Vásárhelyi Mária is szakított a 168 Órával
Morális aggályok és a féléve elmaradt fizetés egyaránt közrejátszik a döntésben. Utóbbiak miatt a jogi utat kell választania a népszerű szociológusnak.
Vásárhelyi Mária Facebook-posztjában részletezi, hogy három okból hozta meg a fájó döntést, amely szerint közel egy évtized után nem publikál többet a hetilapnál.
Vásárhelyi Mária elfogadhatatlannak tartja az eljárást, ahogyan Tóth Ákos főszerkesztőt eltávolították pozíciójából. Mint ismeretes, ekkor távoztak a laptól Tóth helyettesei, Lakner Zoltán és Krajczár Gyula is.
Második okként azt jelölte meg, hogy nem szimpatizál az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) törekvéseivel, és számára egyre elfogadhatatlanabb a „kormány lieblingje zsidó szervezet pozíciója, kiváltképp, ha a kormány egy-egy tagja, és ’értelmiségi’ holdudvara rendszeresen nyílt vagy burkolt antiszemita, kirekesztő kijelentéseket tesz”. Márpedig a 168 Órát jelenleg tulajdonló Brit Média Kft. erősen kötődik az EMIH-hez.
A harmadik ok is teljesen érthető. A Brit Média Kft. likviditási problémáiról már többször keringtek hírek a magyar sajtóban, és Vásárhelyi Mária szavai csak megerősítik ezt:
„Amióta megvásárolták a lapot, állandó problémák voltak a honor-fizetéssel, ma legalább fél éves elmaradásuk van velem szemben, amit immár kénytelen vagyok jogi útra terelni.”
Hogy miért tűrtem ezt eddig? Mert szerettem ezt a munkát, és lojális voltam a szerkesztőséggel. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, mert fontos és jó lapnak tartottam a 168 Órát, és örültem, hogy együtt működhettem mind a Mester Ákos, mind a Tóth Ákos vezette remek csapattal – zárta posztját a szociológus-publicista.
Nehéz bármit hozzáfűzni a fentiekhez. A 168 Óra ugyan még nem jutott a Kurír vagy a Népszabadság sorsára, de nem lehet tudni, hogy az egykor színvonalas baloldali-liberális hetilap és online portál milyen jövő elé néz. Az viszont egészen biztos, hogy nincs olyan sajtótermék, amit ne viselne meg, ha ilyen kiváló újságírók távoznak a szerkesztőségből.
