Uniós biztos: az EU befogadná Nagy-Britanniát az euró-mediterrán kereskedelmi térségbe
Az Európai Unió befogadná Nagy-Britanniát az euró-mediterrán kereskedelmi térségbe – közölte csütörtökön Maros Sefcovic, a kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős uniós biztos. A lehetőséget a munkáspárti brit kormány illetékes minisztere elvetette.
Sefcovic a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva kijelentette: az EU nyitott lenne annak megfontolására, hogy Nagy-Britannia belépjen a Pán-Euró-Mediterrán Konvenció (PEM) nevű szabadkereskedelmi formációba.
Az uniós biztos úgy fogalmazott: az elképzelés „még nem öltött végleges formát", de a labda „London térfelén pattog" ebben az ügyben.
Az Európai Unió tagországaira és a Földközi-tenger medencéjét övező térség számos más országára – köztük észak-afrikai államokra is – kiterjedő PEM-térségen belül olyan beszállítói láncolatokat lehet kialakítani, amelyekben vám- és illetékmentesen forgalmazhatók egyes feldolgozóipari termékek részegységei, alkatrészei és alapanyagai.
Nagy-Britannia a brit EU-tagság öt évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) után érvénybe lépett szabályozás alapján vámmentesen exportálhat az uniós piacra olyan gyáripari termékeket, amelyek zömmel nagy-britanniai gyártású részegységekből állnak. Vám terheli ugyanakkor olyan brit termékek EU-exportját, amelyek egy bizonyos meghatározott százalékon felüli arányban nem uniós eredetű – például török – alapanyagokat tartalmaznak.
Ha Nagy-Britannia belépne a PEM-térségbe, az ilyen termékek is vámmentessé válnának az EU-piacon, mivel Törökország tagja a PEM-csoportnak.
Nick Thomas-Symonds, a munkáspárti brit kormány munkáját összehangoló, minisztériumi rangú kabinetiroda európai uniós ügyekért felelős államtitkára a londoni alsóház csütörtöki vitanapján azonban kijelentette: a kormány üdvözli Maros Sefcovic uniós biztos „pozitív, konstruktív hangvételű felvetését", és folyamatosan a kereskedelem előtt emelkedő akadályok lebontásán dolgozik, de jelenleg nincsenek tervei arra, hogy Nagy-Britannia csatlakozzon a Pán-Euró-Mediterrán Konvencióhoz.
Nagy-Britannia 2020-ban távozott az Európai Unióból, valamint az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, miután a brit EU-tagságról az akkori konzervatív párti kormány által 2016-ban megtartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk többségbe.
A tavaly júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, és nem tervezi az újbóli belépést az egységes belső piacra és a vámunióba sem. Keir Starmer miniszterelnök azonban többször is jelezte, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
Az utóbbi időben több más magas pozíciójú brit köztisztviselő részéről is elhangzottak olyan vélemények, hogy Londonnak közelednie kell az Európai Unióhoz.
A legnagyobb feltűnést keltő ilyen nyilatkozatok közé tartozott a Bank of England kormányzója, Andrew Bailey nemrégiben tett nyilatkozata.
Bailey egy üzleti rendezvényen felszólalva úgy fogalmazott: „éberen figyelni kell" azokat a lehetőségeket, amelyek az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszer újjáépítését szolgálják, mivel az unió és Nagy-Britannia kereskedelmi kapcsolatainak megváltozása a Brexit óta megterhelte a brit gazdaságot.
MTI
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. július 27.-i adása itt nézhető meg:
