Visszalépések: veszélyek és változások

A múlt héten megkezdődött, ezen a héten pedig felgyorsult az egyéni képviselőjelöltek többek által előre jósolt, de még inkább várt visszalépésének a sorozata. Első fecskeként a DK kecskeméti jelöltje, Kopping Rita jelentette be, hogy visszalép a választástól (őt a párt rögvest kizárta tagjai sorából), majd a példáját követte e hét keddjén a Budapest 08-as egyéni választókerületének ugyancsak DK-s jelöltje, Ternyák András (ebben a körzetben méretteti meg magát egyebek között Kunhalmi Ágnes is). Őt nem zárták ki, ám másnap, azaz szerdán Dobrev Klára pártelnök már azt jelentette be, hogy további két három DK-s képviselőjelöltet visszaléptet a párt, mégpedig Budapest 06-os körzetben Komáromi Zoltánt (itt indul Hadházy Ákos is), illetve  a Nógrád megyei 1. számú választókörzetben Godó Beatrix-t. Még alig jelent meg a DK-s hír, a Budapest 14-es választókerületében függetlenként indult – amúgy jelenleg az MSZP frakciójához tartozó – Vajda Zoltán is töröltette magát a jelöltek sorából. Az összes érintett körzetben nagyon szoros eredmény várható.
Hogyan értékeli a fejleményeket? Ki nyer, ki veszít ezzel? Mi várható a továbbiakban?  A többi között ezekről is beszélgettünk Horn Gáborral, aki elsőként a DK központi ajánlatáról alkotott gyorsvéleményt, amiről azt mondta: nem nevezhető gálánsnak. Szerinte a Dobrev által szerdán bejelentett három visszalépés közül kettő inkább árt a Tiszának, mivel az ott induló független jelöltet segíti, különösen Kunhalmi esetében, hiszen az elkötelezett DK-szavazók szívesebben ikszelnek egy baloldali jelöltre, mint egy tiszásra. Igaz, Hadházy esetében nem így van – ismerte el.

Kitért arra, hogy a DK-nak van még tartaléka: jelenleg 101 egyéni jelöltnél tart és pénzügyi veszteség nélkül 86 főig „lemehet”.  Ők eredetileg sem kapták a teljes összeget a kampányra, a következő kerethatár pedig 86 fő – magyarázta. Volt egy kampányuk, volt egy költségvetési tervük, s ez utóbbi nem borul egészen addig, amíg maximum 15 jelöltjüket visszaléptetik – magyarázta. Van tehát egy kis mozgástere még a DK-nak, ami pedig grandiózusabb „ajánlatot” is lehetővé tesz a mostaninál. Mindenesetre ő el tudja képzelni, hogy lesz még ilyen visszaléptetés a DK részéről. 

Kérdésünkre leszögezte: a mozgástér a pártvezetésre éppen úgy vonatkozik, mint magukra az egyéni jelöltekre. S ez utóbbiakkal – fejtegette – helyben is el lehet beszélgetni, rá lehet őket beszélni. „Régóta mondogatom: ahelyett, hogy a magyar értelmiség egy része őrjöngve próbálja szorongatni a kisebb pártokat, a jelöltjeiket, inkább helyben kellene, lehetne elmondani nekik a kockázatokat, lehet közvélemény-kutatások eredményével érvelni – én inkább ebben látom a megoldást, nem pedig a közösségi felületekben” – szögezte le. 

S hogyan értékeli a leköszönő parlament szocialista frakciója tagjának, Vajda Zoltánnak a szerdán bejelentett visszalépését? – kérdeztük. Szerinte ez legalább olyan fontos jelzés, mint a DK-s kecskeméti jelöltjének az esete volt. A független jelölteknek lehet ugyanis üzenet. Amúgy is Hadházyn kívül a függetleneknek van a legkevesebb okuk arra, hogy a versenyben maradjanak, hiszen a rájuk leadott szavazat nem hoz semmit a pártjuknak – emlékeztetett. Mint levezette: annak sincs túlságosan sok értelme, ha egy DK-s kitart, de legalább a rá leadott szavazatok a DK listájára kerülnek. Ám az a független jelölt, aki látja, tudja, hogy nincs esélye nyerni, az csak viszi a szavazatokat – mutatott rá. Az utóbbi időben, a jelöltek rendelésére, a Republikon Intézet jónéhány ilyen helyen készített közvélemény-kutatást, ám felhatalmazás híján Horn ezekről nem árulhatott el részleteket, de annyit azért elmondott, hogy látható volt: ezeknek a jelölteknek jóval kisebb az esélyük. „Számítok is arra, hogy ilyen visszalépések jöhetnek még, például Szegeden, Budapest 04-es választókörzetben, valamint a 06-os budapesti körzetben, továbbá a 16-osban” – mondta. Tartalék ebben a megközelítésben még a függetlenek között tehát lehetséges – vonta le a következtetést.
A 16-os budapesti választókörzetben indul – függetlenként – Hiller István, s Hornnak az jutott erről eszébe, hogy senki nem firtatja, miért nem történik meg a DK-s visszaléptetés Hiller körzetében, holott neki nagyobb az esélye, mint Kunhalminak, a legutolsó választáskor is nagyobb fölénnyel nyert, mint Kunhalmi. Ráadásul az ötödik ciklusát most befejező Hiller beágyazottabb politikus, s jóval elfogadottabb politikai szereplője a magyar baloldali politikának – ecsetelte, megjegyezve, hogy biztosan van valami háttérben, amiről nem tudunk.

Mit, milyen mozgásokat tart még elképzelhetőnek? – kérdeztük. A Republikon Intézet vezetője szerint talán a leginkább elképzelhető lépés az, hogy egyéni képviselőjelöltek felszólítják a saját szavazóikat arra, hogy egyéniben ne rá voksoljanak, hanem a Tisza jelöltjére, ám listán az ő pártjukra. Például Szabolcs 2.-es körzetében lát esélyt Horn arra, hogy az MKKP jelöltje ezt meglépje. Ennek nincs kockázata – tette hozzá –, sőt, akár még politikai haszna is lehet, miközben megkönnyíti a szavazóik helyzetét, akik könnyebb lélekkel voksolnak akkor a Tisza jelöltjére, ha a pártjuk jelöltje is ezt üzeni nekik. A Kutyapártnak persze kisebb a mozgástere, eleve csak 76 jelöltjük van, tehát még öttel csökkenthetik ezt a számot a listás induláshoz. „Mindazonáltal azt tanácsolnám azoknak, akik aggódnak a végkimenetel iránt, hogy az a politikus biztosan soha többet nem állhat meg többé a választók előtt, aki miatt elvész a mandátum és akár a parlamenti többség” – mondta rámutatva: az egyéni képviselőjelölteknek, még ha civilek is, jellemzően van politikai, közéleti múltjuk, helyben is, s bizony előfordulhat, hogy a végén ők lesznek a bűnösök, miután annyira szoros lehet a verseny. 

Rákérdeztünk arra is, hogy vajon ki tudja-e használni a Fidesz a DK-visszalépését, hogy lám-lám összenő, ami összetartozik? „Szerintem nem tudja, minden ilyen visszalépés komoly probléma a Fidesz számára, az egy az egyben megmérettetés ugyanis komoly veszélyeket hordoz, merthogy akár néhány szavazat is eldöntheti a versenyt, különösen az egyéni körzetekben, de akár a listán is” – mondta. Minden ilyen visszalép(tet)és abba az irányba tolja az április 12.-i megmérettetést, hogy azzal valójában miniszterelnököt választunk, ami nem kedvez a Orbánnak és a kormányzópártnak. Még a Fidesz-szavazók számára is egyértelmű ugyanis, hogy Orbán minden szempontból alulmarad ebben az összehasonlításban Magyar szemben, aki egy zászlóval masírozó fiatal, lendületes, a nép között járó és elérhető, megfogható, kérdezhető személy. Vele szemben áll az utolsó pillanatban kényszerből az utcára merészkedő, paravánok mögött surranó, TEK-esek által körbevett, a tetőkön mesterlövészek által árgus szemekkel védett Orbán. Ez utóbbi tehát nem jönne ki jól abból, ha az emberek kettőjük közül választanának, nem véletlen, hogy a Fidesz a háború vagy béke tematikát próbálja erőltetni – szögezte le. 

És a visszalépések vajon végső soron inkább használnak vagy inkább ártanak a Tiszának? – kérdeztük. „Az ellenzéki oldalon minden visszalépés a Tiszának kedvez, s az is fontos, hogy nem a Tisza tesz gesztusokat” – szögezte le. Hozzátette: ha másért nem, hát a hangulat megváltoztatása miatt is kedvező ez a változás. 

Ugyanakkor némi veszélyt is hordoz a Tisza számára az, hogy megint arról beszélünk – mi is most –, hogy mi van az ellenzékkel. Holott a Fidesz körül egyre erőteljesebben kibontakozó, elképesztő botránnyal kellene inkább foglalkozni, azzal, hogy bebizonyosodott, az orosz titkosszolgálatok közvetlenül is részt vesznek a Fidesz kampányban, illetve, hogy Szijjártó maga is bevallotta, folyamatosan tájékoztatta az orosz külügyminisztert uniós fejleményekről, tervekről – magyarázta Horn. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben megtapasztaltuk: ami az ellenzékről magáról szól, az elveszi a kommunikációban a figyelmet a valódi kérdésekről. És egyben a választókban azt a képzetet kelti, hogy képtelenek megoldani a saját problémáikat, ezért azután menjenek a fenébe. 

Horn Gábor a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2026. január 20-i adásában: