Veszélyben Orbán terve, nem ér rá felépíteni az utódját, ezért inkább zavart kelt
„A Magyar Péter kiváltotta helyzetet Orbán és körei nem tudják megoldani, s nekik ebben az a jó, ha minden nagyon zavaros, olyannyira, hogy már senki ne higgyen senkinek és semminek.” Így reagált Szentpéteri Nagy Richard arra, hogy Orbán Viktor megint a lehetséges utódlásáról beszélt, miközben nem is olyan rég azt ecsetelgette, hogy ő még sokáig a politikában marad, s már azt is megemlítette, hogy lesz belőle még ellenzéki országgyűlési képviselő is. Most éppen Áder János, Szijjártó Péter, Lázár János, de még Varga Judit nevét is felhozta az utódlás ügyében. Az alkotmányjogász, politológus régóta hangoztatott meggyőződése, hogy Orbán eredeti terve szerint 2028 tájékán kezdte volna felépíteni az utódját, aki 2030-ban vehette volna át tőle a stafétabotot, de ehhez meg kellene nyerni a 2026-os választást, ami most veszélybe került. Emiatt Orbán elkezdett össze-vissza kommunikálni, kvázi mondom is, meg nem is; ezt is mondom, azt is mondom alapon.
„...én már többször is próbálkoztam azzal, hogy a köztársasági elnököt, Áder János barátomat rávegyem arra, hogy nem akar-e pályát módosítani. Úgy érzem, hogy talán vannak olyan időszakok, amikor nekem is jó lenne, ha eggyel hátrább léphetnék, és ő például biztosan meg tudná oldani a legnehezebb ügyeket is. Jellemző a Fideszre, hogy azt mondta, köszöni, nem. Ezt kevés nyugat-európai országban tudjuk elképzelni. De hát ha kell, akkor találunk ilyen Jánoshoz hasonló megbízható karaktert, aki lehet, hogy nem fog zseniális politikai beszédeket mondani, de hogy minden a helyén lesz, arra mérget lehet venni...” A többi között erről beszélt az utódlás kérdését előhozva Orbán Viktor a hétvégén Esztergomban, az MCC Feszten. Nem először tette ezt, az utóbbi időben többször szóba hozta már a kérdést. Mint a 444.hu tudósításában olvashatjuk, Orbán most azt mondta, előfordulhat az is, hogy „a nemzetközi témák úgy előtérbe kerülnek, hogy egy nemzetközi ügyekben felvértezett ember kell”, akkor Szijjártó Pétert „elő lehet venni”, ha pedig „a dolgokat rendbe kell tenni, mert kicsúsztak a formájukból”, akkor Lázár János „gond nélkül meg tudja ezt oldani”. Majd a témát így zárta le: „most több nevet nem is mondok, csak azt akartam ezzel jelezni, hogy számunkra választási lehetőségek vannak, illetve lesz tagos hely, ha majd eljön az ideje ennek. A feleségem ezt már régóta szorgalmazza.” (a teljes beszélgetést itt lehet megnézni.)
De vajon mi a célja Orbánnak azzal, hogy időről-időre bedobja a kormányfői poszttól való visszavonulásának a kérdését, általában Ádert emlegetve, de volt, hogy Varga Juditról beszélt, most pedig már Szijjártó és Lázár nevét is bedobta. Miközben korábban közölte, még nagyon sokáig a politikában akar maradni. Azt is szóba hozta már, hogy nem lesz mindig kormányon, lesz még a Parlamentben ellenzékben.
Ha összevissza üzeneteket küld a híveinek, nem zavarja össze őket? Szentpéteri Nagy Richardot kerestük meg a kérdéseinkkel.
„Már az első pillanattól mondtam, hogy Orbán 2030-ig akar miniszterelnök lenni – ezt szinte biztosra veszem, az egész mozgásából ez látszik: s meggyőződésem, hogy ezt közölte az alvezéreivel, Lázár Jánossal, Rogán Antallal is” – mondta az alkotmányjogász, politológus. Megjegyezte azonban, ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, még meg kellene nyernie a 2026-os országgyűlési választást, hogy utána szépen lassan elkezdje majd mondogatni, hogy át fogja adni a stafétabotot. Ez volt a terv – magyarázta –, ám felmerült egy komoly probléma, miután megjelent Magyar Péter, és korántsem biztos a jövő évi Orbán-győzelem. A tervezett folyamatot azonban végig kell csinálni, csak éppen most előbb és gyorsítva. Taktikailag azonban most nem mondhatja azt, amit eredetileg 2028-ban kezdett volna el mondogatni, viszont azért mondani kell valamit. Ez a helyzet okozza azt, hogy Orbán elkezdett összevissza kommunikálni, kvázi mondom is, meg nem is; ezt is mondom, azt is mondom alapon.
De hát nem zavarja ez össze túlságosan a Fidesz „hívő tagozatát”? – kérdeztük. Fennállhatna ennek a veszélye, de ő már szinte naponta mond ezt vagy azt vagy amazt, s annyi helyen beszél és annyi mindent mond, hogy az ember csak kapkodja a fejét – mondta Szentpéteri. Úgy látja, már nem is nagyon lehet követni, hogy ki mindenkit nevezett meg, amikor az utána következő időkről beszélt. „Mindez egyben a zavart is tükrözi – egyrészt a Fidesz vezetése maga is zavart, ugyanakkor ő maga is mintha zavart is akarna kelteni” – mutatott rá, hozzátéve: „A Magyar Péter kiváltotta helyzetet Orbán és körei nem tudják megoldani, s nekik ebben a helyzetben az a jó, ha minden nagyon zavaros, olyannyira, hogy már senki ne higgyen senkinek és semminek”.
És ez okozza azt is, hogy kit nevez meg lehetséges utódjának – mutatott rá Szentpéteri, aki szerint ezzel nagyon kell vigyáznia, hiszen ebben a helyzetben olyat most nem szabad megnevezni, aki ténylegesen az utódja lehetne. Mert maradhatott volna az eredeti terv mellett, 2028 tájt bedobhatta volna annak a személynek a nevét, akit tényleges utódjának szán, s lett is volna ideje felépíteni őt. Most azonban éppen ellenkezőleg, olyan neveket kell bedobnia, akikből biztos, hogy nem lesz utód. Merthogy egyszerre kell kívülre és belülre kommunikálnia, s csak magánál alkalmatlanabb, rosszabb alternatívát dobhat be. Először volt Varga Judit („aki – s ezt ne feledjük – nem a kegyelmi ügybe, hanem már korábban a Schadl-Völner ügybe bukott bele miniszterként”), az a személy, aki már csak azért sem lehet potenciális utódja, mert ő maga nem akar közszereplő lenni. Áder János nevét már többször felvetette Orbán, de hát tíz évnyi köztársasági elnökség után ki a csuda akar miniszterelnök lenni. Orbánnak olyan nevet kell mondani, akire az emberek a fejükhöz kapnak, mondván: „jaj! Csak ő ne! Nála Orbán is jobb lehet”. Ilyen Lázár János, Szijjártó Péter is – szögezte le az elemző, megjegyezve: az a jó ebben, hogy az, akinek a nevét most Orbán bedobja, az biztosan nem lesz a jelöltje.
De hát Lázár szemmel láthatóan azért nagyon is ambicionálná ezt – jegyeztük meg. Szentpéteri ezzel egyetértve, rámutatott, hogy valóban ő az egyedüli az eddig hallottak közül, aki szeretne kormányfő lenne, akiben megvan a dinamika ehhez, csakhogy ő meg nem áll jól, még akkor sem, ha Orbán után is arra lesz szükség, hogy a Fidesz közösségét erős kézzel vezessék, s erre jó lehetne. Lázár persze a külső közeg számára elfogadhatatlan, de a belső közvélemény számára impozáns, ha valaki ilyen erővel, elánnak dolgozik, aki nem rossz szervezésben, kiállásában, még akkor is, ha semmilyen eredményt nem ér el, lásd például a MÁV helyzetét.
Gyakori vajon, hogy egy ilyen hosszú – vagy akár rövidebb ideig – regnáló országvezető megjelöli és felépíti a saját utódját? – kérdeztük. Az alkotmányjogász, politológus szerint vannak nemzetközi példák szépszerivel arra, hogy valaki a visszavonulása előtt szépen kitalálja, mi jöjjön utána. De persze ellenkező esetek is – mondta, először egy hazai példát hozva fel. Ha az akkor nagyon népszerű Horn Gyula 1998-ra tudatta volna, hogy ő már nem akar kormányfő lenni, jelezve, hogy erre a győzelemre még ugyan ő viszi a baloldalt, közösen kampányolva mondjuk Kovács Lászlóval, nos, akkor nem ott tartanánk, ahol most. De az Egyesült Államok sem ott tartana, mint most, ha Joe Biden időben megnevezte volna utódjául, és segített volna felépíteni Kamala Harrist.