Újabb kormányzati trükk a kudarc leplezésére
A kormányzat azért cincálhatná szét az MTA-t, és vonhatná az egyetemek alá egyes kutatóintézeteit, hogy előrébb kerüljenek a hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban. De az ezzel elért eredmény is kevesebbet javít majd a helyzeten, mint amennyit a CEU beszántása árt, írja az e heti HVG.
A kormány két régi célját valósítaná meg azzal az egyre bizonyosabbnak tűnő tervezettel, hogy az MTA kutatóintézeteit az egyetemekhez rendelik, derül ki az e heti HVG cikkéből.
Ezáltal ugyanis előrébb léphetnének végre a nemzetközi oktatási rangsorokban a magyar egyetemek, a kormány pedig egyúttal az akadémia kutatási önállóságát is szabályozhatná.
A kormány már 2011-ben kitűzte célul, hogy a magyar egyetemek javítsanak helyezésükön a nemzetközi rangsorokban, az akkori terv szerint a legjobb 200-ba kellett volna kerülniük. Azonban a rangsorokban egyelőre inkább csak egyre lejjebb csúsznak, a legtöbb listán nincsenek a legjobb 500-ban, igaz, a londoni Times Higher Education legfrissebb rangsorában a Semmelweis Egyetemnek sikerült a legjobb 500-ba jutnia.
A Magyar Nemzeti Bank az egyetemek felzárkóztatásáról írt anyagában azt írja, 2020-ig négy magyar egyetem is bekerülhet a legjobb 200-ba, közülük egynek a top 50-ben lenne a helye.
Az akadémiai intézetek egyetemek alá rendelése sem eredményezne azonban sokkal jobb helyezést a rangsorban, mondja Fábri György, az ELTE PPK dékánhelyettese a HVG-nek, aki erről a területről írt könyvet.
A kormány különböző stratégiái is biztosan kevesebbet érnek el, mint a CEU kormányzati egzecíroztatása és az azt követő nemzetközi visszhang.
A HVG-ben publikált rangsorból az is kiderül, térségünkből a legjobb 200-ban csak a Bécsi Egyetem, a következő 100-ban a prágai Károly Egyetem, míg a 400-ig terjedő listán a Varsói Egyetem szerepel.
Az egyes tudományágak rangsorában a legjobb 100-ban négy magyar helyezett található, mind a négyet (filozófia, nemzetközi kapcsolatok, szociológia, történelem) a CEU-nak sikerült megszereznie.
