Válságban a hazai oktatás – összecsapott Kunhalmi Ágnes és az oktatási államtitkár az MCC Feszten!

„Mérlegen az oktatáspolitika 10 éve” címmel folytatott vitát Kunhalmi Ágnes és Maruzsa Zoltán Esztergomban, a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány fesztiválján. Valószínűleg kevés aktuálisabb kérdés van ma a magyar közéletben, mint az oktatás, miután alig pár hete szavazta meg a fideszes többség a bosszútörvényként elhíresült „, státusztörvényt, amely – kritikusai szerint – tovább rontja az oktatás helyzetét és ami ellen számos tüntetést tartottak országszerte. A törvény elfogadása után eddig 2000 pedagógus mondott fel, illetve most jelent meg a magyar diákok szövegértésével kapcsolatos legújabb hazai kutatás eredménye, amely az eddigi legrosszabb eredményt mutatta ki.  

„2010 után a magyar oktatás rendszerét már nem a szakma határozza meg, mint azelőtt, hanem a politika. A miniszterelnököt nem igazán érdekli szakmai szempontból az oktatás. Láttuk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere hogyan gyűrte alá maga alá a közigazgatást és a független intézményeket – mindent. Ennek megfelelően, az oktatás is kiszolgálójává válik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének” – foglalta össze Kunhalmi Ágnes az észrevételeit a vita elején. Emiatt úgy látja, hogy az oktatáspolitika ma az oktatás egységesítését tűzte célul maga elé: egyeniskola, egyentanterv, egyenintézmény, egyengyerek, egyentankönyvek. Az országgyűlési képviselő szerint a rendszer arra épül, hogy visszaszorítsa az intézmények, a tanárok és a diákok autonómiáját. A minőségi romlás letagadhatatlan és mostanra már a Fidesz által generált problémák miatt romlik az oktatás helyzete.

Maruzsa Zoltán a vita elején szakpolitikai változásokról beszélt: vívmányként említette a 2015-től kötelező óvodáztatást. Szerinte stabilizálódott az általános iskolák helyzete azzal, hogy az állam átvette a fenntartói szerepet az önkormányzatoktól. A gimnáziumok megerősödtek és megmaradtak az elitintézmények is; a szakképzést úgy alakították át, hogy az ipari-gazdasági célok szolgálatába állíthassák ezt a képzési formát is. Szerinte a miniszterelnök által kinevezett kancellárok konszolidálták az egyetemeket és a modellváltással új dimenziója indult el a felsőoktatásnak. „Nem gondolom, hogy egyeniskolában gondolkoznánk” – helyezkedett az államtitkár mindjárt a vita elején védekező állásba. Azzal érvelt, hogy 27 külföldi iskola és 70 egyéni oktatási rendű iskola működik Magyarországon, ezért nem uniformizált az oktatás.

A központosítással kapcsolatban Kunhalmi Ágnes Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetőjét idézte: „Ez a bicikli túl lett tolva.” Szerinte a Fidesz az iskolák állami fenntartásával merev struktúrát hozott létre. Csak ott kellett volna beavatkoznia, ahol az oktatás minősége ezt megkívánta.  Az volt az egyik fő érv a központosításra, hogy a színvonalat egységesen növelni kell, „a színvonal-emelkedést nem látom, a központosítás a területi megosztottságot, alejtőt nem tudta felszámolni, ehelyett beállt a rendszer egységesen egy nagyon alacsony szintre” – fogalmazott az MSZP oktatáspolitikusa.. Szerinte a Fidesz 2012-es – Széll Kálmán-tervnek nevezett –megszorítási csomagja tudatos rombolást végzett a felsőoktatásban is. 264 ezer diákkal több hallgatót vettek volna fel, ha ez nem valósul meg és maradnak a 2012-es szinten. Annak a véleményének adott hangot, hogy Orbán tudatosan rombolta le és takarította ki a felsőoktatásból a fiatalokat. Most kezd rájönni, hogy mégis kellenek az egyetemisták.

Vita alakult ki arról, hogy forráshiányos-e az oktatás. Maruzsa Zoltán szerint a tankerületek adósságait az állam mindenhol kifizette; Kunhalmi Ágnes viszont adatokkal bizonyította, hogy 2010 óta az oktatásra fordított összegek a költségvetésben GDP arányosan csökkennek. Évekre visszamenőleg idézte fel az erre szánt összegeket , alátámasztva, hogy 2010 óta egyetlen évben sem érte el az akkori szintet, beleértve a 2024-es előirányzatot is. „Hát persze, hogy alacsonyan nivellál a rendszer, ha nem költ a miniszterelnök oktatásra” – foglalta össze.

A 2009-hez képest romló PISA-felmérések eredményéről a szót az államtitkár azzal próbálta elterelni, hogy arra hivatkozott: a magyar oktatás az OECD-átlag alatt egy kicsivel teljesít. Elmondta, hogy múlt évben 40 érmet hoztak el a magyarok a diákolimpiákról, tehát a kormány hagyja az elitképzőket működni.

Ezzel ellentétben Kunhalmi Ágnes úgy látta: a magyar diákok csak azokon a teszteken teljesítenek jól, ahol a mechanikus memorizálást mérik, viszont a PISA-teszteken az elsajátított tananyag alkalmazását figyelik és ez számít igazán a munkaerőpiacon is. „Ez mutatja meg igazán a mai és a 2010 előtti kormányok oktatáspolitikai törekvései között a különbséget, miközben korábban a lexikális tudás mellett az alkalmazás kompetenciáját is fejlesztették, addig a jelenlegi oktatáspolitika csak a mechanikus memorizálást, vagyis a tudásanyag elsajátítását erősíti. Maruzsa Zoltán szerint viszont a magyar oktatásból kikerült fiatalok megállják a helyüket a munkaerőpiacon, külföldön is.

A tanárhiánnyal kapcsolatban az államtitkár elmondta: mindenhol a világon pedagógushiány van, ott is, ahol több pénz van az oktatásra. Arra hivatkozott, hogy a pedagógus-pálya biztonsága nem vonzó ma a fiataloknak. 2010 óta három százalékkal csökkent a tanárok száma, viszont a diákoké 13 százalékkal. Igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy elindul az oktatás szeptembertől és szó sincs összeomlásról a tanárok tömeges felmondása miatt. Véleménye szerint a jövőben vonzóvá válhat a fiataloknak a tanári pálya a státusztörvény miatt, ami több rugalmasságot és több fizetést ad majd az oktatóknak.

Kunhalmi Ágnes szerint már most súlyos válságtüneteket mutat az oktatás; felhívta a figyelmet, hogy a képesítés nélkül tanító tanárok aránya  két és félszeresére nőtt 2020-ra; idegen nyelv esetében ez az arány a háromszorosára, matematikánál a hatszorosára emelkedett. „Gyors, tüneti kezelésnek” nevezte, hogy a pedagógusoknak utazniuk kell majd az iskolák között. „Ami az igazi baj, és ez az, amire a Fidesz nem figyelt, a tanári pálya nagyon durva elöregedése” – mondta az MSZP társelnöke. Adatai szerint 2010-ben az 50 év feletti pedagógusok aránya 32 százalék volt, a30 év alattiaké nyolc. 2022re- az 50 év felettiek aránya felment 50 százalékra,, miközben a 30 év alattiaké leesett 6,4 százalékra. A pályakezdők, a frissen tanítani kezdők aránya már egy évtizede mindössze egy százalék, miközben 2,2 százalékra lenne szükség. Szerinte a státusztörvény olyan csomag, ami a Fidesz-kormányok hibáit korrigálja, és a pedagógusokon tolják át erőszakkal.

A státusztörvénnyel kapcsolatban Maruzsa Zoltán államtitkár azzal védekezett: az óvoda és az iskola problémáira reflektáló törvény született. Véleménye szerint azért jellemző az idősebb pedagógusok nagyobb jelenléte az oktatásban, mert a bérstruktúra szerint az idősebb tanárok a korábbi életpályamodellben több pénzt kerestek. Szerinte az új törvény a teljesítményt és a kort is díjazza, egyszerre célozza a fiatalítást és az idősebb tanárok benntartását a rendszerben.

Kunhalmi Ágnes viszont úgy véli, a nyugdíjas pedagógusok most már nem fognak visszamenni tanítani a merev, ideológiailag és adminisztrációval túlterhelt rendszerbe. „Orbán Viktor csapta be a pedagógusokat, amikor visszavonta a vetítési alap minimálbérhez kötésének önként vállalt ígéretét. Ha ezt nem vonja vissza Orbán, akkor már több, mint 90 százalékos lenne a béremelése a tanároknak. ” – hívta fel a figyelmet.. Elmondta: a státusztörvény kategóriánként bér határokat állít be, de nem tartalmaz garanciát a béremelésre. „Ezért is mutogat a kormány az EU-ra, nincs a költségvetésben az a hatalmas tartalék, amiből a béremelést tartósan finanszírozni lehetne, amit az EFOP+ is követel” – mondta az MSZP-s politikus, aki szerint nemzeti hatáskörbe tartozó területen a nemzeti költségvetésből kellene emelni a pedagógusok bérét. „Nem zavarja a nemzeti érzelmű szavazókat, hogy az uniótól, a sokat szidott Brüsszeltől kérünk pénzt egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozására? Legközelebb a Nemzeti Alaptantervet is Brüsszelben íratják meg? ” – tette fel a kérdést. Óriási tapsot kapott, amikor azt követelte, hogy azonnal emelje meg a kormány a pedagógusok bérét. Kunhalmi Ágnes kimondta: a státusztörvény az autoriter rendszert erősíti, a tanárok technikai eszközeinek megfigyelésén keresztül is ellenőrizhetőségüketnöveli és függőségi viszonyokat alakít ki. Ez a kijelentés is nagy tapsot váltott ki a közönségből.

Maruzsa Zoltán válaszában arra hivatkozott: jelenleg is a pedagógusok nyolc százaléka nem a feladat-ellátási helyén tanít, szerinte az életszerűség diktálja, hogy a tanárokat át lehet vezényelni. „Túl van gondolva az ellenzék részéről ez a diktatúra-dolog az iskolában” – reagált az államtitkár, bár hozzátette, hogy Kunhalmi Ágnes ezt a szót nem használta Úgy vélte, „valaki beleírta a tervezetbe, különösebb koncepció nélkül” a tanárok technikai eszközeinek megfigyelhetőségét, ami aztán kikerült belőle az egyeztetések alatt. „Jó iskolát fogunk működtetni, ezt szolgálja a jogállási törvény” – zárta a mondanivalóját.