Vajon odapofátlankodik-e Orbán Ferenc pápa és Áder találkozójára?

Bejárta a magyar sajtót a hír, hogy ősszel Magyarországra látogat Ferenc pápa, s részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 12-ei záró szentmiséjén, az úgynevezett statio orbis, a városért és a világért bemutatott szentmisén. Vajon van-e üzenete annak, hogy először látogat el hozzánk Ferenc pápa, akinek nézetei élesen szembenállnak az orbáni politika által tükrözött nézetekkel. Várható-e, hogy budapesti látogatása alatt „odaszólogat” majd Orbánnak, merthogy nem arról ismerszik, mint aki nagyon visszatartaná a véleményét? Vagy tesz-e például valamifajta gesztust az Orbánék által üldözötteknek, mondjuk Iványi Gáboréknak? Egyáltalán mi várható Budapesten? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ a szakértőnél, Gábor György történésznél.

Orbán gondolkodása nem keresztény

„A pápának ezen a konferencián ott kell lennie, ez nem is kérdés” – szögezte le rögtön a beszélgetés elején Gábor György, aki emlékeztetett a látogatás konkrét céljára, ami nem más, mint hogy részt vegyen a kongresszuson, „ezt pedig következetesen képviselnie kell”. Éppen ezért nem tart valószínűnek politikainak felfogható állásfoglalást, gesztust, dacára annak, hogy – konkrét szöveghelyekkel bizonyíthatóan – nagyon rossz véleménnyel van Orbánról, aki hiába állítja, hogy a kereszténység védelmezője. Ferenc szerint ez egyrészt nem keresztény gondolkodás, másrészt a kereszténységnek nem a törzsi jelleg a lényege, hanem az univerzalitás, „elvégre Jézus is az egész emberiséget váltotta meg a bűntől”. Ferenc szerint óvakodni kell azoktól a mozgalmaktól (és el kell utasítani), amelyek a kereszténységre hivatkozva próbálják a politikai elveiket képviselni, „a kereszténység nem politikai mozgalom, az a politika felett spirituális valami” – fejtette ki Gábor György.

Aki ugyanakkor kifejezetten érdeklődve figyeli, hogy kivel fog találkozni Budapesten Ferenc pápa, aki nem csak egyházfő, hanem Vatikán állam első embere is, ilyen megközelítésben pedig a partnere a magyar államfő, Áder János. Hivatalosan tehát Áderrel kell találkoznia, államfő az államfővel. Az persze más kérdés, hogy Orbán odapofátlankodik-e majd – ez sanszos, kiváltképpen a választások előtt fél évvel”.

Egy világ választja el egymástól a két gondolkodásmódot

Ha ott lesz Orbán, az „pikáns” helyzetet teremthet, hiszen Orbán és Ferenc pápa gyökeresen eltérő dolgokat képvisel – derül ki mindabból, amit a vallástörténész kifejtett. Mint rámutatott: Ferenc pápa köztudottan mélyen, határozottan és elvhű okokból elutasítja a populizmust, a szuverenizmust és a nacionalizmust. Ő az, aki több helyen is elmondta, nyilatkozta, a magyarul nemrég megjelent könyvében is benne van, hogy ha bizonyos európai populista beszédeit hallgatja, a harmincas évek Hitlere jut az eszébe. „Néven ugyan nem nevezte Orbánt, de egyértelműen a mi populista vezetőnkre is utalt ezzel” – szögezte le Gábor György.

Véleményének alátámasztására arra is kitért, hogy a megjelenése előtt a Szentszéki Államtitkárság által jóváhagyott, s a Vatikán félhivatalos lapjának tartott jezsuita Civiltà Cattolica főszerkesztője, Antonio Spadaro jezsuita atya már több cikkben is leírta, sőt, a nevén is nevezte Donald Trumpot, Vlagyimir Putyint, Orbán Viktort és Hszi Csin-pinget, akiket a ferenci szellem leghatározottabb ellenfelének mondott. A többi között azt írta, hogy ezek az „erős” emberek megvetik a fékek és ellensúlyok rendszerét, a független sajtót és minden olyan erőt, amely a hatalmukkal ellentétes. Ferenc pápa pedig nem az erő embere, névválasztásával is Szent Ferencet idézi, aki a szegények védelmezője volt.

A populizmus ócska módon tovább tördeli a világot

Ferenc pápa nem a közvetlen politika, politizálás miatt kerül szembe ezekkel a figurákkal, hanem azért, mert ő a hagyományos keresztény szellemiséget, a közjót képviseli, az univerzálisat, s elutasítja a törzsi katolicizmust. Azt vallja, hogy mi a világon valamennyien egy nép vagyunk, s a mai világban az összes létező problémát csak közösen tudjuk megoldani, legyen szó járványról, háborúkról, erőszakról, éhezésről, biztonságpolitikai kérdésekről, ökológiai problémákról. A legutolsó enciklikájában (Fratelli tutti) is ezt fejtegette, hangsúlyozva a közös fellépés szükségességét – emlékeztetett a vallástörténész.

Kitért arra is, hogy Ferenc hazugságnak tartja, hogy egy állam minden kérdést meg tud oldani a határain belül, a saját állampolgárai javára a közjót biztosítani, aminek része a szociális jólét, a biztonság, a társadalmi béke, az újraelosztásos gazdaság és a szubszidiaritás, azaz az önkormányzatiság alapja. Ezért is kimondottan ellene van a populizmusnak és a szuverenizmusnak, „ami ócska módon csak tovább tördeli a világot”. A populisták még a beszédformájukban is mindig oppozicionális módon beszélnek (vagyunk mi jók és vannak a velünk szembenálló rosszak), mindig ellenségképben gondolkodnak, amit Ferenc pápa elítél – mutat rá Gábor György.

Túl kell látni a nemzetállamon

A vallástörténész még egy területet említett, amiben a pápa élesen szembenáll Orbánnal: ez pedig a globális problémák közös megoldását ellehetetlenítő nacionalizmus („elvégre már a középkorban is egyetemes keresztény világról beszéltek!”). A szuverenizmus jogot formál arra, hogy a határon átlépő személyek, javak, információk felett rendelkezzen, azokat megcsócsálja, kénye-kedve szerint engedje be, miközben Ferenc szerint a nemzetállamon túllátó gondolkodásmód kell. De ez nem azt jelenti, hogy homogenizáljuk a népeket – emelte ki Gábor György, hozzátéve: a pápa szerint a világot nem gömb formában kell elképzelni, hanem sokszögként, úgy, hogy az egyes népek alkotják a sokszögek oldalait, ám mindegyik együtt létezik. Ami fontos, mindegyik nép tartsa meg a saját identitását, nyelvét, kultúráját, de egységbe rendezve – összegezte a pápa vonatkozó álláspontját a portálunknak nyilatkozó Gábor György.