„Úgy érzem, nincs segítség": energiaszegénységben élnek európaiak milliói

Felmelegedő világunk évről-évre rekordhőmérsékleteket hoz a kontinensre. Sokan küzdenek azzal, hogy a szélsőséges hőségben hűvösen tartsák otthonukat – és az éghajlatváltozás csak súlyosbítja ezt a problémát.

Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Szakértők előrejelzése szerint a szélsőséges hőségnek kitett európaiak száma 2100-ra 10 millióról 100 millióra fog nőni – írja az Euronews.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy a magas hőmérséklet miatt kerüljük el a hőséget, és tartsuk otthonunkat hűvösen. Az európai emberek jelentős része számára azonban ez utóbbi nem lehetséges.

Az Eurostat adatai szerint az európai háztartások 19 százalékának túl meleg a lakása nyáron. A rossz szigetelés, a szellőzés hiánya, a nap elleni védelem hiánya és a gyér légkondicionálási lehetőségek miatt milliók vannak kitéve a potenciálisan veszélyes hőségnek.

„Minden nyár egyre forróbb és egyre hosszabb ideig tart"

A lisszaboni székhelyű Zero Portugal klímavédelmi szervezet nemrégiben felhívást tett közzé, amelyben megkérdezte a háztartásokat, hogy télen és nyáron egyaránt szenvednek-e hőérzetet az otthonukban.

A 315 válaszadó közel 55 százaléka azt mondta, egész évben küszködik azzal, hogy megfelelően fűtse és hűtse otthonát.

„A szigetelés hiánya miatt télen nagyon hideg a ház, nyáron pedig könnyen felmelegszik" – mondta egyikük. „Nem tudtuk időben felújítani az ablakokat, amire pedig nagy szükség lenne, mivel beengedik a hideget, és rosszul szigetelnek, és nem tudtunk beruházni valamilyen külső hőszigetelésbe."

Egy másik azt mondta, hogy egy olyan házat vásároltak, amely rossz hőszigeteléssel rendelkezett. „Az áram és a gáz egyre drágább. Nyáron szinte egész nap zárva kell tartanom a redőnyöket, hogy ne engedjem be a meleget" – tette hozzá.

A határon túl, Spanyolországban sem sokkal jobb a helyzet. A barcelonai székhelyű Ecoserveis nonprofit szervezet részt vesz a CoolToRise projektben, amelynek célja a nyári energiaszegénység arányának csökkentése az európai háztartások körében.

Műhelyfoglalkozásokat tart, hogy segítsen az embereknek megtanulni a villanyszámlák kezelését és a nyári hőséggel való megbirkózást segítő stratégiákat. A civil szervezet hasonló, folyamatosan növekvő problémákat tapasztalt az egész éves energiaszegénységgel kapcsolatban.

„Nehéz éjszaka aludni a hőség miatt. Napközben többször zuhanyozom" – mondta Fatima, aki több műhelymunkán is részt vett. „Van ventilátorom, de nem tudom egész nap bekapcsolva tartani, mert a számlák nagyon magasak lennének, annak ellenére, hogy szociális tarifám van (bono social)".

Légzőszervi és egészségügyi problémái vannak, ezért ki kell nyitnia az ablakot, és kinti levegőt kell szívnia. A fia is használ ventilátort éjszaka, de Fatima azt mondja, ki kell kapcsolnia, hogy elkerülje a növekvő villanyszámlákat.

„Minden nyár egyre forróbb és egyre hosszabb ideig tart. A hőség bent marad a házban, és nem tudok átszellőztetni. Marokkóból származom, és ott nagyon meleg van, de a házakat úgy építették, hogy hűvösebb legyen bent".

Egy másik tavalyi workshop résztvevője, Anush azt mondja, az emberek nemigen kapnak segítséget a villanyszámlák kifizetéséhez, amelyek a hűtési próbálkozások miatt halmozódnak fel. „Úgy érzem, nincs segítség. Ha vannak is segédeszközök vagy támogatások, nem ismerem őket, nem magyarázzák el. Talán egy áfacsökkentés a villanyszámlában hasznos lenne".

A nyári energiaszegénységet sokkal nehezebb kezelni

Az ECODES spanyol civil szervezet által támogatott otthonok közül sokan nyáron és télen is küzdenek, de a nyári energiaszegénységet sokkal nehezebb kezelni.

„Ha az ember sűrű városi környezetben él, ahol kevés a fa és a park, maga a város gyűjti a hőt, amely éjszaka felszabadul, így nehezebbé válik az otthon hűtése ezekben az órákban" – magyarázza Javier Tobías, az ECODES építészmérnöke és épületek projektmenedzsere.

„A hideg ellen, legalábbis az itt tapasztalt intenzitású hideg ellen melegebb ruhát viselhetünk, több takarót húzhatunk magunkra, vagy időjárás-szabályozóval elkerülhetjük a levegő beszivárgásának egy részét, de amikor az otthonunk eléri a 30 Celsius-fokot, és egész nap úgy marad, nagyon keveset tehetünk a helyzetünk javításáért."

Tobías hozzáteszi, hogy bár az idei nyár enyhébb volt, legalábbis az elmúlt hetekig, Spanyolországban még mindig 40 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket mértek. Az 1950 óta eltelt 74 évből csak 24-ben volt ilyen meleg az országban. Most ez minden nyáron több napon át előfordul.

Az ECODES által támogatott háztartásokban alvászavarokról és az ezzel járó egészségügyi problémákról, például ingerlékenységről és az izzadásból eredő kiütésekről számoltak be. A hőkimerülés kockázata különösen nagy az idősebb emberek esetében, és bár a beltéri hőguta esélye alacsony, a veszély mégis fennáll.

A forró otthonok egészségügyi kockázatot jelentenek

Ahogy a nyarak egyre melegszenek, az európai otthonoknak alkalmazkodniuk kell a rekordhőmérsékletekkel járó veszélyes egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szélsőséges hőség évente több mint 175 ezer ember halálát okozza Európában. A hőstressz a kontinensen az éghajlattal összefüggő halálozás vezető oka, mivel a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok súlyosbítják a krónikus állapotokat, beleértve a szív- és érrendszeri, légzőszervi és agyi érrendszeri betegségeket, a mentális egészséget és a cukorbetegséggel összefüggő állapotokat.

Azokban a városrészekben, ahol gyakori a túlzsúfoltság, az alacsony jövedelmű háztartások viselik a legnehezebben ezt a veszélyes hőséget. Bár Franciaország megköveteli a bérbeadóktól, hogy az általuk kiadott lakásokban legalább 19 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosítsanak, az előírások nem tartalmaznak konkrét hőmérsékleti határértéket.

Az épületek hasonló problémákkal küzdenek, mint Európa többi részén: rossz szigetelés és a napmeleg elleni védelem hiánya.

Van-e megoldás Európa nyári energiaszegénységére?

A Build Better Lives mozgalom, amely 90 társadalmi igazságossággal, egészségüggyel és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetet tömörít, megfizethető, hatékony megoldásokat sürget, amelyek segítenek az embereknek abban, hogy otthonuk komfortos maradjon, és csökkentsék az energiaszámlákat.

„Az energiaszegénység sokak számára egész éves problémává válik, otthonainkat és városainkat úgy kell átalakítani, hogy a fagyos és perzselő hőmérsékletekkel egyaránt megbirkózzanak" – mondja Mónica Vidal, a mozgalom társalapítója és a Climate Action Network energiakampányért felelős munkatársa.

Szerinte újra kell gondolnunk, hogyan tervezzük meg épületeinket és városainkat, és úgy kell átalakítanunk őket, hogy mind a fűtésből, mind a hűtésből származó energiaszámlákat csökkentsük. Vidal hozzáteszi, hogy már léteznek megoldások az európai otthonok téli és nyári hőmérsékletre való felkészítésére.

Ide tartozik a jobb szigetelés, az ablakok napellenzőkkel való árnyékolása, valamint a homlokzatok és tetők világosabb színeinek használata, amelyek segítenek hűvösen tartani az épületeket. A városokat zöldebbé lehet tenni, fákkal és parkokkal, hogy azok ne váljanak betonból és acélból készült városi hőszigetekké.

Ezek a passzív hűtési módszerek mind csökkentik a légkondicionálás szükségességét. Mivel a gépi hűtés iránti globális igény 2050-re várhatóan megháromszorozódik, a jobb épülettervezés és várostervezés segít elkerülni a kibocsátást.

Jobb figyelmeztető rendszerekre is szükség van ahhoz, hogy az emberek biztonságban legyenek a hőségben. Jó példa erre Athén, az egyik olyan város, amely az előrejelzések szerint az évszázad közepére a legjobban fog szenvedni a hőhullámok és az aszály miatt. A város 2021-ben kinevezett egy külön hőségügyi főfelügyelőt. A kinevezés egyik legfontosabb ajánlása a hőhullámok megnevezése és kategorizálása volt, hogy a lakosság jobban felismerhesse és reagálhasson rájuk.

Ezeket a megoldásokat azonban szilárd szakpolitikai és társadalmi biztosítékoknak kell kísérniük, hogy senki ne maradjon ki. Annak ellenére, hogy uniós források állnak rendelkezésre az olyan programokon keresztül, mint a NextGeneration alap, kevés történt az otthonok felújításának megvalósítása érdekében.

„A kormányoknak elsősorban a legkiszolgáltatottabb háztartásokat kell előnyben részesíteniük, legyenek azok alacsony jövedelmű családok, idősek vagy bérlakásokban élők, biztosítva, hogy mindenki számára jobb életet teremtsünk" – mondta Vidal.