„Ukrajnának győznie kell, vagy mindannyian veszítünk”
Moszkva nem áll meg, amíg le nem igázta Kijevet, ezért a NATO-szövetségeseknek figyelmen kívül kell hagyni a tűzszünetről szóló tárgyalásokat, és el kell kezdeniük harcolni a győzelemért. A horror 18 hónapja után az Egyesült Államokban és Európában még mindig túl sok politikus nem érti, vagy nem akarja érteni, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa mindenkit a létében fenyeget.
Sokan továbbra is azt hiszik, hogy ez a háború, úgy mint a többi, egyszer majd tárgyalásokkal ér véget. A Kreml azonban nem kevesebbet követel, mint Kijev teljes kapitulációját, ez azonban nem fog megtörténni – mutatott rá a brit liberális lap, a The Guardian.
Legutóbb Nicholas Sarkozy volt francia elnök csatlakozott azokhoz a többnyire szélsőjobb- és szélsőbaloldali francia, német és olasz politikusokhoz, akik meg akarnak alkudni Putyinnal. Amerikában is fokozódik a nyomás, hogy békés megoldást érjenek el, és ez független attól, hogy Biden győz-e a jövő évi elnökválasztáson. Ha Trump győz, leállíthatja Ukrajna támogatását, hogy gyors békét kényszerítsen ki.
Joseph Borrell, az EU külpolitikai főmegbízottja „magas szintű találkozót” tervez Ukrajna ügyében, várhatóan az ENSZ közgyűlés ülésszakának megnyitóján, amely ebben a hónapban lesz. Borell borúlátóan és élesen bírálta a kormányokat, amelyek nem előbb és jobban fegyverezték fel Kijevet.
A tárgyalások lebegtetése azonban eleve azt feltételezi, hogy Putyin hajlandó tárgyalni, márpedig ez igencsak kétséges feltételezés. Putyin a tél visszatértével, és a küszöbön álló, többesélyes amerikai és európai választásokkal alighanem úgy gondolja, hogy az idő neki dolgozik. Az orosz közvélemény is változhat, nem a háború javára, de a sokkoló vereségtől való félelem irányába.
Más tényezők is valószínűtlenné teszik a békefolyamatot. A status quo-t befagyasztó bármely megoldás jutalmazná az orosz agressziót, és soha nem működhetne egy olyan rendezés, amelyben nem szerepel a jóvátétel és a háborús bűnökért való felelősségre vonás.
A cikk számos politikust és szakértőt idézett, majd megállapította: „Ukrajna segítése azt jelenti, hogy győzelemre segítjük a harctéren”. A kérlelhetetlen, érzéketlen, öngyilkos Putyin azonban mozdíthatatlan, az eddiginél is eltökéltebb a maga személyes keresztes hadjáratában, és bármit kész kockára tenni az orosz geopolitikai reneszánszért. Minden bizonnyal azt is csak taktikai szünetnek tekintené a következő támadásáig, ha valahogyan létrejönne a tűzszünet.
A nyugati vezetőknek, mindenekelőtt Biden és Macron elnöknek, valamint a német kancellárnak és a brit miniszterelnöknek fel kell ismerniük ezt, és végre el kell kezdeniük a győzelemért harcolni. Ehhez további halogatás nélkül üdvözölni kell Ukrajnát a NATO-ban és az EU-ban. Haladéktalanul biztonsági garanciákat és biztonságos tengeri útvonalakat kell felajánlani, amelyet a NATO tűzereje véd, vörös vonalakat kell meghúzni, több fegyvert és repülőt kell adni. Kínát, Iránt és Észak-Koreát figyelmeztetni kell, hogy maradjanak távol. Elég volt abból, hogy tárgyalásokról beszélnek. Tudomásul kell venni, hogy addig nem lehet béke, amíg Moszkva teljesen és feltételek nélkül vissza nem vonul.
Vajon felfogják-e ezt a politikusok? Reméljük, hogy igen, mert amíg Putyin van uralmon, addig nem lesz gyors kiút, nem lesz középút, és nem lesz könnyen járható diplomáciai út sem. „Ukrajnának győznie kell, vagy mindnyájan veszítünk” – figyelmeztetett a The Guardian.
