Újabb orosz támadás fenyeget a Kárpátoktól keletre?

A terület, régi nevén Besszarábia, a II. világháború után vegyes, de túlnyomórészt román nyelvű lakosságával került Romániától a Szovjetunióhoz, majd annak felbomlása után Moldova néven alakult független állammá, és máig Európa legszegényebb országa – egyúttal az EU tagjelöltje. Az Ukrajna és Románia közé ékelt, harmad-magyarországnyi területen 2.5 millió ember él – de negyedük az úgynevezett Dnyeszter-menti Köztársaságban, hajdani ukrán területen. A '90-es évek elején hosszabb, Moszkva által támogatott polgárháború folyt, de végül sikerült a helyzetet stabilizálni – úgy is, hogy azóta ott állomásozik az orosz hadsereg támaszpontján mintegy 1700 „békefenntartó”. Az új „államot” a világ egyetlen országa sem ismerte el, míg Moldova határai, beleértve a szakadár területet, nemzetközileg elismertek.

A befagyasztott konfliktushelyzetben végül szoros gazdasági és egyéb kapcsolatok alakultak ki a két országrész között – legalábbis addig, amíg meg nem szüntették a szakadár terület gazdaságának adott kedvezményeket, s azoknak vámot kell fizetniük Moldova kormányának. A helyzet sosem jutott nyugvópontra, mivel Moszkva ismételten próbálta destabilizálni a demokratikus Moldovát: tavaly egy azóta Izraelbe szökött, gazdasági bűncselekményekért elítélt milliárdos szervezett összeesküvést a Nyugat-barát kormány ellen.

Az ukrajnai háború eszkalációt hozott, mivel Kijev lezárta a határt, így a „köztársaság” csak Moldován át megközelíthető. Gondban van így az orosz támaszpont is, amely korábban az odesszai kikötőből, ukrán területen át kapta utánpótlását.

A szakadár „állam” vajmi ritkán ülésező „parlamentje” már 2006-ban fogadott el határozatot, hogy csatlakozzanak Oroszországhoz, de Moszkva akkor nem reagált az ajánlatra. A testület ezt most nem igényelte, de valami hasonlót: kéréssel fordult az orosz törvényhozáshoz, hogy tegyenek (közelebbről meg nem határozott) intézkedéseket a Dnyeszteren túli terület védelmére, ahol több mint 220 ezer orosz állampolgár él. Állításuk szerint növekvő nyomásnak vannak kitéve Moldova részéről. Népirtás fenyegeti őket, tönkreteszik gazdaságukat és megsértik emberi jogaikat. Hivatkoznak továbbá az orosz békefenntartás „egyedülállóan pozitív tapasztalataira” és egyfajta garanciavállaló és közvetítő státuszra kérik fel Oroszországot. A szakadárok védelmet igényeltek egyúttal az ENSZ-től és az EBESZ-től is.

Moszkva első válasza viszonylag tartózkodó volt. „A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme elsőrendű" – közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: Moszkva nem fogja hagyni, hogy a Moldova Dnyeszter menti területein élő 200 ezer orosz állampolgár újabb, a régió destabilizálására irányuló nyugati kaland áldozatává váljon.  

Nyílt kérdés, mit tesz (vagy nem tesz) ezek után az orosz vezetés. Mindenesetre több, mint aggasztó, hogy pontosan így kezdődött el az ukrajnai orosz agresszióhoz vezető folyamat. Kelet-ukrajnai, az orosz kisebbséghez tartozó szakadárok Moszkva segítségét kérték. Orosz csapatok bevetésével az meg is érkezett. A területeket azóta Oroszország részének nyilvánították – és a háború több mint két éve tart.