Újabb komoly figyelmeztetés Orbánéknak: a levegőben lóg a leminősítés 

„Továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s, ugyanakkor a bizonytalan nemzetközi környezet és a brüsszeli politikai viták miatt stabilról negatívra változtatta az adósbesoroláshoz tartozó kilátást. A szomszédban dúló háború és az európai gazdaság gyengélkedése ellenére Magyarországot mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja, és két osztályzattal magasabb besorolást tartanak érvényben, mint egy évtizeddel ezelőtt” – szól az orbáni-rogáni propaganda újabb gyöngyszeme. Így értékelte ugyanis a Pénzügyminisztérium a Moody’s döntését, mellyel stabilról negatívra változtatta Magyarország hitelbesorolását. 

Ami annyit jelent, hogy a három nagy minősítő egyike, a Moody’s megítélése szerint esélyesebb egy leminősítés a következő két éven belül, mint az, hogy változatlan maradjon vagy javuljon a besorolás. Mindenesetre a hitelminősítő a következőt fogalmazta meg: „a kilátás akkor állhat vissza stabilra, ha jelentős javulás következik be Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában”. (Azt már mi jegyezzük meg, hogy ugyan „soha ne mondd azt, hogy soha”, de Orbán politikai mozgásának az irányát és annak mozgatórugóit ismerve, erre vajmi kevés esély látszik mindaddig, amíg ő áll Magyarország élén.)

A befektetésre ajánlott – de ezen a kategórián belül a második legalacsonyabb szintű – Baa2-n a Moody’s tehát nem változtatott (csak a kilátáson). Ez egyébként megfelel a két másik nagy minősítő besorolásának: a Standard & Poor's-nál BBB- az „osztályzat”, stabil kilátással (legutóbb októberben tartottak felülvizsgálatot), a Fitch Ratingsnél pedig az ennek megfelelő kategóriájú BBB, ám már negatív kilátással, kérdés, hogyan állunk majd náluk egy hét múlva, merthogy december 6.-án tartják majd idei második felülvizsgálatukat.

Több „misét” is megér az, hogyan csűrte-csavarta, csúsztatta a hitelminősítő felülvizsgálati jelentését a jelenleg még a fiskális politikáért felelős, de jövő márciustól már a monetáris politika irányítójaként funkcionáló Varga Mihály vezette tárca. Vessük tehát össze azt, hogy mit állítanak Vargáék, s mit a Moody’s a felülvizsgálatáról kiadott közleménye, illetve, hogy mit mutatnak a tények. Ehhez több forrást hívunk segítségül, egyrészt a Trading Economics portált, másrészt pedig a Portfoliót. 

Kezdjük azzal, hogy a tárca mindössze azt emeli ki a konkrétan megfogalmazott hitelminősítői véleményből, hogy „a hitelminősítő a magyar gazdaság erősödő növekedésére számít, jövőre két százalék körüli, 2026 és 2028 között három százalékos bővülést vár. A Moody’s pozitívan értékeli a csökkenő inflációt és az államadósság további mérséklését is.” A többi néma csend... 

Pedig lenne mire reagálni...

„A kilátás negatívra változtatására vonatkozó döntésünk a magyar intézmények és kormányzás minőségével kapcsolatos lefelé mutató kockázatokat tükrözi, ami azt jelenti, hogy az ország végül elveszítheti a tervezett európai uniós források jelentős részét, mivel nem teljesíti a források felszabadításának feltételeit” – olvasható például a hitelminősítő összegzésében, s hozzáteszi, hogy ez csökkentheti a trendszerű GDP-növekedést, és gyengítheti a költségvetési- és adósságmutatókat. A német gazdaság helyzete is felerősítheti a magyar gazdaságra erősödő nyomást. Azt pedig külön kiemeli, hogy „a 2026-os parlamenti választások előtt a kormányzati kiadások esetleges erőteljes növekedése súlyosbíthatja a negatív költségvetési tendenciákat”. 

Magyarország hitelképességét intézményi gyengeségek terhelik, többek között a jogállamiság betartása, a civil társadalommal szembeni beavatkozás, valamint a központi bank függetlenségével és a monetáris finanszírozással kapcsolatos aggályok. Ugyanakkor a gazdaság ereje szilárd, azt a viszonylag magas jövedelmi szint és a diverzifikált gazdaság támogatja, mérsékelt trendszerű GDP-növekedéssel. 

A lefelé mutató – megnövekedett – kockázatok között a Moody’s az uniós források sorsát is felhozza, mondván, ha a magyar intézmények nem képesek vagy nem hajlandók teljesíteni az EU által a források felszabadításához előírt fennmaradó feltételeket, Magyarország végül jelentős összegű támogatástól és kedvező kamatozású hiteltől eshet el. Ez pedig Magyarország költségvetési erejét érintő veszélyeket is hordoz. Arra is figyelmeztetnek, hogy a strukturálisan gyengébb növekedés csökkenő bevételtermelő képességet és növekvő állami kiadásokat eredményezhet. Ez finanszírozási hiányt és magasabb adósságot okozna. Ezen túl a 2026-os parlamenti választások kapcsán fennáll a kiadások növelésének esélye is, ami veszélyeztetheti a költségvetési konszolidációt – figyelmeztet a hitelminősítő.  

A leminősítés most ugyan elmaradt, de a hitelminősítő közleménye kitér arra, milyen esetben teszi meg ezt a lépést. Ide sorolja a szükséges reformok végrehajtásáról szóló uniós megállapodás jelentős késedelmét, a reformok nem megfelelő bevezetését, a költségvetési konszolidáció megfordulását, a vártnál lényegesen gyengébb trendnövekedést. Azt is megjegyzik, hogy Magyarország még mindig nagymértékben függ az Oroszországból származó energiaimporttól, emiatt az energiaellátás elhúzódó zavara szintén negatív hitelminősítői lépést vonna maga után. Miként az is, ha jelentősen eszkalálódna az orosz-ukrán háború a NATO részvételével.

A PM közlemény egy szót sem ejt a fent idézett bírálatokról, kockázatokról, figyelmeztetésekről. Viszont azt megtudhatjuk, hogy ismét csak nem a magyar kormány, nem az orbáni gazdaságpolitika, és általában is a politika tehet arról, hogy bajban vagyunk. 14 év kormányzás után még mindig csak megy a visszafelé mutogatás, mondván: „Magyarország a korábbi kormányzás gazdasági kudarca miatt befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába került több hitelminősítőnél is, majd a nemzeti kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016/2017-től kezdődően több felminősítés is történt.” Nézzük csak, hogyan is volt ez!

Forrás: MNB, Trading Economics