Választás előtt Magyarország: nyugat vagy kelet?

Telt házas előadást tartott Balázs Péter az Európa Klub szervezésében a UniCredit Bank belvárosi székházában kedden. A rendszerváltás után tapasztalható politikai konszenzus csak az uniós csatlakozásunkig tartott, utána az új pénz szaga kezdte el mozgatni a szálakat a háttérben – mondta ki.

Hiába volt történelmi siker a csatlakozásunk, hiába tudott példás nemzeti egységet felmutatni a politika Martonyi Jánostól Medgyessy Péterig, utána a politikai érdekek felülírták a nemzeti érdekeket - jegyezte meg. Eleinte EU-szerte szinte csak barátokat szereztünk, ma viszont szinte mindenkinek kezd belőlünk elege lenni – mutatott rá. Kicsit olyan a szituáció, mint amikor valaki a teniszpályára bokszkesztyűben érkezik, majd mikor a kezébe akarjak adni a teniszütőt, természetesen nem tudja megfogni – utalt az Orbán-kormány hozzáállására.

Az uniós pénzek okos felhasználására nincs stratégia, jobbára rögtönzés és pazarlás folyik, valamint a közpénzek magánosítás felé mozdult el a fejlesztéspolitika. Jelenleg a korrupció sodorja Magyarországot az unió külső perifériájára, egyre inkább a posztszovjet térség államaira emlékeztetve hazánkat.

Az elvándorlás kapcsán többször szóba hozta, hogy ma már világháborús veszteséghez mérhető a veszteségünk, és ezen csak egy bérfelzárkóztatás segíthet. Bár azt felismertük, hogy gépkocsirendszámot például a szomszédos Szlovákiában érdemes regisztrálni, de határon átívelő tömegközlekedés szintjén kormányaink már nem használták ki a lehetőségeket, és a történelmi megbékélés felé sem haladunk – fogalmazott.

Nehéz a jelenleg zajló folyamatokat kibogozni Balázs Péter szerint, de az eléggé biztos, hogy az új hétéves ciklusban eljöhet a kétsebességes Európa. Igaz, kérdés, kikből áll majd. Ami szintén elég jó eséllyel megjósolható, hogy három generációval a második világháborút követően, a békeprojekt végleg kifullad, ez pedig a belső konfliktusszint további növekedését eredményezheti az unión belül.

Balázs itt a bontakozó olasz-francia, illetve görög-német konfliktusra hívta fel a figyelmet. A volt külügyminiszter szerint látni kell: nagyon új módszerekkel ugyan, de nagyon erős küzdelem folyik az európai befolyási övezetekért, Ukrajna esetében például máig nyitott kérdés, hogy Oroszországhoz vagy az EU-hoz húz-e végül, de a Balkánon is megy a pozíciószerzés, nem csak a törökök és az oroszok, de újabban Kína részvételével is, miközben az USA egyre leveszi a kezét Európáról.

Magyarország harminc év után ismét rendszerszintű választás előtt áll: megyünk tovább az eredeti, nyugat felé vezető úton, vagy keletnek tartunk, amerre kilenc éve fordultunk. Magyarország gazdasági-politikai berendezkedése jelen pillanatban leginkább egy posztszovjet rendszerre hasonlít, mondta ki, beszéde végén pedig Orbán Viktorhoz hasonlóan maga is hét pontban foglalta össze a teendőket.

1. Euro övezethez való csatlakozás

2. Uniós pénzek felhasználására egy kormányokon átívelő stratégia és az uniós ügyészséghez való csatlakozás

3. Európai infrastrukturális hálózatfejlesztésben való részvétel

4. Innováció, versenyképesség fejlesztése, de versenyalapon, vagyis meg kell nyitni minden vállalkozás előtt

5. Legyünk drágább ország, azaz bérszínvonal fejlesztése, különben soha nem tér haza a képzett magyar munkaerő

6. Szerezzünk pozíciókat Európában, legyünk döntésközelben, a tudásunk és kapcsolati tőkénk révén

7. Aktív bővítési és szomszédságpolitika.