Veres János: Brutális államháztartási hiány jöhet
Bár a gazdasági mutatók első pillantásra kedvező képet festenek – mérséklődő infláció, erős forint, javuló befektetői hangulat –, Veres János szerint korai lenne hátradőlni. A volt pénzügyminiszter úgy véli, a magyar államháztartás valós helyzete csak akkor válik világossá, amikor a kormány benyújtja az év közben szükségessé váló pótköltségvetést.
Az egykori pénzügyminiszter szerint jelenleg inkább a politikai változásba vetett remény táplálja a bizalmat, mintsem a már látható gazdasági eredmények. A KlikkTV - Mélyvíz c. műsorában úgy fogalmazott: a befektetők optimizmusa részben annak szól, hogy új kormány alakult, és magasak a magyar állampapírok hozamai, ugyanakkor a költségvetés szerinte továbbra is komoly terheket hordoz.
Veres János arra számít, hogy az év második felében jelentős hiánnyal kell számolni. Egyrészt az előző időszakból örökölt kiadások, másrészt az új kormány választási ígéreteinek megvalósítása egyszerre terheli az államháztartást. Véleménye szerint emiatt a költségvetési mozgástér jóval szűkebb annál, mint amit a jelenlegi optimista hangulat sugall.
A volt pénzügyminiszter ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy Magyarország megállapodott Brüsszellel, és megnyílt az út az uniós források lehívása előtt. Szerinte azonban nem elegendő a pénzek hazahozatala, legalább ilyen fontos lenne, hogy a kormány nyilvánosságra hozza, milyen programokra kívánja felhasználni a rendelkezésre álló támogatásokat. Úgy véli, a transzparencia hiánya hosszabb távon gyengítheti a befektetői bizalmat.
Az interjúban több politikai kérdést is érintettek. Veres János kifogásolta, hogy több jelentős törvénymódosítás képviselői önálló indítványként kerül a parlament elé, ami szerinte megkerüli a társadalmi egyeztetés lehetőségét. Aggályosnak nevezte a köztársasági elnök mandátumának megszüntetésére választott eljárást is. Mint fogalmazott, nem feltétlenül a cél, hanem az odavezető út határozza meg, mennyire kiszámítható egy jogállam működése.
Hasonló fenntartásokat fogalmazott meg a parlamenti képviselők mandátumának 12 évben történő korlátozásával kapcsolatban is. Úgy látja, az ilyen szabályok nem erősítik a kiszámíthatóságot, miközben a gazdaság számára éppen a stabil jogi környezet lenne a legfontosabb.
Szóba került Magyarország euróbevezetési terve is. Veres János támogatja, hogy a kormány céldátumot jelölt ki, ugyanakkor rendkívül ambiciózusnak tartja a 2030-as időpontot. Szerinte ehhez már 2028-ra teljesíteni kellene a maastrichti kritériumokat, köztük a tartósan 3 százalék alatti költségvetési hiányt, amit a jelenlegi kiadási szerkezet mellett nagyon nehéznek tart.
A volt pénzügyminiszter úgy látja, az ország előtt álló legnagyobb kihívások közé tartozik az elmaradt infrastruktúra-fejlesztések pótlása, különösen a víziközmű-hálózat felújítása, amely szerinte az elmúlt évek egyik legsúlyosabb mulasztása.
A beszélgetés végén a baloldal jövőjéről is kérdezték. Veres János szerint van esély arra, hogy a következő európai parlamenti választásokig ismét megjelenjen egy életképes baloldali politikai erő Magyarországon, ehhez azonban új szereplőkre, komoly szervezőmunkára és megfelelő szakmai háttérre lesz szükség. Saját szerepéről azt mondta: aktív politikai tisztséget már nem vállalna, de tapasztalataival szívesen segítené a fiatalabb generációkat.
