Van magyarázat arra, miért tűnik úgy, mintha több járvány alakulna ki

A Portfolio írta meg – a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva –, hogy egyre terjed a közép-afrikai országokban a mutálódott mpox-vírustörzs: január óta csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) mintegy 500 ember életét követelte. A vírus gyorsan terjed, és 2024-ben több mint 12 300 embert fertőzött meg Kongóban. A közelmúltban Elefántcsontparton, Kenyában és legalább három másik afrikai országban is felbukkantak ezek a megbetegedések. Nem véletlen, hogy Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója arról beszélt, a WHO fontolóra veszi egy testület összehívását annak érdekében, hogy tanácsot kérjen arról, nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánítsák-e a járványt.

Az mpoxot a majomhimlő vírus okozza, a himlővírus legéletveszélyesebb formája, amely a himlő 1970-es évekbeli felszámolása óta jelent meg. A vírus évtizedek óta átterjed a rágcsálókról, és egyre gyakrabban fertőz meg embereket, Oltás ugyan van ellene, de Afrikában nehézségekbe ütközik a vakcina beszerzése. 

A majomhimlő – ma már hivatalosan MPOX – Magyarországon, szerencsére nem jelent járványügyi problémát – szögezte le a Hírklikknek Kökény Mihály. A volt egészségügyi miniszter rámutatott: Afrikában is elsősorban ott bukkantak fel a fertőzést, komoly tünetekkel járó megbetegedést okozó vírustörzsek, ahol még mindig rengeteg az AIDS-fertőzött. A legtöbb beteg ugyanis a HIV-fertőzöttek köréből származik, ami érthető, hiszen ezeknek az embereknek az immunrendszere már eleve rossz állapotban van, s sokukat nem is kezelték ki. A legtöbb detektált eset így nem véletlenül a gyerekek és 14-43 év közötti férfiak köréből került ki. 

Az Egészségügyi Világszervezetnél méregelik a tennivalókat, de az, hogy fontolgatják az Aggodalomra Okot Adó Nemzetközi Egészségügyi Veszélyhelyzet kihirdetését, még pusztán csak annyit jelent, hogy ezzel egyfajta riasztást adnak ki, ami egyébként – jegyezte meg – a Magyarország által is törvénybe iktatott, mintegy két évtizede elfogadott nemzetközi egészségügyi rendszabályok elnevezésű egyezményben szereplő fogalom. A szakember aláhúzta, hogy ennek a kihirdetése nem jár azonnali következményekkel, ezzel a riasztási szinttel valójában csak a kormányok figyelmét akarják felhívni a fenyegetésre. Az egyes államok pedig maguk döntenek arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek. 

Európában most nem látszik komoly kockázat – emelte ki Kökény. Ennek nem elhanyagolható oka, hogy az mpox-kitörések által érintett afrikai területekkel nem bonyolítunk jelentősebb turista- és egyéb személyi forgalmat. 

Vajon tényleg egyre több a különféle fertőzéseket okozó vírus, vagy csak a tragikus koronavírus-járvány miatt mi magunk jobban figyelünk ezekre? – kérdeztük. A korábbi egészségügyi miniszter szavaiból az derült ki, hogy a kép nem ennyire fekete-fehér. Egyrészt a klímaváltozás hatására elhúzódó nagy hőség miatt olyan betegségek jelennek meg nálunk is, amilyenekkel korábban csak a mediterrán vagy az afrikai országokban lehetett találkozni. Példaként említette a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi lázként ismert fertőzést, ami eddig nem nagyon volt jellemző Magyarországon, most meg egy-két hét alatt két esetet is detektáltak, ráadásul sem a Hajdú-Biharban, sem a Budapesten érintett beteg nem járt külföldön, azaz itthon kapta el a fertőzést. A klímaváltozás miatt bizonyos kórokozók egyre északabbra vonulnak, s megjelennek már a mi égövünkön is – állapította meg.

Ugyanakkor – folytatta Kökény Mihály – a Covid alatt minden más kórokozó a háttérbe szorult. Azt nehéz megmondani, hogy ha akkor visszaszorultak, most valami más miatt kerülnek elő ezek a fertőzések. S bizonyára ez összefüggésben lehet a turizmussal, vagy akár a migrációval is.

Bár Magyarországon aránylag még jónak mondható a gyerekkori oltási fegyelem, ám Ukrajnában gyakorlatilag teljesen szétesett a közegészségügy, a többi környező országban pedig az oltások szorultak vissza – nem véletlenül volt nem is olyan régen kanyarójárvány – mondott még egy indokot a szakember.