Változik a halottvizsgálat rendje, már orvosra sincs szükség
Egy törvényjavaslat szerint hamarosan nem csak orvos állapíthatja meg a halál beálltát, elég hozzá egy tanfolyamot is elvégezni. Ez viszont nem azt jelenti, hogy bárki, aki elvégzi a tanfolyamot, beállhat halottvizsgálónak.
Az intézményen kívüli, természetes halállal elhunytak esetén a helyszíni halottvizsgálatot mentőtiszt is elvégezheti, a képzés elvégzése után – ezt tartalmazza többek között az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amit a héten mutattak be az országgyűlésben.
– Miután az éjszakai ügyelet mentőtisztek által üzemeltetett intézménnyé válik, ezért nem lesz ott orvos, aki elvégezhetné a halottvizsgálatot – mondta az intézkedéssel kapcsolatban dr. Szelényi Zoltán, az MSZP egészségügyi kabinetjének vezetője. Véleménye szerint a kormány egy huszárvágással kitalálta, hogy akkor ezt a feladatot is átruházza az ügyeletet üzemeltető mentőkre.
Az MSZP-s politikus elmondta: a halál megállapítása idáig orvosi feladat volt, így is történhettek kisebb-nagyobb hibák. „Mégis, egy orvosi diplomás ember felelőssége volt, megfelelő képzés után a halál tényét megállapítani. Míg, ha valaki egy kórházban hunyt el, nyilvánvalóak voltak a körülmények, az alapbetegségei és annak következményei. Viszont, ha éjszakai ügyeletben, lakásban, közterületen, esetleg egyéb helyeken találkozott halálesettel az ügyeletes orvos, el kellett döntse, mi a halál oka: baleseti halál, idegenkezűség? Az sem mindegy ilyen esetben, hogy milyen eljárás következik? Törvényszéki boncolástól kezdve a rendőrségi helyszínelésig sok minden történhet” – világította meg a helyzetet a szocialista politikus, aki egyben orvos is. Hozzátette: „minden tiszteletem a mentős kollégáké, de nem tudom, szerencsés dolog-e ez, ennek a felelősségét is vállalni, hogy később jogi procedúrának legyenek kitéve”.
A salátatörvény tulajdonképpen újabb lépcsője annak az egészségügyi reformnak, amelynek egyik első lépése a múlt évben az ügyeleti rendszer átalakítása volt. A rendszert fokozatosan, vármegyéről-vármegyére kiterjesztik az egész országra; a jövő hónaptól két újabb vármegyét, Komárom-Esztergomot és Békést kapcsolják be. Velük együtt összesen már hat helyen élesedik az új ügyeleti felépítés. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára azzal indokolta az ügyeleti rendszer átszervezését, hogy délután négy órától este tízig tartó időszakban főként háziorvosi kompetenciákra van szükség, este tíz és reggel nyolc óra között azonban rendszerint tizedére esik vissza az esetszám, és az esetek 95 százaléka mentési feladat.
Dr. Szelényi Zoltán szerint problémát jelenthet, hogy nem az önkormányzatok illetékességébe tartozik az ügyeleti rendszer, hanem az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) veszi át. Az MSZP szakpolitikusa felhívta a figyelmet: a mentőszolgálat központilag pedig nem biztos, hogy képes lesz a helyi sajátosságok mentén alakítgatni az ügyeleti rendszert, ahogy eddig az önkormányzatok tették. „Eddig az önkormányzatok működtették a városi és kistérségi ügyeleteket, ez nem volt rossz megoldás, hiszen rövid visszacsatolások voltak. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok jellemzően egészségügyi szolgáltatóval kötöttek szerződéseket. Ha a lakosok nem voltak elégedettek, akkor az önkormányzat más szolgáltatóval szerződött, így az egészséges verseny valamelyest biztosította a minőséget. Most, hogy az OMSZ fogja működtetni az ügyeleteket, lehet panaszt tenni egy-egy hiba után, de erős a kétségem, hogy a Budapestről felügyelt szervezet tud-e és akar-e változtatni a kistérségben felmerült hibákon. Azt gondolom, hogy inkább a minőség romlására mehet az átszervezés, ennek része az is, hogy a halottvizsgálatot szintén nekik kell elvégezniük” – mondta el a szocialista politikus.
