Vesztésre áll Trump – a bíróságok előtt

Nagy Mariann 2024. február 9. 07:00 2024. feb. 9. 07:00

Lehetséges, hogy novemberben az amerikaiak többsége újra elnökké választja a köztörvényes bűnügyek vádlottját, Donald Trumpot, az első elnököt, aki lábbal taposta az alkotmányt, s ráadásul rangja adta mentelmi jogával takaródzik. Annyi viszont biztosnak látszik, hogy a demokrácia igazságszolgáltatása teszi a dolgát, és rajtuk nem fog múlni, hogy egy minden erkölcsöt nélkülöző hordószónok figura ismét a világ legerősebb országának vezetője lehet.

A washingtoni Szövetségi Felsőbíróság kimondta: Trumpot igenis felelősségre lehet vonni azért, mert a 2020-as választás – és vereség - után próbálta megakadályozni az elnöki hatalom békés átadását, tagadta vereségét és arra bujtogatott politikusokat, köztisztviselőket, hogy álljanak ki mellette és minősítsék csalásnak a választás eredményét. Ez vezetett azután ahhoz, hogy 2021 januárjában a Trump által felheccelt tömeg megrohamozta a törvényhozás épületét, tört, zúzott, sőt gyilkolt is.

A vádlott kezdettől azzal próbál védekezni, hogy elnökként nem lehet felelősségre vonni, nem emelhetnek ellene vádat. Az elsőfokú bíróság előtt egyik ügyvédje még azzal is előállt: a Fehér Ház urának mentelmi joga elvben még arra is lehetőséget nyújt, hogy hivatali ideje alatt kioltsa valakinek az életét vagy utasítást adjon politikai vetélytársának meggyilkolására...

A vádlott által elkövetett bűnök „példátlan támadást jelentenek a kormányra és ha büntetlenek maradnak, veszélyeztetik a demokráciát. Nem fogadhatjuk el a vádlott állítását, hogy korlátlan hatalma van bűncselekményeket elkövetni, amelyek következtében meggyengülhet a végrehajtó hatalom, hogy valaki megtagadhassa egy választás eredményének elfogadását. Nem elfogadható, hogy megsértse a polgárok szavazáshoz és szavazataik megszámlálásához fűződő jogát”, állapította meg indokolásában a háromtagú bírói testület. Történetesen annak republikánus tagja mutatott rá: milyen sajátos lenne, hogy az elnök sérthetetlensége arra is kiterjedne, hogy megsértse a törvényeket, amelyeknek legfőbb őre... Egy másik bíró megjegyzése: „Minden elnöknek kell nehéz döntéseket hoznia, de arról nem határozhat, hogy tudatosan súlyos bűncselekményt követ el.” A testület, amelynek egyik tagja republikánus, tehát Trump párti volt, állásfoglalásában aláhúzta: döntésüket összhangban hozták.

Az ítélet az első a tavaszi hónapokban várható bírósági döntések közül, amelyek meghatározzák, vajon Trumpnak ősszel már a börtönből kell-e folytatnia választási kampányát – vagy egyáltalán lesz-e még módja az újraválasztásáért küzdeni? A washingtoni ítélet néhány nappal megelőzte a Legfelsőbb Bíróság ülését, amelyen (ugyancsak Trump korábbi elmarasztalásai és fellebbezése után) arról kell dönteni: valóban felkelő, államellenes lázadó volt-e Trump, amikor a Capitolium ostromára küldte híveit. Az alkotmány ugyanis kifejezetten tiltja, hogy közjogi méltóságra pályázzanak olyanok, akik a törvényes rend ellen támadtak. Gond az, hogy az egymást követő, párhuzamos perek egyúttal el is nyújtják az eljárásokat. Szakértők szerint a legújabb döntés már jelentős érvet jelent majd, amikor az ügy a legfelsőbb fokra kerül – de ennek ellenére kérdés, hogyan dönt majd ez a testület, amelyben Trump kinevezettjeinek meghatározó többsége van. 

Trump minden perét fellebbezésekkel, időhúzással próbálja nyilvánvalóan kitolni, abban reménykedve, hogy ha a novemberi szavazásig nem ítélik el (és megválasztják), elnökként immár minden gond nélkül leállíthat minden pert, felmentheti saját magát mindenfajta vád alól. 

Az eljárások indulásánál az Igazságügyi Minisztérium sokáig azon az állásponton volt, hogy hivatalban lévő elnök ellen nem lehet fellépni. Trump és ügyvédei azonban próbálják megfordítani a dolgot: miszerint korábbi elnökök ellen sem, legalábbis olyan cselekményeikért, amelyeket még elnöki időszakukban követtek el. Szerintük ez csak akkor lehetséges, ha előtte a törvényhozás felelősségre vonja az elnököt és leváltása mellett dönt. Márpedig, mondják, Trumpot a (republikánus többségű) szenátus eljárásában már felmentette. Azt felejtették el hozzátenni, hogy ugyanakkor a képviselőház, amelyben a Demokrata Párt van többségben, elmarasztalta.  Az első eljárásban a bíró már decemberben visszautasította Trump igényét a sérthetetlenségre, mondván: „Az, hogy ön milyen tisztségeket töltött be korábban, nem jelenti azt, hogy élete végéig elkerülheti a börtönt”. 

A bírák állásfoglalásukban most rámutattak: nincs arra példa a történelemben és soha nem is történt meg az Egyesült Államok megalapítása óta, hogy egy korábbi elnök ellen a szövetségi kormány emeljen vádat. Emlékeztettek arra is, a korábban felelősségre vont elnökök nagyon is tudták, hogy felelősek tetteikért. Richard Nixon tudomásul vette, amikor kegyelmet kapott minden bűncselekményért, amelyeket hivatalában „elkövetett vagy elkövethetett”. Amikor Bill Clintont felelősségre vonták Monica Lewinskyvel folytatott viszonya és annak letagadása miatt, ő ugyancsak közvetetten ugyancsak elismerte a törvényt és elfogadta, hogy felfüggesszék ügyvédi oklevelét és jelentős pénzbüntetést fizessen. 

Egyébként Trump érvelése, hogy előbb a törvényhozásnak kell őt elítélnie, ugyancsak gyenge lábakon áll. Ha ugyanis elismeri, hogy a törvényhozás felelősségre vonhatja, azt is elismeri, hogy nincs mentessége. A bírák kitértek arra is: lehetnek helyzetek, amikor az elnök mentesülhet a felelősségre vonás alól, de Trump törvénysértő törekvései, hogy az elvesztett választás után hivatalban maradhasson, nyilvánvalóan nem tarthatnak igényt ilyen elbírálásra, hiszen beavatkozott egy folyamatba, amelyben az elnöknek semmiféle szerepe nincsen. 

A többszörös vádlott egyébként már korábban ismételten hangoztatta, hogy ha újraválasztják, az Igazságügyi Minisztériumot „Biden elnök után uszítja”. Trump szokása szerint azonnal és szitkozódva reagált a legújabb elmarasztaló bírósági döntésre, mondván: az arra mutat, „hogy az Egyesült Államok bolondok házává alakult”. Azután saját közösségi médiacsatornáján is síkra szállt a teljes büntethetetlensége mellett, mondván: ez nélkülözhetetlen, hiszen egy elnöknek, ha elhagyja a hivatalát, félnie kell attól, hogy a másik párt aztán bosszút áll rajta...

A Legfelsőbb Bíróság előtti per a tervezettnél később, legkorábban áprilisban kezdődhet és 6-8 hétig tarthat. Ami azt jelenti, hogy amennyiben Trump a legkülönbözőbb módszerekkel ott is kitolja majd az ítéletet, a döntés könnyen a választások utánra csúszhat. 

Hamarosan Trump következő bűnügyének tárgyalása lesz soron, amelyben csalással vádolják a 2016-os választást megelőző időszakban. Trump ugyanis kedvenc ügyvédje segítségével jelentős összeggel vesztegetett meg egy pornósztárt, akivel viszonya volt, miután annak zsaroló fellépése fenyegette választási győzelmét. Trump balszerencséjére ügyvédje – hogy mentse a bőrét – a bíróság előtt alaposan kipakolt, és a legnagyobb mértékben megerősítette a Trumppal és a prostituálttal kapcsolatban felmerült vádakat. 

Lesz majd még per a következő hónapokban Florida államban is, abban az ügyben, hogy Trump bizalmas Fehér Házi iratokat is magával vitt pompás rezidenciájába. Ezt követhetik majd a tárgyalások Georgia államban, ahol már sok tanúvallomás bizonyítja, hogy Trump a választás napján és utána ismételten sürgette, illetve fenyegette a választási kampányt irányító, a szavazatokat számláló állami alkalmazottakat: „keressenek neki” bizonyos számú szavazatot, hogy ezzel győzelmet arathasson az államban – ami végül nem sikerült.