Újabb pénzköltésre talált lehetőséget a kormány

NVZS 2020. augusztus 7. 16:42 2020. aug. 7. 16:42

„Ezek szerint tehát mégsem igaz az, amiről a kormány folyamatosan beszél, hogy a magyar határvédelmet olyannyira megerősítették, hogy azon ma már lehetetlen átsiklani; ha pedig nem így van, akkor mire költötték el a sok pénzt?” – reagált Tarjányi Péter arra a bejelentésre, miszerint térhálóval erősítenék meg a magyar-szerb határt. A biztonságpolitikai szakértő szerint, „ez egy eléggé furcsa kommunikáció”. Abból, amit mondtak nem lehet tudni, mit is akarnak. Amúgy pedig, ha tényleg szükség lenne a határszakasz védelmének erősítésére, akkor kamerákkal, drónokkal azt meg lehetne oldani. Egy azonban biztos: erre is el lehet majd költeni egy jó csomó pénzt.

Az országos rendőrfőkapitány-helyettes csütörtökön Röszkénél tartott sajtótájékoztatóján adatokkal igazolva, igyekezett drámai képet festeni a migrációs nyomás erősödéséről. Halmosi Zsolt beszélt arról, hogy a magyar-szerb határon az idén 16 alagutat vagy alagútkezdeményt találtak a járőrök. Ezért döntés született az ideiglenes biztonsági határzár külső vonalának megerősítéséről. A kerítés alá olyan térhálót építenek be, amely megakadályozza, hogy egyszerű eszközökkel gyorsan alagutat áshassanak a határ alá – közölte.

Biztosan szükség van föld alatti térhálóra is? És egyáltalán, mi is az a térháló, hogyan kell azt elképzeljük? – tettük fel a kérdést Tarjányi Péternek.

Nem gondolnám, hogy az egész határszakaszon szükség lenne rá – szögezte le a szakértő, hozzátéve: „összevetve az eddigi események számával, azt gondolom, hogy egyszerűen nincs szükség ilyen rendszer telepítésére”. Viszont az biztos – fűzte hozzá –, hogy erre is még el lehet majd költeni egy csomó pénzt.

Nagy kérdés, hogy milyen mélységben, milyen távolságban és hogyan fog elhelyezkedni ez a bizonyos térháló, ami sokmindenből kiépíthető, de jellemzően fémhálóból szokták kialakítani. Többféle változata létezik. Van, amikor függőlegesen süllyesztik a kerítés elé és mögé, annak síkjával megegyezően, máskor a kerítéssel derékszögben helyezik el.

A nyilvánvaló cél az alagút kiásásának megakadályozása, de legalábbis nehezítése. Persze nem mindegy, hogy hol, hogyan, milyen mélységben helyezkedik az el. Ilyen alagutat áshatnak közvetlenül a határon lévő kerítés alatt, egy-két lépésre, vagy akár három-négy méterre tőle, „ám a magyar-szerb határon fellelt alagutakat jellemzően inkább csak kikaparták. Ne úgy képzeljük azokat el, mint a mexikói-amerikai határon a drogkartell által létesített, árammal és légkondicionálóval ellátott alagútrendszert”.

„Az egész kommunikáció igen furcsa” – állapította meg Tarjányi, aki szerint nem csak azt nem tudni, hogy mit akarnak, de azt sem, hogy az egész határszakasz alatt/mentén ki akarják-e építeni a rendszert vagy csak helyenként. Egyébként pedig, ha tényleg annyira éles lenne a helyzet a határszakaszon, akkor kamerákkal, drónokkal lehetne operálni – fűzte hozzá. A biztonságpolitikai szakértő végezetül rámutatott: „ezek szerint, tehát mégsem igaz, amiről a kormány folyamatosan beszél, hogy a magyar határvédelmet olyannyira megerősítették, hogy azon ma már lehetetlen átsiklani?” Egy kérdéssel zárta a mondandóját: „ha pedig mégse annyira zár a határ, akkor vajon mire költötték el azt a sok pénzt?”.