Változik Orbán hozzáállása a háborúhoz és Oroszországhoz is

A héjánál is héjább beszédet tartott csütörtökön Vlagyimir Putyin, ami kiderül az – kormánykritikusnak nehezen nevezhető – MTI tudósításából is. Az elnök az orosz parlament alsóházának frakcióvezetői előtt a többi között leszögezte, hogy „manapság azt halljuk, le akarnak győzni bennünket a harctéren. Mi mást mondhatnék, próbálják meg! De mindenkinek tudnia kell, hogy komolyan még el sem kezdtük.” Egyértelműen az Oroszországgal „agresszív nyugatot” – élén az Egyesült Államokkal – tette felelőssé az ukrajnai háborúért, mondván, „Éppen a Nyugat a fő értelmi szerzője és felelőse a mai eseményeknek”, s azt állította, hogy a nyugat utasította el a „kiegyensúlyozott európai biztonságra vonatkozó javaslataikat, söpörte félre a rakétavédelmi problémák rendezésére szolgáló közös munkával kapcsolatos kezdeményezéseiket, s fittyet hánytak figyelmeztetéseinkre, hogy a NATO keleti bővítése, különösen a volt szovjet tagköztársaságok területén elfogadhatatlan”. A szankciókra is kitért, mondván, nyilvánvaló, hogy azoknak nem csupán az volt a céljuk, hogy „minél fájdalmasabb csapást mérjenek az orosz gazdaságra, hanem viszályt és zűrzavart akartak kelteni társadalmunkban, demoralizálni akarták az embereket”.

Mindezek fényében, folytatható-e a magyar kormány – Orbán által béke-pártiként beállított – politikája? Tarjányi Pétert kérdeztük.

„Valójában már most sem az” – reagált a biztonságpolitikai szakértő. Véleményét több momentummal támasztotta alá. 

Elsőként azzal, ahogy Orbán fogalmazott július 1-jén, a madridi NATO-csúcsról visszatérve a  Kossuth Rádióban. Arról beszélt ugyanis, hogy „úgy jöttem haza, hogy egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben, és hallottam a vészcsengőt”, s arra is kitért, hogy minden megváltozott.  

A Tarjányi által kiemelt második momentum Ruszin-Szendi Romulusz altábornagynak, a Magyar Honvédség parancsnokának minapi ukrajnai látogatása. Jelzésértékű nemcsak maga a vizit, hanem az is, hogy a napvilágra került a híre. Nem is akárhogyan értesülhetett róla a hazai közvélemény: a kijevi magyar nagykövetség osztotta meg az ukrán hadsereg vezérkarának oldalán megjelent, erről szóló, fényképekkel bőven illusztrált, a látogatás programjait is felvillantó posztot. Ebből az is kiderült, hogy nemcsak tárgyaltak, hanem a honvédség parancsnokát harci területekre is elvitték a déli körzetekbe, s ami még ennél is keményebb, megmutatták neki a háború hatásait olyan helyeken is, ahol az orosz erők háborús bűnöket követtek el. Amit Ruszin-Szendi Romulusz ott látott, az nem abba az irányba mutat, hogy itthon bárki elhinné, az oroszok békegalambok lennének – fogalmazott a szakértő, aki szerint egyébként Orbán – azzal, hogy Ukrajnába küldte a honvédség parancsnokát – azt a kérdést akarta kikerülni, hogy ő maga eddig nem utazott el a térségbe. 

Orbánék azt is látják, hogy Oroszországnak a nyugatot – s ezen belül az Európai Uniót – sújtó ellenlépései nekünk is ártanak. „Hiába a Barátság érdemérem, hiába a sok szép szólam, mindennek a kár-része ugyanúgy érint minket, mint a többi államot, Magyarország ugyanúgy megsínyli ezek gazdasági hatásait. Orbán kénytelen volt ezzel is szembesülni” – mutatott rá. 

Ráadásul mindezek mellett, az orbáni változást motiválják a gazdasági fejlemények is, beleértve a forint összeomlását, ami még szükségesebbé teszi az uniós forrásokat Magyarország számára. „És mint tudjuk, az EU-ban sem nézik jó szemmel az összekacsintást Moszkvával” – fejtegette. 

„Ezek azok a kérdéskörök, amelyekben alapvetően látható, mérhető és tudható, hogy miért változott az Orbán-kormány hozzáállása a háborúhoz” – mondta Tarjányi, aki úgy látja, hogy „alapjaiban változik meg, sőt változott már most meg a magyar kormány Oroszország-politikája”. Hozzátette: „ugyanakkor már olyan a kommunikációs helyzet, hogy Orbán nem tud a félbaráti vagy baráti kommunikációból csak úgy, azonnal visszatáncolni”.

Persze túlzottan álságos és leleplező lenne egyik pillanatról a másikra változtatni – szögezte le, ám kérdésünkre, hogy mennyi időt vehet ez igénybe, a biztonságpolitikai szakértő azt mondta, Orbán akár azt is megteheti, hogy a honvéd-parancsnok ukrajnai látogatásának a tapasztalataira hivatkozva (amiről részletes beszámolót fog természetesen kapni) előállhat azzal: eddig nem tudtak minderről, s akár hivatkozási alapként használva, gyorsan válthatnak. „Nem látok a fejükbe, de azért arra számítok, hogy ez a következő hetekben be fog következni.”