Vitézy Dávid páros lábbal szállt bele a „Horthy-imádó" Lázár Jánosba

Ahogy Vitézy Dávod fogalmaz, „Lázár János legújabb csomagja” a budapestieknek és az agglomerációban élőknek korábban beígért, kiemelt fejlesztések leállításáról a Magyar Közlöny tegnap éjjeli számában jelent meg.

Szerinte az uniós források elapadásával és a magyar gazdaság romló helyzete mellett érthető, hogy egyes beruházások csúsznak vagy el kell őket halasztani. Azonban olyan döntések is születtek amelyek csak ezzel nem magyarázhatók. Ugyanis – véli Vitézy – évek óta zajló munkával, milliárdokért elkészült terveket sikerül a kukába dobni a tervezés vagy az engedélyezés leállításával.

A teljesség igénye nélkül írva a listáról, de a legfontosabbal kezdve: sikerült visszavonni a budapesti pályaudvarok fejlesztési koncepcióját (1564/2018 korm.hat.), amely sok év munkájával jött létre és amely tartalmazta a Nyugati pályaudvar fejlesztési koncepciója mellett a Nyugati-Déli vasúti alagút vízióját, amely a budapesti pályaudvarok kapacitásbővítésének és a magyar vasúti hálózat összekapcsolásának legfontosabb és a már elkészült részletes megvalósíthatósági tanulmányok alapján egyébként nemzetgazdaságilag messze leghasznosabb beruházása lenne.

Vitézy szerint a magyar közlekedéspolitika érzelemvezérelt és kapkodó komolytalanságát mutatja ez a döntés.

Szerinte ezt mutatja egy másik beruházás leállítása is: a Kőbánya felső és Rákos közötti vasúti szakasz rendbetétele sok évtizedes adósság. „A hatvani vonal felújítása óta mindenki tudja, hogy muszáj megcsinálni. Nem mellesleg, a Déli Körvasút az Európai Bizottság felé beígért társadalmi hasznai sem tudnak enélkül teljesülni, amellett, hogy a teljes kelet-magyarországi, Miskolc, Békéscsaba, Hatvan, Gyöngyös, Eger felől Budapestre érkező vasúti forgalom legneuralgikusabb, leglerobbantabb és leginkább zavarérzékeny szakaszáról van szó, amely nem csak lassítja a vonatokat, de a késéseket és a mai menetrend korlátait is legnagyobbrészt okozza”.

Visszavonták a Hungária körútnál ugyanezen a vonalon tervezett új állomás projektjét, mely az Északi Járműjavító vonalában jött volna létre, a hatvani és gyömrői elővárosi vonatok és az 1-es villamos kapcsolatát teremtették volna meg. Szintén leállították a folyó tervezési munkákat a külső budapesti körvasút új megállóin (Pestújhely, Újpalota bővítése és Rákosszentmihály), illetve Albertfalva állomáson a 40-es vasútvonal hiányzó új peronjának kiépítésére, amely lehetővé tenné, hogy a Déli Körvasút vonatai bekapcsolják Albertfalvát a fejlesztést követően sűrű vasúti közlekedés révén.

„Ezeknek a tervezése is mind rendelkezett uniós forrással, ha a tervezés végigmegy és a nehéz gazdasági helyzetre, az elapadó uniós forrásokra hivatkozva, az építkezést elhalasztották volna, az érthetőbb lenne. Uniós pénzből már megkezdett tervezéseket leállítani azt jelenti, hogy egyrészt ha lesz forrás, akkor se lesz majd terv, amit építeni lehetne, másrészt az eddig elköltött pénzeket használható eredménytermék híján nem az EU, hanem a magyar adófizetők állják innentől – tehát nem megtakarítással jár a projektek leállítása, hanem éppen többletkiadással.”

Úgy véli, a Galvani híd beruházás leállítása is azért szomorú, mert még a lehetőségét is megszünteti a későbbi megépítésének. Itt ugyanis nem csak az építést halasztja el a közlekedési kormányzat, hanem az előkészítést is leállítja.

Vitézy Dávid szerint akkor lesz igazán nagy baj, amikor a magyar gazdaság jobb helyzetbe kerül és hozzáférünk az uniós forrásokhoz, akkor fognak ezek a mostani döntések igazán fájni. Ugyanis tervek, engedélyek, szakemberek, felkészült intézményrendszer nélkül akkor se fogunk tudni jól és jó vasutat építeni és közlekedést fejleszteni, ha majd épp pénz és akarat lesz is rá. Miközben a múltba révedünk, a jövőnket éljük fel.