Valótlant állít, manipulatív, tendenciózus – mi az? A kormányhatározat a jogállamisági jelentésről

NVZS 2021. augusztus 4. 07:37 2021. aug. 4. 07:37

„Azért is ügyes megoldás, mert formailag minden tekintetben megfelelő, az a szerv hozta, amelyiknek kell, miközben tulajdonképpen valótlanságokat állít, manipulatív és tendenciózus, amiért azonban utóbb senki nem lesz felelősségre vonható” – mondta portálunknak Szentpéteri-Nagy Richard az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentésére válaszként kiadott kormányhatározatról. Az alkotmányjogász, politológus szerint a kormány keveri a műfajokat. Az egész komolytalan, hiszen nem a jelentést kiadott Európai Bizottságnak válaszolnak vele, hanem az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival akarják ismertetni a kormány álláspontját. „Ezzel az erővel, Varga Juditnak bárkit tájékoztatnia kell a határozat tartalmáról, akivel találkozik az utcán” – mondja némi iróniával Szentpéteri.

Érdekes formát talált ki a kormány az Európai Bizottság által a közelmúltban kiadott, és magyar kormány gyakorlatát élesen bíráló jogállamisági jelentésre „hivatalos” válaszként. (A jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete, angol nyelven teljes egészében itt olvasható.) A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat (1527/2021. (VIII. 2.) kormányhatározat az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről) ugyanis részben lózungokat puffogtatva bírálja az Európai Bizottságot (például: „uniós hatáskörön kívüli politikai követeléseit általános jogállamisági követelményként állítja be”; „a saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg ellenőrzés, indoklás nélkül”; figyelmen kívül hagyja a magyar álláspontot; „forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak”; „kettős mércét tükröznek” és a Bizottság részéről hatalommal való visszaélést jelent).

A kormányhatározat ezután egyenként elutasítja a jogállamisági jelentésben őt ért bírálatokat. Így a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását ért kritikákat; „a megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmakat a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban”; rögzíti, hogy „valódi pluralizmus érvényesül a médiában”; s megállapítja, hogy „az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja”.

„A 2021. évi jogállamisági jelentés a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze” – szögezi le a kormányhatározat, amely „elítéli az Európai Bizottság beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe, és – mint Magyarország képviselője az Európai Unióban – minden érintett szerv nevében visszautasítja az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően”.

Végül azzal zárul a dokumentum, hogy a kormány „felhívja az igazságügyi minisztert, hogy e határozat tartalmát az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival ismertesse”.

Nem az kapja a választ, akinek kellene

„Ez nesze semmi, fogd meg jól” – mondott véleményt Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus, aki elsőként a kormányhatározat végén olvasható mondattal mutatja be a dokumentum abszurditását. Mint kifejtette: ezzel a határozattal nem annak az Európai Bizottságnak válaszol a kormány, amelytől a jogállamisági jelentésben megfogalmazott bírálatokat kapta. Varga Judit igazságügyi miniszternek ugyanis az van feladatként rögzítve a kormányhatározatban, hogy az EU intézményeivel és a tagállamokkal kell ismertetnie Orbánék véleményét az EB jelentéséről. Egyrészt egy kormányhatározatnak nem feladata ilyenre reagálni, de ha már megteszik, a Bizottság felé kellene megtenniük. De nem ez történt, így „ezzel az erővel, Varga Juditnak bárkit tájékoztatnia kell a határozat tartalmáról, akivel találkozik az utcán” – foglalta össze némi iróniával Szentpéteri.

Varga még ha akarna, se tehetne engedményeket

Az egész kormányhatározat komolytalan – szögezte le, kiegészítve azzal, hogy persze a kormány érezte, valamit lépnie kell, mivel a jogállamisági jelentés nagyon súlyos megállapításokat tartalmaz, olyan bírálatokat fogalmaz meg az igazságügyi szervek működésétől kezdve a korrupción át a médiaszabadságig, amit ha orvosolni akarnának, akkor újra kellene építeni a jogrendszert. Azaz, szinte egy új alkotmány kellene, amire persze a kormány nem hajlandó, miközben azonban lépéskényszerben érezték magukat.

„Mindenesetre most van a kormánynak papírja, amit lobogtathat, s amire hivatkozva, visszautasíthatja a bírálatokat” – mutatott rá az alkotmányjogász, aki egy érdekes szempontra is felhívta a figyelmet: „a határozat arra is jó, hogy Varga Judit akkor se tudjon engedményeket tenni, ha valami miatt szándékozna”. Belpolitikailag pedig arra jó Orbánnak, hogy ismét tudathatja a közösségével, hogy harcol, felveszi a kesztyűt Brüsszellel szemben.

Hazugságok egy kormányhatározatban – na és?

Vaskos hazugságok vannak benne, de vajon egy esetleges kormányváltás után, számonkérhetők-e ezek, felelősségre vonhatók-e azért Orbánék, hogy kormányhatározatban is hazudtak?  –  kérdeztük. Szentpéteri szerint a válasz erre a kérdésre a „nem”.

„Azért is ügyes ez a választott megoldás, mert így formailag minden tekintetben megfelelő, az a  szerv hozta, amelyiknek kell, miközben tulajdonképpen valótlanságokat állít, nagyon manipulatív és tendenciózus – szögezte le.

Keverednek a műfajok

Érdekes szempontra is felhívta a figyelmet az alkotmányjogász, politológus. Nevezetesen arra, hogy direkt keverik a műfajokat. Ez persze nem új, Orbánék már korábban is bevetették, külföldi példák után – mondta. Kevesen emlékeznek talán arra, hogy Tony Blair brit kormányfő első trónbeszédében – a közvélemény nagy meglepetésére – a választási kampányban elhangzott lózungszerű kijelentéseket olvastatta fel a királynővel (aki, a szokásoknak megfelelően nem szól bele ennek a beszédének a tartalmába). Tehát még egy párszáz éves intézmény műfajába is sikerült műfaji zűrzavart elkövetni – mondta, majd egy fideszes példával folytatta. 

Orbán 2010-es – első és utolsó ­– kormányprogramjának, a Nemzeti Együttműködés Programjának  a harmadát az a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata adta, amit utóbb egyébként ki kellett függeszteni a közintézményekben. Azaz egy programba belekavarták a nyilatkozat deklarációit. De az alaptörvénybe is betettek nyilatkozatszerű részeket, például a normaszövegben az első fejezet végén hosszú oldalakon át sorolják a kommunista utódpárt felelősségéről szóló passzusokat. Vagy egy másik példa: a bírák nyugdíjaztatásáról az alaptörvényben intézkedtek – mondta.

A korábban betartott hagyományoknak fittyet hányva, olyan dolgokat emelnek olyan dokumentumokba, ahova azok nem valók. „Őszintén szólva, a legszínvonalasabb jogalkotások – formailag és nem tartalmilag, hiszen ez utóbbi csak szörnyűként jellemezhető – a szocializmus idejére datálódnak; a kilencvenes évektől látványosan leromlott a színvonal, 2010- től kezdődően pedig már a műfajok – rendeletek, határozatok, stb. – is keverednek” – fejtegette a szakértő.

„Ezt a mostani kormányhatározatról is elmondhatjuk: formailag megfelelő, hiszen úgy néz ki, mint egy határozat, benne foglaltatik, hogy meghallgatták az igazságügyi minisztert, aki ezt és ezt állította, majd zárásként felhívja az igazságügyi minisztert, hogy képviselje a határozatban rögzítetteket” – mutatott rá Szentpéteri Nagy Richard, akinek a szavaiból az derült ki, hogy ennél pozitívabbat erről nemigen tud mondani.