Uniós ellenszer a Fidesz lopása ellen
Ezekben a hetekben zajlik, illetve zajlottak azok az egyeztetések Brüsszel és Budapest között, amelyek következtében a hírek szerint közel 500 milliárd forintos „pénzügyi korrekciót” lesz kénytelen végrehajtani a magyar kormány, illetve számos szigorú és meglehetősen konkrét vállalást lesz kénytelen tenni az uniós források további kifizetése érdekében.
Nem titok, hogy az Európai Bizottság rendszerszintű problémát tárt fel az elmúlt időszak uniós közbeszerzéseivel kapcsolatban, mondhatnánk úgy is: Orbánéknak hivatalos papírja lett arról, hogy állami szinten sumákolnak az uniós közpénzekkel. Az elmúlt hetekben hoztak is néhány valóban konkrét intézkedést kormányzati szinten, csak hogy Brüsszelnek bizonyítani tudják: minden rendben a kifizetésekkel. Pedig nincs. Nagyon nincs.
A helyzet jóval súlyosabb és jóval átfogóbb megoldás kell az uniós források rendszerszintű lerablásával szemben. Tény, hogy számos alkalommal felfüggesztették már a magyarországi uniós források kifizetését, mert vállalhatatlan visszásságokra bukkantak a kormányzati pályáztatás körül. Az Európai Bizottság regionális fejlesztésért felelős uniós biztosa épp az én írásbeli kérdésemre adott válaszában erősítette meg: Magyarországon „továbbra is magas a korrupciós kockázat, ezért az anti-korrupciós kereteket meg kell erősíteni”. Dokumentált tény, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) uniós pénzeinek jelentős részét politikai és nem szakmai vagy rászorultsági alapon osztották ki.
Legalább nyolc megyében tudunk olyan konkrét esetekről, amelyek alapossá teszik a gyanút: a helyi Fidesz-vezetők az uniós előírásokkal és a hatályos törvényekkel szemben saját potentátjaiknak osztották szét az európai közpénzeket.
Ahhoz, hogy az EU adófizetőinek pénze valóban a megfelelő helyre kerüljön és ne például az Orbán-család baráti és rokoni köréhez, jóval több kell annál, minthogy szigorítjuk a pályáztatás és kifizetés kontrollját. Jelenleg is számos közvetlen forrás érhető el, de ennél átfogóbb megoldás kell: rendszerszinten kell közvetlenül pályázható támogatásokat biztosítani a helyi önkormányzatoknak. A következő hét éves uniós költségvetésben már garantálni kell, hogy az önkormányzatok a tagállami kormánynak való kiszolgáltatottság nélkül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre pályázni.
Ugyanezt az álláspontot osztja Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt is, aki legutóbbi, az ellenzéki EP-képviselőknek küldött levelében rámutatott: a városok közvetlen EU-s támogatására korlátozott mértékben már most is léteznek uniós mechanizmusok, de ezt a gyakorlatot szerinte is hatékonyabb szintre kell emelni és kiterjeszteni. Ugyanezt szorgalmazza Kispest, Salgótarján, Hajdúdorog, Ajka, Kazincbarcika és Szeged szocialista polgármestere is. Az uniós források a magyar emberek életének jobbítását, otthonuk, környezetük fejlesztését szolgálják, nem pedig – ahogy a Fidesz gondolkodik a közpénzekről - a kormányzati elit személyes gyarapodását.
