Újpest sirató
„A tulajdonos a szakmai színvonal emelését legfeljebb csak szavakban akarhatja, hiszen nem tesz mást, mint hogy – finoman szólva – nagyon gyenge külföldi, afrikai, balkáni játékosokat hoz a csapathoz bagóért, majd jó pénzért adja tovább őket nevesebb kluboknak. (…) Kérek tehát mindenkit, akit illet, aki még szeretne tenni valamit a romokban heverő magyar fociért, s akit még érdekel az Újpest FC, tegyen valamit a klub végső elbukása előtt! Mert az utóbbi újabb, óriási sebet ejtene a magyar focin – ami amúgy is ezer sebből vérzik. Ne engedjük!”- így ír kedvenc csapata helyzetéről a Magyar Nemzetben Fricz Tamás politológus (CÖF és Békemenet aktivista) és lila-fehér szurkoló.
1. Abban teljesen egyetértek Fricz úrral, hogy Újpest első osztályú labdarúgó csapata gyalázatosan szerepel az utóbbi időben és a meccseiken valósággal „sír a labda”. Azzal a megállapítással viszont már nem tudok mit kezdeni, hogy olcsón vesznek gyenge játékosokat és nagy pénzért adják el őket jó nevű együtteseknek. Már bocsánat! Ki az a hülye, aki „falábú” harmadosztályú balkáni focistákért magas összeget fizet?
Látjuk, hogy ezt hol csinálják profi módon: az RB Salzburg-nál és a Dinamo Zagreb-nél, hogy csak közelről hozzak példát. Figyelik a tehetséges srácokat, néhány évig csiszolják tudásukat, majd hatalmas összegért eladják őket. A zágrábi Dani Olmo napjainkban Lipcsében terelgeti a bőrt, a salzburgi Haaland pedig most már Borussia Dortmund mezében lövi a gólokat. Foci is van, közönség is van, üzlet is van. Újpesten mi van?
2. Sajnos nem egyedi az Újpest FC története. Szemünk előtt züllesztették le a szombathelyi labdarúgást is, a Haladás pillanatnyilag az igen harmatos másodosztályban is a kieső, 18. helyen vesztegel. A vasi megyeszékhely csapata új stadiont és egy rakás pénzt kapott és mégis szégyenteljes produkciót mutat az együttes. A Balmazújváros FC példája még szörnyűbb: a 2017/2018-as szezonban még az első osztályban vitézkedtek, aztán irány a másodosztály, most pedig törölték a csapatot a bajnokságból. Politikai kapcsolatok (és persze rengeteg pénz) segítségével – abszolút természetellenes módon – próbáltak első osztályú futballt telepíteni a kisvárosba, a kudarcos vég közismert.
3. Angyalföldi szurkolóként is megértem Fricz Tamás nyugtalanságát, aggodalmát. A nyíltan kormánypárti politológus szerint romokban hever, és ezer sebből vérzik a magyar foci. Én azt hittem, hogy a „hungarofoci” sikerágazat, és mindeddig úgy tudtam, hogy az elmúlt tíz évben a látványsportként számon tartott honi labdarúgás minden támogatást megkapott az MLSZ-től és a magyar kormánytól.
Egyébként nem vagyok meglepődve: a „focializmus” hívei teljesítmény követelmény nélkül százmilliárdokat forgattak be ebbe a korrupcióval átszőtt ágazatba, kiirtották a versenyszellemet és most mindenki csodálkozik, hogy nincs teljesítmény? Mitől lenne? Fricz úr! Költségvetési közpénzzel tették tönkre a magyar labdarúgást, az Újpest FC ennek a szisztémának az újabb áldozata. Ne a belga tulajdonost átkozza ki, ő befektetőként csak igazodott a kaotikus magyarországi állapotokhoz. Nem a tulajdonos bénázik a Megyeri úti pálya használhatatlan gyepén, hanem a „szakmai” stáb által ész nélkül összevásárolt játékosok. Fricz Tamás azt írja, hogy „egyszerűen elfogadhatatlan, ami az Újpest futballklub háza táján történik.” Ez kevés: elfogadhatatlan, ami a magyar labdarúgás háza táján történik.
A napokban vesztettük el az egyik legkiemelkedőbb újpesti labdarúgót, Göröcs Jánost, a zseniális „Titi”-t. Társai is fantasztikusak voltak: Fazekas, Bene, Dunai II és Zámbó nevét az egész országban ismerték és tisztelték, a Megyeri úti stadionban tízezrek csodálták játékukat. Fricz úr azt a címet adta írásának, hogy „Mentsétek meg az Újpest FC-t!” A mai lila-fehér csapat menthetetlen, hiszen ahhoz olyan játékosok kellenének, mint az előbb említett csoda-csatárok.
