsák be, és azt gondolom, a Libri ugyanezt a két dolgot kéri a saját könyvterjesztő hálózatától. A magyar törvények nyilvánvalóan egyértelműen fogalmaznak, nyilván, ha itt valami pontosításra van szükség, akkor a pontosításokat meg kell tenni, de annak megfelelően kell eljárni. Az nem elfogadható, hogy egyik könyvterjesztő hálózat sem tartja be sorozatosan a jogszabályokat.” 

Csák János, kulturális és innovációs miniszter: „A koreaiak nekünk rokonaink, csak Dzsungáriából mi nyugatra jöttünk, ők meg keletre mentek, a közös pedig most bennünk például a K-pop”. „Koreában tőlünk kaptak vissza dallamokat, és mérhetetlenül boldogok ennek hatására” „Az állam igenis kőkeményen beleáll abba, hogy amit államként megtehetünk az adóbevételekből, abból a kultúrába tereljünk vissza minél több pénzt” „Csak a Budapest-fejűséget egy kicsit csökkentem, és máshova is juttatok pénzt” „Én komolyan veszem, hogy Klebelsberg Kuno utódja vagyok”. „A kultúra nem úgy van, hogy csak úgy csomagként lepottyan”. „A kultúrát a családban adjuk át, ott kezdődik, hogy beszélsz a feleségeddel, hogy beszélsz a férjeddel”. „Az egész kultúra maga egy innovációs kultúra, a változás kultúrája, arról szól, mi az, amit elengedek, és mi az, amit magamnak tartok.” „Ha nem szánunk rá időt, el fog fogyni a kultúra.”

„Kultúra, amikor énekelünk, civilizáció az, amikor hallgatjuk, hogy mások énekelnek”.

„Az innovációban és a kultúrában olyan ügyet kell támogatni, „ami mélyen fekvő emberi szükségleteket elégít ki, és az emberben a legmélyebben fekvő szükséglet a kötődés szükséglete”.