Újabb csapások Ukrajnára, de az oroszokra is (a háború hetedik napja)

 (Cikkünk folyamatosan frissül)

Közvetetten atomháborúval fenyegetett az orosz külügyminiszter

Ha kitör a harmadik világháború, az atomfegyverek is előkerülnének, ami pusztító hatású lenne – erről beszélt Szergej Lavrov adta hírül a Reuters a RIA orosz hírügynökség jelentésére hivatkozva. Az orosz külügyminiszter arról is beszélt, hogy Oroszország valós veszéllyel nézne szembe, ha Ukrajna atomfegyverhez jutna. 

Mint ismert, Ukrajna a Szovjetunió felbomlása után nem vette át a területén lévő mintegy 1700 nukleáris robbanófejet, azokat leszerelte, annak fejében, hogy a Budapesti Memorandumban (1994 decemberében) a nemzetközi közösség szavatolta Ukrajna függetlenségét és határainak sértetlenségét.

Nyugtalanító hírek a legnagyobb ukrán atomerőműről 

A BBC tudósítása szerint Oroszország tudatta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, hogy ellenőrzése alá vonta a a dél-ukrajnai Dnyeper folyó menti Zaporizzsja város közelében lévő atomerőmű környékét. A zaporizzsjai erőműben működik Ukrajna 15 nukleáris reaktora közül hat.

Jelentések szerint a lakosok utakat zárnak a zaporizzsiai üzem kötnyékén, Energodar város közelében.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tájékoztatott, hogy  Oroszország szerint az erőmű személyzete továbbra is a szokásos rend szerint dolgozik. Az atomerőművek ukrán üzemeltetője ugyanakkor azt állítja, hogy minden erőművével kapcsolatban áll, és mindegyiknél folytatódik a művelet. 

Az orosz csapatok már korábban elfoglalták a csernobili atomerőművet. pontosabban, ami abból a robbanás után megmaradt. Az ukrán hatóságok már korábban kérték a NAÜ segítségét a biztonsági tevékenységek összehangolásához.

Még ma folytatódnak az ukrán-orosz tárgyalások

Ukrán részről – a CNN-nek – megerősítették azokat a korábbi moszkvai híreket, miszerint ma tényleg folytatódnak a tárgyalások a két ország küldöttségei között. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan hol lesznek ezek a tárgyalások, mindenesetre hétfőn Fehéroroszországban, a fehérorosz-lengyel határ közelében zajlottak azok.

Ez lesz tehát a tárgyalások második fordulója. A küldöttség összetételében nem történt változás. 

Hétfőn csak abban tudtak megállapodni a felek, hogy folytatják a megbeszéléseket.

12.25. Ismét negatív rekordokat döntöget a forint

Tovább gyengült a forint szerdán: 382 felett is járt az euróval és 340 felett a dollárral szembeni jegyzése. Mint azonban a Portfolió írja: egyelőre azt sem látni, hol lesz ennek a folyamatnak a vége, a befektetők most elsősorban az orosz-ukrán háború híreire figyelnek, amíg fennáll a jelenlegi háborús konfliktus, addig nehéz elképzelni komoly megnyugvást az árfolyamban.

Közben tovább gyengült a kőolaj a nemzetközi piacon, nyolc éve nem látott szintre emelkedett az irányadó Brent hordónkénti ára, ami már eléri a 113 dollárt. 

A gáz ára is szárnyal: a jelek szerint a Gazprom jelentősen visszafogja a gázszállítás volumenét, aminek hatására a keddi 30 százalék után a szerdán délelőtti kereskedésben 58 százalék körül emelkedett a legközelebbi, áprilisi határidős gázárra a holland gáztőzsdén, 193 eurós történelmi csúcsra repítve azt. 

A fentiek nagyon rossz hírt jelentenek a jövőre nézve a magyarok számára. A forint gyengülése ugyanis tovább erősíti az energiahordozók és általában a világpiaci energia- és nyersanyagárak megugrása miatt várhatóan tovább emelkedő inflációt idehaza. És a fogyasztói árak drágulását a jegybank a háború kitörése előtt is már 8,5 százalékosra prognosztizálta. Megjegyzendő, általános szakértői vélemény, hogy a valós, az emberek által is érzékelt infláció már most is kétszámjegyű.

11.45. Napi tiltakozásra szólított fel Navalnij

„Felszólítok mindenki, hogy menjenek ki az utcákra, és harcoljanak a békéért!” – üzente nem csak az oroszoknak Alekszej Navalnij a börtönéből. Hangsúlyozta, hogy „nem várhatunk tovább. Akárhol is vagy, Oroszországban, Beloruszban vagy a Föld túlsó felén, menj ki minden áldott nap a városod főterére délután és délután kettőkor a hétvégén és az ünnepnapokon” – kérte az embereket 12 részes Twitter-üzenetében. Azt is üzente, hogy nem kell félni, s ő igazán mondhatja ezt, hiszen ő maga s börtönben van. Legfeljebb megtöltjük a börtönöket – írja.  

1/12 We - Russia - want to be a nation of peace. Alas, few people would call us that now.

— Alexey Navalny (@navalny) March 2, 2022

Navalnij 2020-ban majdnem végzetes merénylet áldozata lett, de végül külföldön sikerült megmenteni az életét. 2021 januárjában tér haza, s nyomban két és fél évre újra börtönbe zárták azzal, hogy megsértette egy korábbi feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna a merénylethez, ami miatt széles körben elítélték a nemzetközi politikában, és szankciókat hirdettek Oroszország ellen. Navalnij azonban a börtönében sem hagyják nyugodtan, a múlt hónapban ismét bíróság elé állították. 

11.15. Ukrajna cáfolja Herszon elestét

Ahogy az korábban Harkov esetében is történt, hiába jelentette be Oroszország, hogy elfoglalta Herszon városát, elképzelhető, hogy a hír  fals, legalábbis Ukrajna cáfolja az állítást. Az ukrán védelmi minisztérium azt tudatta, hogy a csaták jelenleg is zajlanak a városért, egyes részei még ukrán ellenőrzésünk alatt vannak. 

Korábban a világsajtó (s mi is) – orosz közlések alapján – azt írta, hogy az oroszoknak sikerült elfoglalniuk a Krím-félszigettől északra fekvő, stratégiai fontosságú várost.

Előzmények

Katonai helyzet

Kijevet kedden rakétatűz alá helyezték, a célpont egyebek között a televíziós torony volt, ám a rakéta nem azt, hanem a közelében lévő Babij-Jar holokauszt-emlékművet, valamint egy szülészeti klinikát találta el néhány órával azután, hogy az orosz hadsereg „nagy pontosságú csapásokra” figyelmeztetett, és a közeli civileket menekülésre szólította fel. A műsorszóró hardver megrongálódott, ami arra utal, hogy Oroszország megpróbálja megsemmisíteni a város kommunikációs infrastruktúráját.

Az éjszaka csendesen telt a fővárosban, de ez vihar előtti csendnek tűnik. Az emberek feszülten várják, mi fog történni. Volodimir Zelenszkij továbbra is Kijevben van – naponta többször bejelentkezik, ami sokak szerint segít fenntartani az ukránok harci kedvét. Tegnap este például egy bunkerből adott exkluzív interjút a CNN-nek és a Reutersnek. Arra a kérdésre, nem gondolja-e idővesztegetésnek az oroszokkal kezdett tárgyalást azt mondta, „Majd meglátjuk”. A két ország illetékesei hétfőn találkoztak először az invázió kezdete óta. Az orosz állami média arról számolt be, hogy szerdán lesz a tárgyalások második fordulója, de az ukrán tisztviselők ezt még nem erősítették meg.

Közben nem mozdult érdemlegesen az éjszaka az a 64 kilométeres konvoj, amely Kijev felé tart. Az ukránok sem támadják a konvojt, amely több száz páncélozott járművet, harckocsit, vontatott tüzérséget és logisztikai támogató járművet tartalmaz. 

Közben fokozódott Harkov bombázása, s a legfrissebb hírek szerint ejtőernyősöket dobtak le Ukrajna második legnagyobb városába. Közben az orosz hadsereg elfoglalta Herszont, a Krím-félszigettől északra fekvő, stratégiai fontosságú várost. A Kijevtől 120 kilométerre nyugatra fekvő Zsitomirt is bombatámadás érte.

Az ENSZ szerint legalább 136 embert, köztük 13 gyereket öltek meg Ukrajnában az invázió kezdete óta, bár a valós áldozatok száma valószínűleg sokkal magasabb. Az ukrán belügyminisztérium magasabb számokról számolt be vasárnap, mondván, 352 civil halt meg és 1684-en megsérültek az orosz invázió óta. Az orosz áldozatokat több ezerre teszik.

Ukrajna uniós kilátásai

Az Európai Unió nagykövetei keddi tárgyalásukon megegyeztek abban, hogy felkérik az Európai Bizottságot Ukrajna EU-hoz történő csatlakozási esélyének kezdeti kiértékelésére – írta a Portfolió a Bloomberg hírügynökség értesülésére hivatkozva. Az uniós megbízottak a tervek szerint felkérik a Bizottságot, az EU végrehajtó szervét, hogy már most vizsgálja meg az ország csatlakozási esélyeit. Az ukrán csatlakozási kilátásokról az EU vezetői várhatóan már a március 10-11-i párizsi csúcstalálkozójukon egyeztethetnek.

Közben az Európai Parlament határozatban szólította fel az Európai Unió intézményeit, hogy kezdjék meg Ukrajna uniós tagjelölti státuszának az előkészítését. Az erről szóló határozat – Oroszország elítélése és a csapatok azonnali kivonulásának követelése mellett – további szankciókat szorgalmaz, köztük minden orosz bank blokkolását és Oroszország teljes kitiltását a SWIFT rendszerből. Az európai parlament követeli továbbá az új oroszországi uniós befektetések, illetve az EU területén történő új orosz befektetések tilalmát.

A döntéseknek komoly magyar vonatkozásai is vannak: érintik Paks2-őt, az orosz letelepedési kötvényeseket és a kémbankot. Habár Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő hazugságnak nevezte, hogy a kormánypárti EP-küldöttség aláírta volna ezeket a döntéseket, Ujhelyi István szocialista képviselő dokumentumokkal mutatta be, hogy Deutsch az, aki hazudik.

Orbán pálfordulása 

Néhány nap kellett Orbán Viktor számára, hogy felfogja a háborús helyzetet, de utána megváltoztatta a retorikáját – mondta Nick Thorpe, a BBC tudósítója, aki úgy ismeri a magyar viszonyokat, mint a tenyerét, hiszen a rendszerváltás óta foglalkozik Magyarországgal. Mint megjegyezte, persze öt hét múlva választás is lesz. Most a kormány és Orbán arra igyekszik a figyelmet irányítani, hogy mennyire segítőkész Magyarország a menekültekkel. Ugyanakkor nem ejt sok szót a korábbi barátságáról Putyinnal – az ellenzék azonban érthető módon erre koncentrál. A menekültekkel szembeni hivatalos álláspont gyökeresen más, mint ami hét évvel ezelőtt volt – emlékeztetett a BBC

Biden üzenete

„Go get him” – szabad fordításban: „Kapd el a tökét” – ezzel a szemmel láthatóan nem előre betervezett oldalvágással zárta évértékelő beszédét Joe Biden, amerikai elnök. Kiszámítható volt ugyanakkor a beszédnek az Ukrajna elleni orosz agressziót illető része: Biden kemény szavakkal ítélte el az orosz inváziót. Újabb szankciót is bejelentett: az Egyesült Államok lezárja a légterét az orosz repülőgépek elől, és egy különleges csapatot állít fel az orosz oligarchák ellen, azok vagyonának felderítése érdekében. Megismételte, hogy az Egyesült Államok nem telepít csapatokat Ukrajnába.

Szaporodnak a szankciók és a célpontok

Napról-napra egyre több ország és cég hoz büntető intézkedéseket Oroszország, az orosz érdekeltségek és személyek ellen. Sőt, immár nem csak Oroszországgal szemben. A szankcionálási hullám már elérte az agressziót tevőlegesen is támogató Beloruszt: az Egyesült Királyság és Japán indította a sort e tekintetben.

A cégek közül legutóbb az Apple jelentette be, hogy kivonul Oroszországból.

Globálisan is egyre érzékelhetőbbek a gazdasági hatások 

A világ országai a legváltozatosabb módon sietnek Ukrajna segítségére. A legfrissebb hír, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank egy 3 milliárd dolláros rendkívüli segélyt nyújt a háború sújtotta országnak.

Hírek szerint az Ukrajna által kibocsátott háborús kötvényt több mint 350 millió dollárért jegyezték.

A globálisan is érzékelhető hatások közül az egyik: megállíthatatlanul drágul a világpiacon a nyersolaj, annak ellenére, hogy több lépés és bejelentés igyekszik nyugtatni a kedélyeket. A legfrissebb, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség felszabadít 60 millió hordó olajat a rendkívüli helyzetekre tárolt készletekből. Ennek ellenére, az irányadó Brent kőolaj hordónkénti ára meghaladta a 110 dollárt – ez hét éves rekordot jelent.

A tőzsdék mélyrepülésben vannak

Közben kivonul Európából a Sberbank. Magyarországon is van érdekeltsége az orosz banknak. A Portfolió azt írta, hogy a magyarországi Sberbankra is ez a sors vár. Az európai szanálási hatóság végelszámolást indított a magyar Sberbank anyavállalatánál, az osztrák Sberbank Europe AG-nál. Ezután a Sberbank Magyarország Zrt. súlyos likviditási és tőkehelyzete miatt az MNB is visszavonta a hazai hitelintézet tevékenységi engedélyét és elrendelte annak végelszámolását.

Menekültek és felajánlások

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint akár 4-5 millió menekült is útnak indulhat ezekben a napokban. Már több mint 660 ezren elhagyták Ukrajnát. A migráció legnagyobb részét Lengyelország viseli: becslések szerint 450 000 ukrán menekült érkezett eddig Lengyelországba.

Magyarországra százezren érkezhettek, zömük egyelőre kárpátaljai magyar. Elsősorban nők és gyermekek, illetve idősek menekülnek el a háború elől, a férfiak maradnak harcolni. A magyarok a legjobb oldalukat mutatják a világnak ebben a válságban: túlzás nélkül az egész ország megmozdult, a határ mentén fekvő települések önkormányzatai, a civil szervezetek, magánemberek éppen úgy, mint a főváros és más városok lakosai, akik befogadják, eligazítják, ellátják a menekülteket, akiknek minden lehetséges segítséget megadnak.

A cégek is megmozdultak. Látványosat lépett például a Wizz Air. A fapados európai légitársaság 100 ezer ingyen jegyet kínál az ukrán menekülteknek rövid távú járatain, Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából induló járatain lesznek ezek elérhetők márciusban.