Újabb uniós eljárásoknak nézhet elébe az Orbán-kormány

NVZS 2020. február 13. 16:16 2020. feb. 13. 16:16

„Egyetért-e Ön azzal, hogy ilyen nemzeti konzultációkra költsük az adófizetők pénzét?” – Ezt a kérdést is felvenné az Orbán Viktor által négy témakörben bejelentett új kérdőívre Magyar György. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány sürgeti a Kúriától a gyöngyöspatai ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelem napirendre tűzését, az ügyvéd leszögezte: „a kormánynak ebben nem osztottak lapot, ez sem más, mint időhúzás és népbolondítás, mert bár elméletileg az eljárásjogban létezik a soron kívüliség, de nem ilyen esetekben”. Joggal való visszaélés, amit a kormány és a kormányfő tesz, s „ez a magatartás és megnyilvánulás a miniszterelnök és kormánya részéről történelmünk legsötétebb és legszégyenteljesebb korszakait idézi”.

A gyöngyöspatai iskolaügy alperesei, a tankerület és az önkormányzat közös jogi képviselője sürgősségi kérelemmel fordul a Kúriához – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A cél, hogy az minél hamarabb hozzon döntést a gyöngyöspatai iskolaügy jogi folyamatában.

Mint ismert, a Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletében szegregáció miatt, a Gyöngyöspatán élő roma családok javára összesen százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot. Rétvári az idézett sajtótájékoztatón bírálta az ügyben eljáró bíróságokat, mondván: az eljárás során számtalan olyan indítvány volt az alperesek részéről, amelyet „nem kellő mértékben vizsgált meg a bíróság első- és másodfokon”, a nyolc tárgyalás során nem volt bizonyított eléggé a károkozás mértéke, nem hangzottak el konkrétumok arról, ki, miben érezte kárát.

A jogállam teljes halála

„Rétvári egész egyszerűen nem állhat ki és nem kritizálhatja a bíróságokat, nem bírálhatja őket azzal, hogy nem jól mérlegeltek – ez nem más, mint a független bírói hatalmi ág tevékenységébe való beleszólás” – szögezte le Magyar György. Ehhez neki semmi köze nincs. „Az ilyen fellépés a jogállam teljes halála. Ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a gyöngyöspatai ügy egésze, vagy akár a ’börtönbiznisz’” – mondta Magyar.

„A hatalmi ágak elválasztásának elvét sérti, hogy Rétvári – aki a végrehajtó hatalom része – elkezdi minősíteni a bírói döntést, de ugyanígy az is, hogy befolyásolni próbálják a Kúriát azzal, hogy sürgősségi indítványt nyújtanak be” – fejtette ki. A kormánynak semmilyen formában sincs köze ahhoz, hogy egy jogerősen elbírált ügyben, a részben közhatalmat gyakorló alperesek által benyújtott felülvizsgálatot mikor tűzi napirendjére a Kúria, amely egyébként nem véletlenül nem tett eleget a jogerős bírósági  ítélet által elrendelt kifizetések felfüggesztése iránt hozzá benyújtott kérésnek – szögezte le Magyar György. Aki szerint ráadásul nincs is indoka a soron kívüliségnek, „ilyen kérelmet persze be lehet nyújtani, de nem olyan esetben, amikor egy köztesületet, vagy közhatalmat gyakorló szervezetet marasztaltak el, hanem például valódi életveszély esetén”.

Ez a joggal való visszaélés

Ez semmi más, mint annak a játszmája, hogy ki tudják kerülni a jogerős bírói ítélettel kiszabott összegek kifizetését. „Ez alapvetés, innen kezdve pedig a jogi helyzet nagyon egyszerű: ilyenkor ugyanis a teljesítési határidő lejárta után egy nappal, végrehajtást kell kérni az alperesek ellen, mégpedig a kúriai vizsgálattól függetlenül, hiszen a jogvitát és a pert jelen pillanatban egy másodfokú, jogerős ítélet már rendezte. A bírósági végrehajtás pedig erősebb érvényű a perben egyébként közvetlenül nem érintett kormány aktuális elhatározásaitól, vagy a kormányfő populista nyilatkozataitól. A kormány és a miniszterelnök előszeretettel emleget „joggal való visszaélést” a büntetés-végrehajtási intézeteket érintő kártalanítási eljárások és a gyöngyöspatai ügy kapcsán is. Éppen az minősül joggal való visszaélésnek, hogy a kormány és a kormányfő saját feladat- és hatáskörének alkotmányos kereteit messze túllépve, igyekszik közvetlenül beleavatkozni egy olyan polgári per végeredményébe, amelyben egyrészt nem is peres fél, másrészt amelyet a bíróság jogerős ítélettel már rendezett és elbírált. Ez a magatartás és megnyilvánulás a miniszterelnök és kormánya részéről történelmünk legsötétebb és legszégyenteljesebb korszakait idézi” – jegyezte meg.

Mindenesetre a gyöngyöspatai ügyben a kormány által tanúsított viselkedés és folytatott cselekvés Magyar szerint nem marad válaszlépés nélkül az Európai Unióban sem. „Újabb és újabb uniós eljárásokat fog generálni akár a gyöngyöspatai, akár a hozzá igen hasonlító ’börtönbiznisz’-ügy” – jósolta.

Nemzeti konzultációnak álcázott hülyítés

Magyar György egyetért azzal, hogy világosan kirajzolódni látszik egy, a kormány által jól kidolgozott stratégia a gyöngyöspatai kártérítés ügyében: Orbán Viktor bedobja a témát – az emberei folyamatosan a napirenden tartják – például a Kúria sürgetésével – majd nemzeti konzultációnak álcázott uszítást végeznek. „Ez a nemzeti konzultáció sem más, mint a néplélek hülyítése, az emberek lelkének megzavarása” – szögezte le Magyar, aki felidézte, hogy nem csak a gyöngyöspatai ügyben felteendő álkérdést tarja annak, hanem a további hármat is. Ezek a „börtönbizniszt” (Magyar szavaival inkább bűnbakkeresési bizniszt), a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását és a burkoltan sulykolt bírói korrupció gyanúját érintik. Magyar szerint azonban fel kellene tenni egy további kérdést is: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ilyen nemzeti konzultációkra költsük az adófizetők pénzét?”.

Vajon van-e bármilyen lehetőség az ilyen trükközések megakadályozására? – kérdeztük az ügyvédtől, aki tömören, de velősen úgy reagált: „le kell őket váltani, választást kell nyerni Orbánékkal szemben”.