Üres és elfogadhatatlan a vezérkari főnök-cserére adott magyarázat
Értelmezhetetlen – ez volt az a kifejezés, amit a leggyakrabban használt Szekeres Imre, korábbi honvédelmi miniszter, amikor arra kértük: fordítsa le a laikusok számára is az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában kedden tartott meghallgatáson elhangzottakat. A testület a múlt héten menesztett vezérkari főnök utódját, Böröndi Gábort hallgatta meg, de nem csak ő, hanem a szintén megjelent honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is mondott néhány – enyhén szólva is – meglepő dolgot. Az utóbbi például azt, hogy a honvédségnek harcászati szintről hadműveleti szintre kell lépnie, vagy, hogy vissza akarják hozni a nukleáris elrettentést, valamint a szittya szellemet.
A Magyar Honvédségnek pedig harcászati szintről hadműveleti szintre kell lépnie – indokolta a korábbi vezérkari főnök leváltását a honvédelmi miniszter. A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, Ruszin-Szendi Romulusz elsősorban harcászati feladatokat látott el, és az elhúzódó orosz-ukrán háború hadműveleti szintű tudást és szakértelmet követel meg. Mint a Telex részletes tudósításában is olvasható, a miniszter szerint a magyar haderő feladata, hogy alkalmazkodjon az elhúzódó háborús helyzethez, és egy harcképesebb, megváltozott kultúrájú, jól felszerelt, komoly hadsereget kell kiépíteni.
Furcsa kijelentéseket azonban nem csak a honvédelmi miniszter tett, hanem az új vezérkari főnök, Böröndi Gábor is (akit egyébként 38 évesen nevezték ki dandártábornokká, ezzel a magyar honvédség legfiatalabb tábornoka lett; különböző szintű parancsnoki beosztásokban szolgált a Magyar Honvédségben, európai, illetve Európán kívüli NATO-műveletben is részt vett, s dolgozott a NATO-központban is). A többi között azt fejtegette, hogy vissza akarja hozni a magyar katonai oktatásba a nukleáris elrettentést, a hazafias nevelést és a szittya gondolkodásmódot. Szerinte nem biztos, hogy a mostani az utolsó fegyveres konfliktus Európában, miután jól látható változások zajlanak a kontinensen.
Szekeres Imrét kerestük meg azzal, értelmezze a bizottságban elhangzottakat. Elsőként is az előző vezérkari főnök leváltásának a magyarázatára kérdeztünk rá, miután annak bejelentése után, egy hete, a volt honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott a Hírklikknek, hogy a leváltást a kormánynak meg kell magyaráznia. Vajon elegendő-e a keddi bizottsági ülésen elhangzott magyarázat, miszerint harcászati szintről hadműveleti szintre kell lépni, s ehhez megfelelő ember kell? – kérdeztük. „Teljesen üres és elfogadhatatlan” – mondta. „A változás, amiről beszélt, értelmezhetetlen” – szögezte le a szocialista politikus. Mint kifejtette: az a hadsereg nem létezik, amely egyidejűleg nem képes a harcászati szintre és a hadműveleti szintre, az pedig értelmezhetetlen elképzelés, hogy egyik szintről a másikra akarnak lépni. Ugyanakkor megnyugtató választ adott arra a laikusokban felmerülő aggodalomra, miszerint a hadműveleti szint azt sugallja, mintha háborúra készülne a kormány. „Rögzíteném: szó sincs arról, hogy háborút indítanának, hacsak nem gurult el valakiknek a gyógyszere” – mondta.
Mit szól ahhoz, hogy az új vezérkari főnök közölte: vissza akarja hozni a magyar katonai oktatásba a nukleáris elrettentést? – kérdeztük. „Ami azt illeti, ez sem értelmezhető kifejezés, ugyanis nukleáris elrettentést csak atomfegyverrel rendelkező atomhatalmak tudnak gyakorolni. A többiek – és úgy tudom, Magyarország egyelőre még nem rendelkezik ilyenekkel – csak rettegni tudnak, mármint az atomfegyverektől” – mondta.
Böröndi emellett arról is beszélt a meghallgatásán, hogy vissza akarja hozni a hadseregbe a szittya gondolkodásmódot, szellemet. A szittya kifejezéshez azonban meglehetősen pejoratív asszociáció társul, valamifajta soviniszta, agresszív felsőbbrendűség. Mit üzen ez önnek? – tettük fel a kérdést Szekeres Imrének. A korábbi honvédelmi miniszter nem tudta lefordítani, mit is jelent az új vezérkari főnök eme kijelentése. A köznyelvben használt szittya kifejezés ugyanis az ókori nagy népcsalád, a szkíták megfelelője, akiknek közük nincs a magyarsághoz, azaz „Böröndi ezen kijelentése úgy értelmezhetetlen, ahogy van” – szögezte le, hozzátéve: „jobb lenne, ha az új vezérkari főnök inkább a feladatával foglalkozna, mintsem a történelmi tanulmányait próbálná közkinccsé tenni”. Ami pedig a pejoratív asszociációkat illeti, Szekeres szerint ez ízlés kérdése, az azonban biztos, hogy az értelmező szótárban a következő szerepel: népies, konzervatív, vagy inkább maradi megközelítési mód. „Abban persze végképp bízom, hogy nem így gondolta, mert akkor nagy baj van, az ugyanis azt jelenti, hogy nem mesterséges intelligencián alapuló eszközökben gondolkodik az új vezérkari főnök, hanem lóháton, íjjal hátrafelé fordulva próbál nyilazni.”
