VAN-e tisztességes választás Mohácson?

Minden azzal kezdődött, hogy a politikai előélettel nem rendelkező civilek saját képviselőjelöltjeik mellett, felkérték polgármesterjelöltnek Csorbai Ferencet, a jelenlegi polgármestert. Csorbai októberi megválasztása óta hadban áll a saját hivatalával. Több évtized alatt kialakult érdekeket sért, illegális szemétlerakást vizsgáltat, a helyi elitnek a város pénzén épült luxustársasháza ügyét támadja, kamu szerződéseket szüntet meg, mutyi kifizetéseket akadályoz meg. Ez helyben sokak érdekét sérti. A harc emblematikus állomása a helyi jegyző méltatlanság miatti augusztus eleji kirúgása volt.

A jó káder azonban nem vész el, csak átalakul. Így bár a jegyzői tisztségből kirúgták, a fideszes megyei önkormányzat azonnal felvette jogásznak, és azzal a lendülettel ki is nevezte a Mohácsi Választási Iroda élére.

A VAN és a jelöltjük, Csorbai, ennél a választási irodánál kérte a jelöltállításhoz szükséges ajánlóívek kiadását. A választópolgárok ezeket az íveket írják alá, és a kellő számú aláírás összegyűjtése után lehet valaki képviselő- vagy polgármester jelölt. Erre az aláírásgyűjtésre 2020. augusztus 8. napjától 2020. augusztus 25. napján 16:00 óráig volt lehetőség. Volt tehát 17-18 napnyi idő, amikor az akkor még csak jelölt jelöltek, magukat ajánlják, aláírásokat gyűjtenek. Ez a pártok között a nagy versenyfutás időszaka, mert aki először gyűjti össze az aláírásokat, nagy csinnadratta közepette, plusz reklámként tudja azokat leadni a választási irodán. Az így leadott ívek alapján lesz aztán valaki ténylegesen jelölt, és kampányolhat immár ebbéli minőségében a választásig. Ezért van az, hogy már az első nap választási iroda nyitásra az induló pártok aktivista hadsereggel felszerelve ott állnak sorban az ajánlóívekért.

Így történt ez Mohácson is. Azaz, hogy a VAN esetében mégsem. Ők ugyanis hibás íveket kaptak. A nevüket írták el, „Változást” helyet „Választást” szó szerepelt az iraton. Látszólag kis eltérés. Valójában azonban a szigorúan formalizált magyar államigazgatásban tudjuk jól, hogy ez mit jelent. Az ajánlóív nem felelt meg az előírt tartalomnak, így felmerült az érvénytelenség lehetősége. Azaz, hiába gyűjtik rá az aláírásokat, mivel más nevére szól, így majd nem veszik az azt leadó jelöltet nyilvántartásba.

A VAN azonnal reklamált, de mindenki széttárta kezét. A panaszról még jegyzőkönyvet sem vettek fel. Véletlen lenne? Normál esetben az informatikai rendszerben átírják a nevet, kinyomtatják az új íveket és hajrá, hiszen a törvény azt írja „haladéktalanul” ki kell az íveket adni. De nem így Mohácson.

Pontosabban itt mást jelentett a haladéktalanság.

Az informatikai rendszerben a névjavítást a VAN kifogása után, csak két nappal, 2020. augusztus 10-én 12:27-kor végezték el. De még akkor sem adtak új íveket. Újabb panaszok után, arra csak négy napra rá, augusztus 14.-én délután sikerült sort keríteni. 2020-ban tehát hat napot vett igénybe a milliárdokból fejlesztett állami informatikai rendszerben egy nevet átírni majd nyomtatóval pár lapot kinyomtatni!

Újra felteszem a kérdést: ez is véletlen lenne?

A bizalmat jelentősen csökkenti, hogy az augusztus 14. napi helyes tartalmú ívek kiadásakor, a választási iroda megint hibázott, és akkor meg az ajánlóívek kiadása jegyzőkönyvében írták el a jelöléshez szükségesen előírt érvényes ajánlások számát. Na nem kevesebbet, többet. 22 helyett 300 került az iratba.

Egy újabb véletlen.

A VAN azonban nem hitt a véletlenek ilyen sorozatában. Jogorvoslatot kerestek. Első körben a kifogásokról a helyi választási bizottságok (HVB) döntenek. A mohácsi HVB három tagú. Mindegyik tagot a korábbi jegyző javaslatára, a képviselő-testület választja. Kell-e magyarázni a fideszes testület emberei miként értékelték az őket javasló jegyző véletlenjei elleni kifogást? Egy kérdést érdemben vizsgálva utasítottak el, de a volt jegyző eljárásával kapcsolatos kifogásokkal már hatáskörük hiányát megállapítva nem is foglalkoztak.

Másodfokon a területi, azaz a megyei választási bizottság járt el (TVB). Ennek tagjait is a fideszes többségű megyei közgyűlés választja. A VAN kifogását a TVB 2 azaz két tagból álló bizottságként vizsgálta. Formális ülést is csak azért tartottak, mert azon egy fő hallgatóságként megjelent. Helybenhagyták a HVB döntését.

A VAN a Kúriára ment, mert mégiscsak két tagú bizottság elég vicces, ráadásul az, hogy ők a helyi Fidesszel szemben nem augusztus 8-tól hanem csak 14-től gyűjthették a saját ívekre az aláírásokat, az egyenlő elbánást is sérti. A VAN lényegében egy példával bemutatva, azt kifogásolta, hogy a futóversenyben őket a fideszes jelölthöz képest, későbbi időpontban indítja el a velük haragban álló bíró.

A Kúria a kérelmet elutasította, többek között ezzel az indokkal: „amíg a kérelmező az elírást nem tartalmazó ajánlóívek birtokába jutott, tényleges és jogaiban őt jelentősen korlátozó jogsérelmet nem okozott a kérelmezőnek az aláírásgyűjtésben, a kampányban való részvételből már nem volt kizárt, az időszaki akadályoztatás az alapelv sérelmének megállapítását nem indokolja. A Kúria továbbá utal arra is, hogy a hivatkozott rendelkezés célja az, hogy a választópolgár egyértelműen meg tudja különböztetni a szavazólapon a kérelmezőt a többi jelölő szervezettől. Ez a követelmény pedig a „változást” szó elírásával – figyelemmel a kijavítás iránt tett intézkedésekre és a tájékoztatásra is – nem sérült.”

A Kúria döntése ellen, az Alkotmánybíróságon (AB) lehet panaszt tenni, ha Alaptörvényben rögzített jogsértésről van szó. A VAN szerint, a tisztességes eljáráshoz való jogai, illetve az egyenlőség és megkülönböztetés nélküli elbánáshoz való joga sérült, valamint a két tagú „bizottság” a tényleges jogorvoslati lehetőséghez való jogát is sérti.

Az AB a panaszt visszautasította. Az AB szerint a Kúria törvényértelmezését nem vizsgálhatja, ezért két tagú bizottság kérdését nem is vizsgálta, illetve az egyéb, tisztességes eljárás körében előadott kifogásokat sem. Az AB szerint, a VAN a megyei főjegyző HÍR Tv-nek adott nyilatkozatából értesült, hogy a hibás tartalmú íveket el fogják tőlük fogadni. Ezt már a TVB és a Kúriai is érvként hivatkozta. Mindemellett főtételként rögzítette:

„Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá azt is, hogy a kampányidőszakban a jelölő szervezeteknek nem kizárólag egyetlen eszköz áll rendelkezésükre a választói akarat befolyásolására, így önmagában az aláírásgyűjtés késedelmes megkezdése nem okozza az egyenlőség sérelmét. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb, kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Ahogy azt a TVB határozat is kimondta, a kampánytevékenység fogalmi eleme a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése, amelybe beletartozhat az ajánlásgyűjtés is, azonban ez nem jelent kizárólagos és egyetlen lehetőséget. E tevékenység mellett, a kampányeszközök széles köre áll a jelölő szervezetek rendelkezésére. Így nem megalapozott az az érvelés, hogy az aláírásgyűjtés – indítványozó által állított – késedelmes megkezdése az Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdése sérelmének kételyét vetné fel.”

Az AB érvével nem a HÍR Tv lényegében állami hivatalos kommunikációs csatorna-beli szerepe elfogadása a probléma, hanem az, hogy úgy csinál, mintha az ajánlóívek aláírattatása más kampánytevékenységgel kiváltható lenne. Ez azonban nincs így. Nem segít a jelöltön, ha aláírásgyűjtés helyett kampánybeszédeket tart, ha szórólapozik, ha újságcikkekben nyilatkozik, mivel az aláírásgyűjtés nem kiváltható. Ha nincs aláírás, jelöltté sem válik az induló, hiába kampányol egyébként más módon. A valóságban tehát kizárólagos és egyetlen lehetőség a jelöltté váláshoz az aláírásgyűjtés. A választási törvény 120. §. (1) bekezdése szerint, ugyanis: „Jelöltet állítani ajánlóíven lehet.”

Ezért teszem fel a kérdést: VAN-e tisztességes választás Mohácson?

V. A. 

(A kiemelt képen Csorbai Ferenc - Forrás: a polgármester Facebook oldala)