Új alkotmány kell a demokrácia visszaállításához

Polgárháborús helyzet veszélyét vizionálta Hack Péter jogtudós és politikus. Úgy vélte, ha a következő választáson az ellenzék csak 50 százalékot meghaladó többséget ér el az új Országgyűlésben, az azt jelenti, hogy a Fidesznek elég nagy támogatottsága van. Márpedig ebben a helyzetben az alkotmányozás, illetve az elmúlt 12 év jogrendszerének semmissé nyilvánítása könnyen nagyobb károkat okozhat, mint amekkora károk felszámolására törekszik. Voltaképpen tehát szerinte ez polgárháborús helyzethez is vezethet. Hack Péter azt javasolta az ellenzéknek, a problémák elkerülése végett törekedjen a kétharmad megszerzésére.

A jelenlegi Alaptörvényt delegitimálni kell, vagyis meg kell vonni a bizalmat tőle – reagált Hack Péter állításaira Fleck Zoltán egyetemi tanár, jogtudós, szociológus. Ez egy politikai párt hatalmi dokumentuma, így készült, ezzel a céllal is működtetik, lényegében – Vörös Imre szavával – az egyeduralomra törekvés jelképe. Lehet ugyan ünnepelni tíz éves évfordulóját, de nem azért, mintha kifejezné a magyar társadalom lelkületét, szándékait, politikai vágyait és értékeit. Ha azt gondoljuk – tette hozzá –, hogy a magyar társadalom autoriter és nem európai, akkor meglehet, így kell hagyni, de az ellenzéki pártok nem ezt gondolják a magyar társadalomról. Ezen az Alaptörvényen múlik többek között, hogy a gyerekeink nem Magyarországon tanulnak tovább és dolgoznak, továbbá az, hogy kevesebb védelmünk van munkavállalóként és hogy nem tudunk politikai alapjogokat gyakorolni. Miatta nincs fék a kormány tevékenysége fölött. Végül pedig nem a koronavírus-járvány, hanem az Alaptörvény terméke, hogy már csaknem egy éve rendeleti kormányzás működik Magyarországon.  

Az Alaptörvény tehát nem legitim és változtatásra van szükség, hogy egy új kabinet kormányozni tudjon és vissza lehessen állítani Magyarországon a demokráciát – folytatta gondolatmenetét Fleck Zoltán. Ennek azonban sok útja van és mindegyik igyekszik elkerülni a buktatókat. Az ellenzék ezt jogilag és politikailag is meg akarja alapozni, nem egy politikai jellegű deklarációt kíván a társadalom elé tárni. Ezért is kell ügyesen előkészíteni társadalmilag és politikailag egyaránt. Alapvető feltételnek tartja a jogtudós, hogy az ellenzék világosan mondja meg: a következő választás tétje az Alaptörvény lecserélése, hiszen enélkül nem lehet demokratikusan kormányozni. Ebben az esetben a választók már erre a kérdésre is szavaznak majd, utána pedig csak másodlagos – bár nyilván megoldandó kérdés –, hogy ez mekkora többséget jelent a parlamentben és hogy az, vagy netán egy alkotmányozó nemzetgyűlés hoz létre egy új alkotmányt. A választókat ugyanis így nem csapják be, mint a Fidesz tette 2010-ben, amikor nem mondta meg, hogy alkotmányozásra készül. Így az sem lephet meg majd senkit, ha végül népszavazást rendeznek az alkotmányról. 

Sem Elek István, sem mások nem gondolják, hogy mindez polgárháborúba sodorná az országot. Valamennyi demokratikus politikai erő arra törekszik, hogy elkerülje a polgárháborús helyzetet – vélte Fleck Zoltán, aki azt is hozzátette, egyetlen nem demokratikus erőt ismer jelenleg Magyarországon, ez a Fidesz, amelyiknek az ellentétek szítása az érdeke és az, hogy kivigye az utcára azt az agresszív tömeget, amelyet egyszer – a 2002-es választási veresége után – már ki is vitt. A jogtudós úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az Alaptörvény annyira beásta magát a nép lelkületébe, hogy ragaszkodna hozzá a társadalom legalább a fele. Itt éppen arról van szó, hogy az Alaptörvény és a köré épült jogrendszer lehetetlenné teszi, hogy Orbán Viktoron kívül más kormányozzon. A rendszer tehát ezt akarja bebetonozni akár az agresszió szításával is. Ám súlyos politikai felelősséget vállal, aki megpróbálja megbénítani a következő kormány működését. 

Hack Péter azzal is érvelt, hogy szerinte a Fidesz nem hajtott végre 2010 után lopakodó államcsínyt, amiről Elek István politológus korábban beszélt. Fleck Zoltán erről azt mondta, azon persze lehet vitatkozni, hogy lopakodva történt, vagy sem, de a végeredmény egy autoriter rendszer lett. A célja pedig az Alaptörvény hatályban tartása, ami miatt nem lehet majd demokratikusan kormányozni az országot, és ami még egy elveszett választáson is a Fidesz visszatérését garantálja. A jogtudós úgy vélte, Hack Péternek és a Hit Gyülekezetének komoly érdekei fűződnek ahhoz, hogy maradjon a nemzeti együttműködés rendszere, tehát a lopakodó államcsíny tagadását akár Orbán Viktor is említhette volna. A 2022-es választás tétje, hogy maradhat-e ez az autoriter rendszer, vagy győz a demokrácia. Ha pedig a választók többsége az utóbbira szavaz, akkor nyilvánvaló, hogy az előző alapja, az Alaptörvény sem maradhat – fejezte be elemzését Fleck Zoltán.