Varga Judit orwelli rágalommal illette az EBESZT

„Egy szabad, tiszta és demokratikus választásnak lehetnek majd szemtanúi az EBESZ munkatársai, viszont ez csak akkor valósulhat meg teljes mértékben ha missziójuk során nem próbálnak beavatkozni a magyar választásokba” – írta hétfői Facebook-bejegyzésében Varga Judit, miután kiderült: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE/ODIHR) teljes körű választási megfigyelési misszió kiküldését javasolja a 2022-es magyarországi választásra.

Mint a szervezet „igényfelmérő” küldöttségének budapesti látogatása után kiadott jelentés világosan elmondja: a 2014-es és 2018-as anomáliák, és főleg a törvényi korrekciók elmaradása miatt van szükség 2022-ben teljes körű misszióra.

Nemigen lehet büszke sem a kormány, sem az ország arra, hogy 1998 után 2022-ben ismét teljes megfigyelési missziót küld Magyarországra az EBESZ, amely – uniós tagállamban – eddig csak Bulgáriában vett részt teljes körű misszióval (1998-ban még nem voltunk tagok). De a vádaskodás nem sok jót ígér, hiszen elhallgatja, hogy a szervezet már a korábbi magyarországi választások után is felhívta a figyelmet számos anomáliára, amelyek pontosan a választás szabadságát, tisztaságát és demokratikus voltát csorbították. Ajánlásokat is megfogalmazott a szervezet, amelyekre az Orbán-kormány nem reagált.

Ehelyett Varga Judit azt sejteti, hogy a nemzetközi szervezet beavatkozhat a választásokba. Még ha akarnának is, be tudnának avatkozni? – kérdeztünk egy igazi szakértőt, Haraszti Miklóst, aki 2010 óta hat országban – az Egyesült Államokban, Kazahsztánban, Bulgáriában, Tádzsikisztánban, Hollandiában és Türkmenisztánban – vezetett EBESZ választási megfigyelői missziót, azaz pontosan tudja, hogy mi a feladatuk, a mozgásterük és a lehetőségük ezeknek a megfigyelőknek.

Magyar EBESZ-megfigyelő nem lesz Magyarországon

„Ez rágalomértékű feltételezés” – közölte velős tömörséggel Haraszti, az igazságügy miniszter szavaira reagálva. A félreértéseket előre eloszlatandó, hangsúlyozta, hogy magyar lévén, magyarországi misszióban ő maga nem vehet részt. Az EBESZ ugyan toboroz technikai munkatársakat, tolmácsokat, gépkocsivezetőket, no és mechanikus médiamegfigyelőket, akik a monitorok előtt ülve mérik az ellenzék és a kormányoldal hang- és képernyőidejét. De az EBESZ-nél alapszabály, hogy nem alkalmaznak olyan hazai munkatársakat, akiknek bármi szerepük lehetne a választások minőségének elemzésében.

Ennek megfelelően, a választási megfigyelők külföldiek lesznek. A választás előtt idetelepül majd 18 úgynevezett hosszú távú megfigyelő, majd pedig a választás napjára – szintén külföldről – Magyarországra jön további 200. Ők látogatják a választási körzeteket – magyarázta Haraszti, aki ezen a ponton jegyezte meg a beszélgetésünkben első ízben, hogy Varga Judit természetesen pontosan tudja mindezt. 

Az EBESZ-misszió nem panaszhatóság

Ezen túlmenően, az EBESZ a legszigorúbb módszertant alkalmazza minden választáson, ami teljes egészében kizárja, hogy bármilyen értelemben panaszhatóságként működjön, vagy bármiben rendelkezhessen a missziója – magyarázta Haraszti, hozzátéve viszont, a misszió alapfeladata, hogy megnézzék, miként reagálnak a panaszokra a hatóságok.

Megnézik például a választási testületek kialakítási módját, hierarchiáját, összetételét is. Ez különösen annak fényében fontos, hogy a magyar kormány „a füle botját sem mozgatta” a választási szerveket érintő korábbi EBESZ-ajánlásokra. Kiderülhet, ahogyan eddig is, hogy mennyire működnek szavazógépként.

De ez sem beavatkozás – szögezte le Haraszti. „Itt jegyzem meg másodszor, hogy Varga Judit kiválóan ismeri a panaszokhoz való EBESZ-viszonyt”. Hozzátette még azt is, hogy a miniszter állítása a várható ajánlások elhárítására szolgáló, „a propagandagépezetnek szánt, ismételgetni való rágalom”.

Még Kazahsztánban is lehet civil megfigyelő

Haraszti sem győzi hangsúlyozni a pártok választási megfigyelőinek – más néven szavazatszámlálóinak – a szerepét. S hogy miért is mond mindig megfigyelőt? Hát azért, mert nálunk nincsenek megfigyelők. A Fidesz törvénye – egyedülálló módon – nem teszi lehetővé civil, állampolgári, választáson nem résztvevő szervezetek megfigyelőinek a jelenlétét. Más szóval, a pártok csak akkor tudják ellenőrizni a szavazás tisztaságát, ha szavazatszámlálót állítanak. „Ez egészen egyedülálló, például még Kazahsztánban is van a civil szervezeteknek megfigyelési joguk, az persze más kérdés, hogy a terem végébe ültetik őket” – mondta, saját tapasztalataira is támaszkodva.

Igaz, a Fidesz – miközben tiltja a civil szervezetek megfigyelési jogát, eközben – látszólagos jótéteményként kettőre emelte az egyes pártok által állítható szavazatszámlálók számát. De Haraszti szerint ezt a kontingenst csak olyan egyesített erők képesek kitölteni, mint a Fidesz, vagy most először az egyesült ellenzék. Az eddig egymás ellen is harcoló ellenzéki pártok ebbe sok helyen inkább bele sem fogtak. „Így a Fidesz kétharmados szavazattöbbséget volt képes előállítani a helyi számlálóbizottságokban, ezért is nagy a jelentősége annak, hogy az ellenzéki verbuválás most először utolérhetné a Fidesz jelenlétét a bizottságokban.”.

Az ellenzéki megfigyelők temérdek csalást akadályozhatnak meg

Az ellenzék által delegált választási megfigyelőknek már a puszta jelenlétük is rengeteg „választásnapi” csalást tud megakadályozni – mutatott rá Haraszti. Olyanokat, amiket az EBESZ-nél kézimunkának neveznek, mint az utaztatás, a láncszavazás, s annak akár részeként, akár külön is a fülkefényképezés, a választók megvásárlása különféle helyi előnyökkel, vagy az úgynevezett urnatömés (amikor urnanyitáskor azt fedezi fel a megfigyelő, hogy kitöltött és egymásba hajtogatott szavazólapok kerülnek elő). Amúgy a fényképezést, a hamis lakcím-bejelentkezést és az utaztatást az elmúlt két év alatt törvényileg is engedélyezte a Fidesz, s itt a választásnapi csalás keveredik a másik csalási típussal, a „törvényes”, strukturális csalással.

A strukturális csalás ellen egyelőre nincs orvosság

Merthogy a törvényesített csalást nem lehet ezen a ponton megakadályozni. Ilyenek – magyarázta Haraszti – a konszenzus nélküli, diktált törvények: a választás egyfordulóssá tétele, a győzteskompenzáció rendszere, a hamis lakcímbejelentés dekriminalizálása, vagy az, hogy a Fidesz javára átszabták a választási körzeteket. S persze ide sorolandó a diszkrimináció a külföldi magyarok szavazatai között, ami az EBESZ eddigi jelentései szerint is súlyos ügy. A környező országokban élő új magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, de a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok csak személyesen. „A külföldön dolgozó itthoni magyarok diszkriminációjával az EBESZ szerint súlyosan sérül az állampolgári egyenlőség elve” – szögezte le Haraszti Miklós, ironikusan megjegyezve, hogy ezzel még az 1848-as 12 pontot is semmibe veszik.

A Fidesznél a propaganda és a pénz

De van még más is – folytatta Haraszti, aki a 2018-as EBESZ-jelentésből idézi: információs lehetőségben és kampánypénzben is lejt a pálya, és nem fütyül a bíró. A Fidesz az államra támaszkodva, toronymagasan vezet ebben a két döntő dimenzióban, amelynek egyenlőségén áll vagy bukik a választás tisztasága. Az EBESZ szerint az előző választáson a kormánypropaganda átfedésben volt a Fidesz propagandájával, miközben „a demokratikus választás előfeltétele, hogy a kormány csak informálhat, pártpropagandát nem folytathat”. Az idei választáson várható a megállapítás, hogy az internetes pártpropaganda közpénzen is folyik a Fidesz oldalán.

Az EBESZ-esek csak konstatálhatnak, jogi intézkedési lehetőségük nincs

Mindezen jelenségeket persze konstatálja az EBESZ-misszió – ha megtalálja. A megfigyelői kis csoportokban legfeljebb egy-másfél tucat választási körzetet tudnak a szavazás napján – véletlen kiválasztással – meglátogatni.

Hogy miért vannak kétszázan? Haraszti magyarázata szerint ekkora létszám alatt nehéz elérni egy statisztikailag értelmezhető átlagot, amit aztán a kidolgozott metodológiára támaszkodva értékelnek. Így meg tudják becsülni, hogy enyhe, közepes vagy súlyos-e országosan egy megfigyelt anomália vagy csalás. „Demokráciában az enyhe csalás is súlyos, kiegyenlített versengés esetén pedig döntő lehet" – mondja.

Varga Judit természetesen mindezt tudja, s tisztában van azzal, is hogy a nemzetközi EBESZ-megfigyelők nem tudnak beavatkozni a magyar választásokba – hangsúlyozta immár harmadjára Haraszti Miklós, hozzátéve: tudja a miniszter a legfontosabbat is: valójában nincs jogi ereje annak, amit az EBESZ kimond. Ezt az ellenzék sajnálhatja, de a csalás megakadályozásában csak magára számíthat.

„Ha a nemzetközi közösséggel együttműködő kormány van hatalmon, az figyelembe veszi az EBESZ ajánlásait -- ha nem, akkor Magyarországon vagyunk. Ezt is tudja Varga Judit, hiszen éppen a nemzetközi standardok lerombolása a munkája” – vonta le a következtetést Haraszti, aki végezetül leszögezte: „igazi orwelli rágalom az EBESZ-beavatkozás sejtetése. Varga Judit igazságügyi miniszter hazugságügyi miniszterként működött a rágalma megfogalmazásakor”.