Van az a pénz, amitől korpás a vívók haja

Németh Péter 2020. július 19. 10:15 2020. júl. 19. 10:15

Nem véletlen, hogy a legtöbb sportág vezetője ma már fideszes politikus; a pénz mennyiségéről a fentről érkező elvárások biztos teljesítése dönt.

„A feltétlen lojalitás, amelynek alapja a pénz. A hatalom, és a zsarolhatóság alapján rekrutálódnak az „új nemzeti burzsoázia", a tudományos és a művészeti élet, valamint az államapparátus és a közintézmények vezetői, és a politikai személyzet is. Egy ilyen kontraszelektált „elit" által vezetett ország jövője azonban kilátástalan” – ezzel a mondattal zárta, a Hírklikk által is közölt írását Vásárhelyi Mária. A szociológus Bogdán László halála kapcsán beszélt arról: Orbán Viktornak nem az olyan emberekre van szüksége, mint a napokban elhunyt cserdi-i polgármester, hanem neki Farkas Flóriánok kellenek, a korruptak, a megvehetők, a cigányok szavazatait ilyen-olyan módon szállítókra. 

És milyen igaza van; valóban az egész politikai berendezkedésünk ezzel az attitűddel van átitatva. Szomorú példát szolgáltatott ehhez a Magyar Vívó Szövetség szombati közgyűlése is: látszólag demokratikus választáson a küldöttek – 93-51 arányban – Csampa Zsoltot választották ismét elnöküknek, a sportág kétszeres olimpiai- és világbajnokával, Szabó Bencével szemben. „Sokan becsaptak, a saját sportágamtól ez nem esett jól” – nyilatkozta Szabó a választási vereség után. Pedig ez nem először fordult vele elő. Annak idején, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki címéért szállt harcba, akkor is csalódnia kellett. Bízott benne, hogy ő nyeri el a címet, aztán mégis másként alakult. „Valami megváltozott péntektől keddig, de engem erről elfelejtettek értesíteni. Pénteken még tudtam, hogy ki fog rám szavazni; nyolcvan szavazat ígérkezett nekem, harminc a Kulcsár Krisztiánnak és ötven körül a Borkainak. A végén megfordult a dolog, valahol eltűnt ötven szavazatom, másként fogalmazva, ott ötven ember engem elárult.”

Most nem tudni hány ember árulta el őt, de az bizonyos, hogy az előzetes ígéretek alapján, bízhatott a győzelemben. No meg azért is, mert – tudomása szerint – jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, és ő maga is fideszesnek vallja magát. Ráadásul az ellenfele, a belügyi államtitkár helyettes nem a vívásból jött, állítja: nem is ért hozzá, és még emberileg is erősen kifogásolható. „Most ott tartunk, hogy a magyar szövetség elnöke megakadályoz abban, hogy a nemzetközi tisztségviselőjeként, a végrehajtó bizottság tagjaként, olimpiai bajnokként, érmet adjak át a magyar rendezésű világbajnokságon. Csampa nem volt jóban Kulcsár Győzővel, Kamuti Jenő kéthetente akar lemondani miatta, egyszerűen azért, mert nem bírja ezt a gőgös, ki ha én nem magatartást. Gondolom, kisebbségi komplexusa lehet, mivel nem a vívósportból jött. De ez nem volna még baj, az viszont, hogy a sportág nagy bajnokaival nincs jóban, az már igen” – nyilatkozta Szabó tavaly szeptemberben a Hírklikknek. 

És mégis: Szabónak buknia kellett. Pontosan azért, amit Vásárhelyi Mária leírt, Bogdán László kapcsán. Ma a sportba milliárd-számra önti a kormány a pénzt, az említett interjúban Szabó azt is elmondta: a vívásba ötször annyi pénz érkezik, mint korábban. Nem véletlen, hogy a legtöbb sportág vezetője ma már fideszes politikus; hiába gondolja Szabó, hogy a források szabályozottan érkeznek, ezért aztán nem feltétlenül szükséges a maximális politikai lojalitás, A valóság inkább az, hogy a pénz mennyiségéről a kapcsolatok milyensége, és a fentről érkező elvárások biztos teljesítése dönt. A Magyar Olimpiai Bizottság élére ugyan egy sportoló – épp egy volt vívó – került, de maga a testület már légneművé vált, így annak vezetője is zokszó nélkül veszi tudomásul, hogy a valódi döntések átcsúsztak a kormány kezébe. Mint ahogy mindenhol, ahol pénzről van szó, megjelenik a végrehajtó hatalom, maga alá gyűrve sportot, kultúrát, tudományt, az összes olyan területet, ahol csak a működés biztonságát kellene biztosítania. A kommunista államok vezetői hitték azt, hogy a sportsikerek automatikus népszerűséget hoznak számukra is, de nem gondolnám, hogy Orbánék hasonlóan vélekednek. Ők azt tudják: a hatalomban maradáshoz szavazatok kellenek, a szavazatokhoz pedig pénz; nem csak önmaguk számára. És ezt a pénzt ők biztosítják, így vagy úgy, jut is marad is elv alapján. Vagyis: van az a pénz, amitől korpás az ember haja, hogy emlékeztessek egy régi reklám parafrázisára. Mitől lenne ez másként a cigányoknál, a tudomány területén, a kultúrában, a sportban, a médiában és persze az egész politikai életben?

Van az a pénz, amitől korpás a vívók haja. 
 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom