Újra számlálások: a fővároson kívül nem találtak rendszerszintű problémákat
A választás még nem lefutott. Egy héttel a szavazás lebonyolítása után is maradtak még bizonytalanságok a végeredményeket illetően. Országszerte csak tizenhat településen alakult ki szavazategyenlőség, Budapest és Győr után Pécsett is két körzetben újra számolást kértek a vesztes jelöltek, mert „furcsa” jelenségekről tettek panaszt. Állítólag előfordult kézzel írt cetli, vagy éppen az, hogy több szavazólap került az urnába, mint ahányan megfordultak a helyiségben… Érdemi változást eddig sehonnan sem jelentettek. Van egyáltalán értelme az újra számolás szorgalmazásának?
Újra számlálásra a korábbi választások alkalmával viszonylag ritkán volt példa, mondta Kovalcsik Tamás, választási szakértő. Úgy látja, mostanában a politikai oldalak közötti különbségek csökkenni látszanak, amire az egyre szorosabbá váló eredményekből lehet következtetni. Abban sem lát rendkívülit, hogy azok a jelöltek, akik egy-egy körzetben orrhosszal maradnak le a vetélytársuk mögött, mielőtt belenyugodnának a vereségbe, mégiscsak szívesen ránéznének az érvénytelennek nyilvánított szavazatokra, hátha találnak még annyi érvényes voksot, ami megváltoztathatja a végeredményt.
Az idei, szokatlanul összetett választási dömping közepette, a szakértő többnyire elégedett volt a lebonyolítással. Ennek ellenére mégis felmerült rendszerszintű probléma a IV. és a VII. kerületben, ahol a visszalépett kormánypárti főpolgármester-jelölt nevének halvány kihúzása miatt az érvénytelen voksok aránya jóval magasabb lett, mint a többi kerület esetében. A rendkívül szoros versenyben ez érdemben befolyásolhatta a végeredményt. A többi esetben a választási bizottságok precíz munkáját dicséri, hogy ha találtak is itt-ott rossz kupacba kerülő szavazatokat, egyik helyen sem fordított az újra számlálás a korábbi rangsoron.
Szűk szavazatkülönbség esetén mind az újra számlálás, mind egy új választás kiírásának szorgalmazása ingoványos talajnak számít a szakértő szerint. Korábbi példákat említett: Ózdon 2014-ben, illetve Jászberényben 2019-ben két volt jobbikos polgármester nyert nagyon-nagyon szűk többséggel, de a kormánypárti jelöltek ebbe nem nyugodtak bele. A megismételt választáson azután akkor kétharmaddal verték meg a választási eredményt megtámadó fideszest a korábban is győztesnek kihirdetett jobbikosok.
Szám szerint mekkora az a különbség, amely indokolhatja az újra számlálást? Hol van az a határ, amikor érdemes reklamálni?
Kovalcsik Tamás szerint inkább csak arányokról érdemes beszélni. Ahol a kis különbség mellett szembe tűnően magas az érvénytelennek nyilvánított szavazólapok aránya, mint például Budapesten volt, ahol hetvenhatszor több érvénytelent találtak a két jelöltre leadott szavazatok különbségnél, ott indokolt lehet a felülvizsgálat, de például Győrött ezt nem érezte annak. A Rába-parti városban 440 voks volt az első és a második helyen végzett polgármester-jelölt közötti különbség, és majdnem 1000 szavazólapot nyilvánítottak érvénytelennek. Az átszámláláskor egy-két érvényes vagy érvénytelen lapot találtak. „Azt gondolom, hogy óváskor a legkevesebb ötszörösen, de inkább tízszeresen szükséges az érvénytelen szavazólapok számának meghaladnia a szavazatkülönbséget. Ez jelentheti azt a határvonalat, amikor érdemes újra számlálást kérni” – mondta.
„Korábban az önkormányzati választásokon rendre egyértelműbb eredmények születtek, ezért alig-alig volt szükség újra számlálásra. Most, az európai parlamenti választások és a felbolydult közélet miatt szorosabbak lettek az eredmények, mint ahogy azt előzetesen vártuk” – állapította meg Kovalcsik Tamás. Példaként Debrecent említette, ahol az akkumulátorgyárak telepítése elleni felzúdulásból sokan számítottak a korábban – bőven 60 százalék felett teljesítő – kormánypárti polgármester esetleges leváltására, de ennek ellenére, meg tudta tartani a székét. Igaz, most alig 50 százalék körüli eredménnyel zárta a szavazást, a két civil ellenjelölt összefogása is csak arra lett volna elegendő, hogy megszorongassák a városvezetőt. Hozzátette: a nagyvárosokban kialakult szoros eredményekben annak is szerepe volt, hogy az uniós választást szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg, ráadásul megjelent a politikai porondon egy új, sikeresen debütáló szereplő is.
„Arra biztatnék mindenkit, választókat és jelölteket egyaránt, ha majd a közeljövőben ismét az urnákhoz szólítanak minket, bízzanak meg a választásokat lebonyolító intézmények működésében. Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a hazai választások lebonyolításában nincsenek durva, rendszerszintű problémák, amelyek, ha vannak is, feltárhatók, orvosolhatók” – zárta a szakértő.
